Több tucat, az iráni rezsimmel kapcsolatban álló ember került a kanadai szankciókba

Roohollah Firooznam 12 éven át vezetett egy vállalatot, amely biztonsági kamerákat telepített és üzemeltetett Irán kemény rezsimje számára.

A kamerákat arra használták, hogy megfigyeljék a foglyokat azokban a börtönökben, ahol kínzás történt, és hogy szemmel tartsák a politikai ellenfeleket.

A vállalat három igazgatója a Hírszerzési Minisztérium magas rangú tagja volt. Irán volt alelnöke részvényes volt.

Firooznam üzleti partnere egy másik vállalkozásban az Iszlám Forradalmi Gárda egyik magas rangú parancsnoka volt, amely egy évtizedet töltött Ali Khamenei, Irán legfelsőbb vezetőjének őrzésével.

Mindazonáltal Kanada törökországi nagykövetsége 2018-ban utazási vízumot adott Firooznamnak, miután azt javasolta, hogy „látogassa meg a turisztikai látványosságokat és városnézést Kanadában”.

Egyszer Torontóban feleségével és lányával egy lakásba költözött, és felfogadott egy bevándorlási ügyvédet, csatlakozva az iráni rezsim kanadai állítólagos munkatársainak hullámához.

A bevándorlási tisztviselők nem árulták el, hogy Firooznam öt évvel később még Kanadában volt-e, vagy visszaküldték-e hazájába.

Nem válaszolt a menekültkérelmében megadott e-mail-címre vagy telefonszámra küldött kérdésekre, az ügyeit intéző ügyvédek pedig nem kívántak nyilatkozni.

A kanadai bírósági feljegyzések azonban azt mutatják, hogy cégét a „kormány karjának” tekintették, amely lehetővé tette a „foglyok önkényes fogva tartását és kínzását”.

Egy ontariói bíró az év elején jóváhagyta a kitoloncolását, azzal az indokkal, hogy részt vett Irán emberiesség elleni bűncselekményeiben.

Tavaly Kanada átfogó szankciókat vezetett be az iráni rezsim tagjai ellen a kormányellenes tüntetések brutális leverése miatt.

A tüntetések azután robbantak ki, hogy Mahsa Aminit az iráni erkölcsrendőrség megölte, mert nyilvánosan megmutatta a haját.

Kanada válaszul az iráni kormányt „terrorizmusban, valamint szisztematikus és súlyos emberi jogsértésekben” részt vevő rezsimnek minősítette.

A politika gyakorlatilag megtiltotta több tízezer magas rangú iráni tisztviselőnek és a Forradalmi Gárda tagjainak belépését Kanadába.

A Global News által birtokolt adatok és feljegyzések szerint egy évvel később az erőfeszítések kezdenek előrehaladásról számolni.

A Kanadai Határszolgálati Ügynökség közölte, hogy 10 iráni ellen indított eljárást a szankciók értelmében.

Az esetek közül kilencet a Bevándorlási és Menekültügyi Tanács elé utaltak olyan meghallgatásra, amely kitoloncolást eredményezhet.

Köztük a 42 éves Seyed Salman Samani, akit január 3-án állítanak bíróság elé. Egy ügyet visszavontak, miután az állítólagos tisztviselő elhagyta Kanadát, nyolcat hátrahagyva.

További 141 vizsgálat még folyamatban van, részben lakossági tippek alapján – közölte a bevándorlási hivatal.

38 vizsgálatot lezártak, miután az egyéneket vagy felmentették, vagy nem Kanadában tartózkodtak.

A CBSA azt is közölte, hogy a szankciók értelmében 17 800 vízumkérelmet vizsgált át, és ennek eredményeként 78 iráninak megtiltották, hogy beléphessen Kanadába.

3:57
Mahsa Amini halála: Joly megvédi Kanada Iránnal szembeni válaszát, és további szankciók várhatók

„Vannak olyan személyek, akiknek a története azt mutatja, hogy nem alkalmasak rá [for] belépés Kanadába, és mindent megteszünk, hogy megvédjük Kanada nemzeti érdekeit” – mondta szerdán Bill Blair védelmi miniszter.

A vizsgálatok köre azonban kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a rezsimmel állítólagosan kötődő irániak hogyan léphettek be Kanadába.

Ram Joubin vancouveri ügyvéd szerint a kanadai tisztviselőknek ki kellett volna szűrniük a rezsim olyan állítólagos tagjait, mint Samani, mielőtt megérkeztek.

„A problémám az, hogy amikor valaki bejön Kanadába, valójában nagyon nehéz kiszabadítani, még akkor is, ha elfogadhatatlan” – mondta Joubin, aki arra ösztönözte a CBSA-t, hogy lépjen fel a rezsim tisztviselői ellen.

Joubin elmondta, hogy körülbelül 700 „nevet és entitást” azonosított, például cégeket, amelyek feltételezhetően kapcsolatban állnak az iráni rezsimmel. Közülük körülbelül 300 iráni Kanadában van, akik állítólag kapcsolatban állnak a rezsimmel.

Több mint fele kanadai állampolgár, így körülbelül 150-et a bevándorlási hatóságoknak kell kezelniük.

Azt mondta, hogy Kanadában való jelenlétük miatt a közösség tagjai nem érzik biztonságban magukat.

„Az emberek azért jönnek Kanadába, mert Kanadának szabad országnak és biztonságos országnak kell lennie” – mondta. „Az ilyen típusú egyének valójában korlátozzák az emberek azon képességét, hogy biztonságban és szabadnak érezzék magukat.”

Bár Firooznam ügye már a szankciók kiszabásakor folyamatban volt, őt is hasonló támadás érte az iráni rezsimmel való állítólagos kapcsolatai miatt.

A szövetségi bírósághoz benyújtott bevándorlási nyilvántartásai szerint 43 éves számítógépes szakember az IRGC haditengerészeti részlegében szolgált, mielőtt 2006-ban a Shiraz Communication City vezérigazgatója lett.

A szövetségi bíróság nyilvántartása szerint a déli Shiraz városában található cég biztonsági kamerákat adott el és üzemeltetett, főként kormányzati szerveknek.

Köztük volt a rendőrség, a börtönök és a Hírszerzési és Biztonsági Minisztérium. A kamerákat Shiraz városának nyilvános helyeire is telepítették.

A testületben a titkosszolgálatok tagjai is helyet kaptak, bár Firooznam azt állította, hogy nem tud róla.

A bírósági jegyzőkönyvek szerint 2009-ben nevezték ki az igazgatóság elnökévé. Míg 2012-ben lemondott ebből a pozícióból, továbbra is az üzemeltetési vezető maradt.

A bírósági feljegyzések szerint Mohammad Nezhad, más néven Sardar Nejat, az IRGC titkosszolgálatának egyik vezető tisztviselőjével napenergiával foglalkozó vállalatot is alapított.

A Radio Farda szerint Nejat 10 évet töltött a Khamenei ajatollah védelmét szolgáló IRGC-egység vezetőjeként.

A lap szerint az IRGC-ben eltöltött négy évtized alatt Nejat „kulcsszerepet” játszott a teheráni tiltakozások elnyomásában is.

2017 őszén Firooznam keresete szerint egy montreali utazási irodán keresztül kéthetes városnéző túrát foglalt le Ontarióban és BC-ben.

Az útiterv egy ambiciózus túra volt Kanada turisztikai látványosságai között: CN Tower, Niagara Falls, Stanley Park, Grouse Mountain.

A bírósági jegyzőkönyvek szerint Kanada törökországi nagykövetsége vízumot adott neki, de miután Torontóban landolt, ügyvédet fogadott, és menekültstátuszért folyamodott.

Könyörgésében azt mondta, a közelmúltig nem tudott arról, hogy cégét a kormányellenes ellenzék ellen használják fel.

Azt mondta, úgy véli, hogy a kamerák elrettentik a visszaéléseket a börtönökben, mivel a kihallgatók nem akarták, hogy bárki lássa, hogyan bánnak a foglyokkal.

A 2017-es és 2018-as tüntetések során azonban azt mondta, hogy „tüntetőket és hétköznapi embereket” látott letartóztatni és megverni.

A kinyilatkoztatás arra késztette, hogy 10 GB adatot töltsön le Shirazból, és adja át egy svédországi kapcsolattartónak.

Elmondása szerint az életét féltve Torontóba repült.

A menekültekkel kapcsolatos meghallgatásán Firooznam azt mondta, hogy az IRGC-t most „terrorszervezetnek” tartja.

Azt mondta, hogy „megpróbálja elnyomni az összes tüntetőt” és „a kormányellenes embereket”.

Bár azt állította, hogy nem tudott a rezsim visszaéléseiről, elismerte, hogy testvére elmenekült Iránból.

A testvért egy tüntetésen letartóztatták és megverték – mondta. Azt mondta, rosszul érzi magát a németországi menekült testvére miatt.

De azt mondta, hogy a cégén keresztül továbbra is együttműködött a rezsimmel, mert „pénzt kellett keresnem”.

Elmondta, hogy amikor rájött, hogy kameráit az iráni kormányellenes ellenzék megcélzására használják, lépéseket tett.

„Amikor megtudtam, és a saját szememmel láttam, hogy az ellenfelek ellen használják őket, a rezsim ellen léptem fel” – vallotta.

A Refugee Board 2021-ben elutasította a menekültkérelmét azzal az indokkal, hogy bűnrészes volt Irán emberiesség elleni bűncselekményeiben.

Az IRB megállapította, hogy jelentős mértékben hozzájárult az iráni rezsimhez, és kijelentései nem voltak hitelesek.

Az általa felszerelt börtönök „a politikai ellenfelek kegyetlen és hosszan tartó kínzásának alkalmazásáról ismertek” – írta az IRB.

A kínzás és más rossz bánásmód, például a magánzárka „endémikusnak számít”, különösen a kihallgatások során – tette hozzá.

Az IRB nem hitte el azt az állítását, hogy semmit sem tudott cégének az iráni visszaélésekben játszott szerepéről 2017 előtt.

Fellebbezést nyújtott be az IRB menekültügyi fellebbviteli osztályához, és veszített. Ezután fellebbezett a Szövetségi Bírósághoz, amely 2023 áprilisában ellene döntött.

November 27-én újabb ügyet nyújtott be, ezúttal a szövetségi fellebbviteli bíróságon, amelyben döntést kért bevándorlási kérelméről.

A bevándorlási, menekültügyi és állampolgársági hivatal a kanadai keresetlevél szerint „nem tudták feldolgozni” kérelmét.

Azt követeli, hogy a kormány két héten belül dolgozza fel kérelmét, és fizesse meg az ügyvédi költségeit, valamint 10 000 dollár „késedelmes kompenzációt”.

A fellebbezés nem említi, hogy a kanadai hatóságok úgy vélték, Firooznam bűnrészes az emberiesség elleni bűncselekményekben.

A CBSA az adatvédelmi korlátozásokra hivatkozva nem kommentálta a Firooznamot, de azt mondta, hogy elkötelezett az emberiség elleni bűncselekményekhez köthető személyek eltávolítása mellett.

Maria Ladouceur szóvivője szerint az ügynökség kiemelten kezeli a bûnözésben érintett személyek, háborús bûnök, emberiesség elleni bûnözés vagy szervezett bûnözés történetében részt vevõ személyek eltávolítását, valamint azokat, akik veszélyt jelentenek Kanada nemzetbiztonságára.

Stewart.Bell@globalnews.ca