Mennyibe került a Titan alkeresés? Egy pillantás a becslésekre – Nemzeti

1701430100 Mennyibe kerult a Titan alkereses Egy pillantas a becslesekre –
Becslések szerint az eltűnt Titan tengeralattjáró ma már hírhedtté vált kutatása több millió dollár értékű kanadai katonai felszerelést és személyzetet vont be a kutatásba.
A Global News által a kormány által szolgáltatott adatok alapján kiszámított adat képet ad arról, hogy mekkora gazdasági értékkel vett részt Ottawa az elveszett hajó felkutatásában, amely hirtelen felrobbant a Titanic roncsához vezető expedíció során júniusban.
A művelet az érintett osztályok – a Kanadai Halászati és Óceánok Minisztériuma, valamint a Nemzetvédelmi Minisztérium (DND) – költségvetésébe esett – nyilatkozták a Global Newsnak mindkettő szóvivője. A tisztviselők szerint ez azt jelenti, hogy a DND-nél nem merültek fel többlet- vagy többletköltségek, míg a Fisheries and Oceans Canada – amely felügyeli a kanadai parti őrséget (CCG) – azt mondta, hogy nem követi nyomon az egyes kutatási és mentési esetekből származó költségeket.

„Az incidensekre való reagálás általános napi tevékenységünk része, és ennek eredményeképpen nehéz lenne eseti alapon kiszámítani és felosztani a költségeket” – mondta a halászati szóvivő a Global Newsnak.
„A Kanadai Fegyveres Erők (CAF) erőforrásai reagálnak a vészhelyzetekre… A cél az életek megmentése, és a CAF kutató-mentő szolgálatait ingyenesen biztosítják a veszélyben lévőknek; nem költségmegtérülési alapon működnek” – írja a DND. – mondta a szóvivő.
Azonban a keresés során telepített erőforrások, a telepítési idő és az egyenkénti átlagos működési költségük alapján óra, a helyreállítási művelet összértéke 3 125 226 és 3 130 576 dollár között van.
A titánkeresés felkeltette a világ figyelmét
A Titán – az OceanGate amerikai turisztikai és expedíciós cég által üzemeltetett mélytengeri merülőhajó – keresése keltette fel a világ figyelmét, miután június 18-án hirtelen eltűnt.
Az Egyesült Államok és Kanada kormánya erőforrásokat keresett, hogy megtalálja, amikor bejelentették, hogy eltűnt. A Titán egy órával 45 perccel a leszállás után hirtelen megszakította a kapcsolatot a kanadai Polar Prince nevű hajóval.
A Titán fedélzetén öten tartózkodtak: az OceanGate vezérigazgatója, Stockton Rush, Hamish Harding brit milliárdos, Paul-Henri Nargeolet francia felfedező, Shahzada Dawood pakisztáni üzletember és 19 éves fia, Suleman. Az OceanGate expedíciókat ajánlott fel a Titanicra, a világ egyik leghíresebb hajóroncsára, egyenként 250 000 USD-ért.

Miután bejelentették, hogy elveszett, kiderült, hogy a Titán körülbelül 96 órán át belélegezhető levegőt tartalmazott a fedélzetén, így beállították az órát, hogy a legénység megtalálja.
A keresési terület több ezer mérföldre terjedt ki – kétszer akkora, mint Connecticut, és négy kilométer mély vizekben – olyan ügynökségekkel, mint az amerikai parti őrség, az amerikai haditengerészet és más egységek.
A remény felcsillant június 21-én, amikor a kanadai CP-140 Aurora nagy hatótávolságú járőrrepülőgépek által ledobott szonárral felszerelt bójákról dübörgő hangokat vettek fel.
A Maxar Technologies által biztosított ezen a műholdképen felülről lefelé a Horizon Arctic, a Deep Energy és a Skandi Vinland hajók az eltűnt Titan tengeralattjáró után kutatnak június 22-én az Atlanti-óceánon.
Maxar Technologies az AP-n keresztül
A pozitív kimenetelre vonatkozó remények azonban szertefoszlottak június 22-én, amikor a nemzetközi mentőmissziót vezető amerikai parti őrség megerősítette, hogy a Titánhoz tartozó törmeléket talált a Titanic közelében.
A tisztviselők szerint a hajó „katasztrófális robbanást szenvedett”.
Iparági szakértők később azt mondták a Global Newsnak, hogy a robbanás azonnal megtörtént volna a Titán mélyén, és idővel a Titánhoz hasonló merülőhajók „apró mikrorepedések” keletkezhetnek többszörös nagynyomású ereszkedésből, amelyek katasztrófához vezethetnek, ha nem kapják el.

Az amerikai parti őrség vizsgálata folyamatban van az ügyben, a Kanadai Közlekedésbiztonsági Tanács pedig folytatja saját vizsgálatát az esettel és a sarki herceg szerepével kapcsolatban az expedícióban.
Az OceanGate azóta minden kutatási és kereskedelmi műveletet felfüggesztett.
Mi volt a megvalósítás értéke?
A szóvivők becsléseket adtak a Titán hadműveletre fordított erőforrásokról.
A Nemzetvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a HMCS Glace Bay hat-hét órán keresztül segítette a műveletet, míg az egyik Aurora nagy hatótávolságú járőrrepülőgépe 82,5 órát vett részt a keresésben. A Glace Bay működési költségei per óra körülbelül 5350 dollár, míg az Aurora óránkénti működési költségei körülbelül 29 662 dollár.
Ezért a HMCS Glace Bay melléképületének értéke valahol 32 100 és 37 450 dollár között lesz, míg az Aurora működése 2 447 115 dollár lesz.

A hadsereg hozzájárulása a helyreállítási művelethez a becslések szerint 2 479 215 és 2 484 565 dollár közé esik.
Eközben a kanadai parti őrség több eszközt is bevetett a Titán kutatására.
A CCGS Kopit Hopson 1752-t fél napra bízták, átlagos napi üzemeltetési költsége 48 000 dollár volt; A CCGS John Cabotot 5,5 napra bízták 36 000 dollár átlagos napi működési költséggel; A CCGS Ann Harvey-t három napra bízták meg 48 000 dollár átlagos napi működési költséggel; A CCGS Terry Fox-ot három napra bízták meg, átlagos napi működési költsége 65 000 dollár volt; A CCGS Teleost 2,5 napra volt megbízva 31 000 dollár átlagos napi üzemeltetési költséggel, egy CCG helikopter pedig 1,9 órát repült a művelet támogatására, ami 7 511 dollár működési költséggel járt.

Ezért a CCG hozzájárulása a becslések szerint 646 011 dollár.
„Ez a szám nem tartalmazza az olyan többletköltségeket, mint a pótlólagos üzemanyag, a személyzet utazása, a bérek és a túlórák, mivel a parti őrség nem követi nyomon az egyes kutatási és mentési esetekből származó költségeket” – tette hozzá a Halászati és Óceánok Minisztériumának szóvivője.
„A kanadai parti őrség nem kér megtérítést a kutatással és mentéssel kapcsolatos költségekért. Részei vagyunk a kanadai kutatási és mentési rendszernek, amely nemzetközi egyezmények, megállapodások és nemzeti szabályozások alapján működik, hogy védelmet nyújtson minden tengerésznek, akik veszélyben vannak a tengeren.”

Az amerikai kormány nem hozta nyilvánosságra a Titán helyreállítási erőfeszítései során végzett műveleteinek értékét.
Nincs más összehasonlítható tengeri kutatás, különösen, ha az utóbbi időben oly sok ország, sőt kereskedelmi társaság is érintett – mondta Norman Polmar tengerészeti történész, elemző és szerző júniusban az Associated Pressnek.
Egyes amerikai ügynökségek kérhetnek visszatérítést, de a szövetségi törvények értelmében az amerikai parti őrségnek általában megtiltja, hogy bármilyen kutatási vagy mentőszolgálat költségtérítését beszedje – mondta az AP-nak Stephen Koerting, a maine-i tengeri jogra szakosodott ügyvéd.

A becslések szerint az Egyesült Államok kormányának szerepe a Titán felkutatásában körülbelül 1,2 millió dollár volt június 23-án a The Washington Post szerint.
A kutatás és mentés során mindig az életmentés a legfontosabb, és a kutató-mentő ügynökségek költségvetésükből finanszírozzák ezeket a kiadásokat – mondta Mikki Hastings, az Országos Kutatási és Mentési Szövetség elnök-vezérigazgatója júniusban az AP-nak.
A mentőszervezetek nem akarják, hogy a rászorulók egy helikopter vagy más erőforrás költségeire gondoljanak, amikor életveszélyben van – magyarázta Hastings.
„Minden eltűnt személy megérdemli, hogy megtalálják” – mondta Hastings.
– Ez a küldetés, bárkik is legyenek.