Biden novemberben találkozik a kínai Xi-vel San Franciscóban, a Fehér Ház szerint

1698839046 Biden novemberben talalkozik a kinai Xi vel San Franciscoban a Feher
A Fehér Ház kedden közölte, hogy Joe Biden amerikai elnök személyesen találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel egy „konstruktív beszélgetésre” San Franciscóban, kedden, de a találkozó részleteit még véglegesítik.
Biden és Hszi találkozója a legújabb és legnagyobb horderejű erőfeszítés a két globális szuperhatalom közötti kapcsolatok stabilizálására a növekvő nemzetközi konfliktusok közepette, miközben elősegíti a gazdasági versenyt.
„Célunk, hogy novemberben konstruktív párbeszédet folytassunk a vezetők között San Franciscóban” – mondta Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára kedden újságíróknak. „Meg fog történni.
„Az intenzív verseny intenzív diplomáciát jelent. Ez az, amit látni fogsz. Ez az, amit az elnök (azzal) fog tenni, hogy kemény, de fontos beszélgetést folytat.”
Arra a kérdésre, hogy a találkozó személyes lesz-e, Jean-Pierre igennel válaszolt, de nem árult el részleteket a napirendről vagy egyéb részletekről.

Az Associated Press és a Reuters arról számolt be, hogy a múlt héten, Wang Yi kínai külügyminiszter háromnapos washingtoni látogatása során elvi megállapodást dolgoztak ki Biden és Xi személyes találkozásáról. A jelentések névtelenül nyilatkozó amerikai kormánytisztviselőkre hivatkoztak, hogy megvitassák a tanácskozást, hozzátéve, hogy „fontos részleteket” még véglegesíteni kell.
A Fehér Ház múlt heti közleménye szerint a két fél „dolgozik” Biden-Xi négyszemközt a közelgő Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési (APEC) csúcstalálkozóján, amely a 21 csendes-óceáni ország fóruma. .
Peking még nem erősítette meg, hogy Xi San Franciscóba utazik-e az APEC éves csúcstalálkozójára, amely november 11-től november 17-ig tart.
Washingtoni látogatása során Wang találkozott Bidennel, valamint Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval.
A Fehér Ház szerint Biden „hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak és Kínának egyaránt felelősségteljesen kell kezelnie a versenyt a kapcsolatokban, és nyitott kommunikációs vonalat kell fenntartania”, és „hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak és Kínának együtt kell működnie a globális kihívások kezelésében”.

Wang a kínai külügyminisztérium által kiadott, washingtoni találkozóit összefoglaló nyilatkozatában kijelentette, hogy bár még sok a megoldásra váró kérdés, mindkét fél úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Kína számára előnyös és szükséges a párbeszéd fenntartása.
Wang azonban hozzátette, hogy a Biden-Xi találkozóhoz vezető út nem lesz „sima vitorlázás”, és a két fél nem hagyatkozhat az „autopilotára” annak megvalósításában.
A két ország között továbbra is nagy a feszültség, többek között a fejlett technológiára vonatkozó amerikai exportellenőrzések és Kína határozottabb lépései a Kelet- és Dél-Kínai-tengeren, különösen Tajvan felé. Az Egyesült Államok és Kína is megvitatta az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusokra adott válaszát.
Biden több mint 105 milliárd dollár további nemzetbiztonsági kiadás jóváhagyását kérte a Kongresszustól, amely magában foglalja a Tajvannak nyújtott katonai és pénzügyi támogatást, valamint további milliárdokat Izraelnek és Ukrajnának.
Jonathan Miller, a Macdonald Laurier Intézet Kínát tanulmányozó főmunkatársa szerint egy Biden-Xi találkozó „jó jel” annak, hogy a két ország elkötelezett amellett, hogy megoldja problémáit.
Azt mondta a Global Newsnak, hogy a kínai fél valószínűleg arra törekszik, hogy a találkozó hatókörét és eredményeit előre eldöntsék, hogy ne legyenek „meglepetések”.
„Nem tudnak úgy kijönni ebből, hogy úgy néznek ki, mintha az amerikaiak egy pillanatot húznának rájuk” – mondta.
A hazai közönség számára Miller hozzátette: Xinek „nem kell tökéletesen kinéznie, de nem lehet zavarba hozni”.

Ami Bident illeti, Miller elmondta, hogy az amerikai elnök valószínűleg szívesen megtartja a találkozót, hogy megerősítse külpolitikai jóhiszeműségét a jövő évi választások előtt.
A kínai külügyminisztérium közleménye szerint Wang azt is mondta, hogy Kínának és az Egyesült Államoknak „vissza kell térnie Balira”, utalva Xi és Biden előző, a G20-ak tavalyi találkozójára, ahol mindkét tisztviselő megvitatta a Tajvannal kapcsolatos kérdéseket. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek, valamint az olyan kérdések kezelésére irányuló együttműködés, mint az éghajlatváltozás, az egészségügy és az élelmezésbiztonság.
A vezetők nem találkoztak személyesen az idei G20-csúcson Újdelhiben.
Wang szerint a két országnak „meg kell szüntetnie az interferenciát, le kell győznie az akadályokat, javítania kell a konszenzuson, és eredményeket kell felhalmoznia”.
A Blinkennel folytatott csütörtöki washingtoni találkozó előtt kijelentette, hogy Kína célja az volt, hogy „a lehető leghamarabb visszaterelje a kapcsolatot az egészséges, stabil és fenntartható fejlődés pályájára”.
A Biden-kormányzat az elmúlt hónapokban nem szégyellte Kína agresszív viselkedését, különösen a Dél-kínai-tengeren.

A Pentagon ebben a hónapban kiadott egy átfogó jelentést, amely részletezi Kína katonai felépítését a régióban, amelyből kiderült, hogy a kínai katonai repülőgépek az elmúlt két évben több mint 180 alkalommal tartóztattak fel veszélyesen amerikai repülőgépeket. Az ilyen elfogások ugyanebben az időszakban körülbelül 100 alkalommal vették célba az amerikai szövetséges és partner repülőgépeket, köztük Kanadát is.
A kínai elnök utoljára 2017-ben járt az Egyesült Államokban, amikor Donald Trump volt elnök látta vendégül floridai Mar-a-Lago üdülőhelyén. Biden, aki 2021-ben lépett hivatalba, még nem látta vendégül Hszit amerikai földön. A két férfi utoljára 2022 novemberében, az indonéziai Balin találkozott egymással, a 20-as csoport vezető gazdag és fejlődő országok közötti találkozójának szélén.
Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok 2018-ban kezdtek megromlani, amikor a Trump-kormányzat súlyos vámokat vetett ki 50 milliárd dollár értékű kínai árura. A helyzet tovább romlott számos probléma miatt, beleértve a jogsértéseket, a Dél-kínai-tengert, Tajvant, a technológiát és a COVID-19 világjárványt.
„Mindkét fél nagyon teátrálisan és nyilvánosan viszonyult a nézeteltérésekhez, de azt hiszem, látni fogja, hogy a (kétoldalú tárgyalások) diplomatikusabbak lesznek, mint az elmúlt években” – mondta Miller.
– az Associated Press és a Reuters fájljaival