A kivégzések száma Iránban 30%-kal nőtt, az új ENSZ-jelentés szerint – National
1698926374 A kivegzesek szama Iranban 30 kal nott az uj ENSZ jelentes szerint
Irán „riasztó ütemben” hajt végre kivégzéseket, és az év első hét hónapjában legalább 419 embert öltek meg – mondta az ENSZ-főkapitány új jelentésében. Ez 30 százalékos növekedés 2022 azonos időszakához képest.
Antonio Guterres főtitkár az ENSZ-közgyűlésnek az iráni emberi jogi helyzetről szóló jelentésében kijelentette, hogy hét férfit végeztek ki a 22 éves Mahsa Amini szeptemberi halála miatt bekövetkezett országos tüntetések kapcsán vagy az azokban való részvétel miatt. 2022. , akit az erkölcsrendőrség felkapott az iráni iszlám öltözködési szabályzatot sértő, állítólagos laza fejkendője miatt.
Az ENSZ emberi jogi hivatalához beérkezett információk mind a hét esetben „következetesen azt mutatták, hogy a per nem felel meg a tisztességes eljárás és a tisztességes eljárás nemzetközi emberi jogi joga szerinti követelményeinek” – mondta Guterres. „Gyakran megtagadták a hozzáférést a megfelelő és időben történő jogi képviselethez, és a jelentések kényszerített vallomásokról szóltak, amelyeket esetleg kínzás eredményeként szerezhettek meg.”
Azt mondta, hogy 239 embert – a hét hónapos időszakban kivégzettek több mint felét – végeztek ki kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt, ami 98 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
Guterres mély aggodalmának adott hangot „az átlátható és független vizsgálatok hiánya miatt a bejelentett emberi jogi megsértésekkel kapcsolatban, különösen a közelmúltbeli országos tiltakozásokkal összefüggésben”. Azt mondta, hogy az ügyvédek folyamatos célba vétele akadályozza a múltbeli és folyamatban lévő jogsértésekért való felelősségre vonást is.
A főtitkár hivatkozott az ENSZ jogvédő ügynökségéhez eljuttatott információkra, miszerint 2022. szeptember 17. és 2023. február 8. között becslések szerint 20 000 embert tartóztattak le a tüntetéseken való részvétel miatt.
„Különös aggodalomra ad okot, hogy a letartóztatott személyek többsége gyermek lehetett, mivel a letartóztatottak átlagos életkorát 15 évre becsülték az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnok-helyettese szerint” – mondta.
A kormány szerint „legalább” 22 000, a tüntetések során letartóztatott ember kegyelmet kapott, de a főtitkár szerint nehéz ellenőrizni a letartóztatások és szabadon bocsátások számát.
Guterres aggodalmának adott hangot amiatt, hogy számos embert, akiknek kegyelmet kaptak, újabb vádak miatt idéztek be, vagy ismét letartóztatták őket, köztük aktivisták női, újságírók és kisebbségi csoportok tagjai. Idézte a tüntetőkkel szembeni aránytalan és túlzott erőszakos eseteket, valamint verést és szexuális erőszakot az őrizetbe vételük után, valamint pszichológiai bántalmazást.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának hivatalához érkezett információk szerint három ismert női színészt – Azadeh Samadit, Afsaneh Bayegant és Leila Bolukatot – elítélték, mert nem takarták el a haját, akik nyilvánosan megjelentek a nyilvánosság előtt – mondta Guterres.
Számos büntetést szabtak ki rájuk, „többek között 10 hónaptól két évig terjedő szabadságvesztést, heti tanácsadáson való részvételt, kórházi takarítói feladatok ellátását, kétéves járművezetéstől eltiltást, valamint a befejezést követően „egészségügyi bizonyítvány” kiállítását. ” ő mondta.
A július 31-ig tartó egyéves időszakot lefedő, kedden kiadott jelentés szerint „a megfelelő orvosi ellátás folyamatos megtagadása a fogvatartásban továbbra is komoly aggodalomra ad okot”.
A jelentések szerint a 69 éves Nahid Taghavi német-iráni jogi aktivista, aki hét év és hat hónap börtönbüntetését tölti a hírhedt evini börtönben, miután nemzetbiztonsági vádak alapján elítélték, „jelentősen romlik a börtönben” – mondta az ENSZ-főkapitány. mondott.
Más emberi jogi kérdésekről Guterres azt mondta, hogy az iráni hatóságok továbbra is a nemzetbiztonságot használják „a vélemény- és véleményszabadság online és offline korlátozásának igazolására”.
Idézte Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezetőjének június 27-i beszédét, amelyben arra buzdította az igazságszolgáltatást, hogy „szüntesse meg az eltérő hangokat” az interneten, és szigorítsa a kibertér feletti ellenőrzést.
A főtitkár számos ajánlás mellett felszólította Iránt, hogy haladéktalanul állítson le minden kivégzést, törölje el a halálbüntetést, és bocsásson szabadon minden olyan személyt, akit önkényesen fogva tartottak, „beleértve a nőket és a lányokat, az emberi jogi jogvédőket, az ügyvédeket és az újságírókat, mert jogszerűen gyakorolták a szabadsághoz való jogukat. vélemény és véleménynyilvánítás, egyesület és békés gyülekezés.”
Sürgette továbbá a kormányt, hogy garantálja a békés gyülekezéshez való jogot, biztosítsa, hogy a tiltakozások biztonsága megfeleljen a nemzetközi emberi jogi normáknak és normáknak, valamint tartsa tiszteletben a tisztességes eljáráshoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot.
© 2023 The Canadian Press
