Nelson Mandela „nagyon csalódott” lenne a mai vezetőkben – mondja a dédunokája – a National

A ciszjordániai Ramallah városában Nelson Mandela hat méter magas bronzszobra ül, amelyet a dél-afrikai Johannesburg város adományozott 2016-ban. Emlékeztető arra a régóta fennálló kötelékre és rokonságra, amellyel a Nobel-békedíj kitüntetettje megosztott. a palesztin nép.

„Annak ellenére, hogy Dél-Afrika megszabadult az értelmetlen erőszaktól és elnyomástól, képes volt felismerni, hogy szabadságunk nem teljes, amíg Palesztina népe nem szabadul fel” – mondta Siyabulela Mandela, Nelson Mandela dédunokája.

A fiatalabbik Mandela, az emberi jogokkal, a békével és a konfliktusok megoldásával foglalkozó független tanácsadó beszélt Global Nationals Farah Nasser Torontóban volt, ahol interjút készítettek vele az Journalists for Human Rights éves gálán.

„Szerintem nagyon-nagyon csalódott lenne” – mondta – a mai vezetők és az általuk meghozott döntések miatt, ami jelenleg történik.

Mandela elmondta, hogy dédapját, Dél-Afrika első fekete elnökét idealistának tartották, mert úgy gondolta, van megoldás az apartheidre az országában, és az emberek csodának tekintenék, ha ez megtörténik – és meg is történt.

„A világ csodáként nézett ránk és csodálkozott rajtunk. Ez nem csoda, hanem két konfliktusban lévő fél, aki rájön, hogy az erőszak soha nem fogja megoldani a konfliktust. Alternatív módokat kell találniuk a konfliktus kezelésére.” ő mondta.

Nelson Mandela 2013-ban halt meg, amikor Siyabulela a húszas évei elején járt. Dédnagyapja igazságért folytatott küzdelme arra ihlette, hogy a dél-afrikai Nelson Mandela Egyetemen nemzetközi kapcsolatok és konfliktuskezelés témakörben doktorált pszichológiából.

„Az egyik aggasztó probléma, hogy azok az értékek, amelyeket a társadalom tagjaiként nagyra tartunk, és most azok az értékek, amelyekért őseink küzdöttek, amelyekért börtönbe kerültek, veszélyben vannak. ” ő mondta.

5:29
Az UNWRA főbiztosa szerint az izraeli-gázai „pusztítás, veszteség” „6 hete a pokol”

Mandela kritikus a világ vezetőivel szemben, akik nem szorgalmazzák a tűzszünetet.

„Ha tűzszünetről beszélünk, megkérdőjelezhető megítéléssel néznek rád, és hogyan néznek rád egy olyan világban, amelynek demokratikusnak, szabadnak és igazságosnak kellene lennie” – mondta.

Dél-Afrika a múlt héten visszahívta izraeli diplomatáit, hogy értékeljék kapcsolatát az országgal, mivel egyre több a civil áldozatok száma az izraeli konfliktusban a Hamász palesztin fegyveres csoporttal a Gázai övezetben.

Dél-Afrika régóta a palesztinok mögé szorul, és összehasonlítja helyzetüket az apartheid 1994-es vége előtti Dél-Afrikával.

„Izrael 55 éve tartó Palesztina megszállása apartheid” – mondta Michael Lynk, az ENSZ emberi jogi különleges jelentéstevője a megszállt palesztin területen. . teret a faji-nemzeti-etnikai identitás alapján.”

Az izraeli kormányok az évek során visszautasították azokat a kritikákat, amelyek szerint Izrael az egyetlen demokrácia a Közel-Keleten a biztonsági kihívások közepette.

Izrael nyugati szövetségesei is visszaszorították a címkét. Júliusban az Egyesült Államok Képviselőháza határozatot fogadott el, amely szerint Izrael nem „rasszista vagy apartheid állam”.

Mandela szerint világos, hogy mi történik, és a családja saját bőrén tapasztalta.

„A jelek arra mutatnak, hogy minden lépés a földszerzéstől a rendszeres erőszakig, a megszállás folytatásáig és a folyamatos értelmetlen erőszakig, a zajló népirtásokig, éppen az apartheid rezsim jellemzőinek hatására utal. Dél-Afrikában volt – mondta Mandela.

1:11
Biden szerint az izraeli offenzíva Gázában akkor ér véget, amikor a Hamásznak „nem lesz többé képessége a gyilkosságra”.

Az ENSZ különmegbízottjaiból álló csoport csütörtökön azt mondta, hogy a palesztin nép elleni népirtás fokozódására utaló bizonyítékok vannak az Izrael által elkövetett súlyos jogsértésekben.

Izrael korábban azt mondta, hogy a népirtással kapcsolatos vádak siralmasak, és akciói a Gázát uraló Hamász csoport fegyvereseit célozzák, nem pedig civileket. Izrael azzal vádolja a Hamászt, hogy civilek mögé bújik, és parancsnoki központokat hoz létre a kórházak alatt, amit a Hamász tagad.

„Britálnunk kell a Hamászt, amiért valójában értelmetlen erőszakot követ el a civilek ellen. Háborús bűnnek kell tekinteni. És ugyanaz ugyanabban a szellemben. Amit Izrael művel, a civilek elleni értelmetlen erőszakot, azt háborús bűnnek is kell nevezni. Ennek éppúgy legálisnak kell lennie, mint az emberiség elleni bűncselekménynek” – mondta Mandela.

— A Reuters fájljaival

© 2023 Global News, a Corus Entertainment Inc. részlege.