Egy területi vita miatt nő a feszültség Guyana és Venezuela között. Mit kell tudni

A szomszédos Guyana és Venezuela között évszázados területi vita dúl, amelyet az olaj felfedezése súlyosbított. A hazaszeretettől átitatott venezuelai kormány azért küzd, hogy az elnökválasztás előtt növelje a támogatottságot a lakosság körében, akiknek elege van az évtizedes válságból, amely sokakat szegénységbe taszított.

A venezuelaiak vasárnap jóváhagyták a népszavazást az Essequibo feletti szuverenitásról, amely ásványokban gazdag terület Guyana kétharmadát teszi ki, és nagy tengeri olajlelőhelyek közelében található. A katonai konfrontáció pillanatnyilag valószínűtlennek tűnik, de több ország visszhangozta Guyana aggodalmát nyugati szomszédjának annektálása miatt.

Íme néhány kulcsfontosságú szempont az egyre növekvő vitában:

Venezuela azt állítja, hogy egy földlopási összeesküvés áldozata lett 1899-ben, amikor Guyana brit gyarmat volt, és Nagy-Britannia, Oroszország és az Egyesült Államok választottbírói döntöttek a határról. Az Egyesült Államok részben azért képviselte Venezuelát, mert a venezuelai kormány megszakította diplomáciai kapcsolatait Nagy-Britanniával.

Venezuelai tisztviselők azt állítják, hogy az amerikaiak és az európaiak összejátszottak, hogy kicsalják országukat az országból. Azt is állítják, hogy a Venezuela, Nagy-Britannia és a Brit Guyana gyarmat között 1966-ban aláírt, a vita megoldásáról szóló megállapodás gyakorlatilag semmissé tette az eredeti választottbírósági eljárást.

Guyana fenntartja, hogy az eredeti megállapodás törvényes és kötelező érvényű, és 2018-ban kérte az ENSZ Legfelsőbb Bíróságát, hogy döntsön róla, de az ítélet még évekre van hátra.

2015-ben az ExxonMobil által vezetett konzorcium először fedezett fel nagy olajlelőhelyeket Essequibo partjainál, felkeltve Venezuela érdeklődését, amelynek elkötelezettsége a területi követelés érvényesítése iránt az évek során ingadozott.

A konzorcium 2019 decemberében kezdte meg az olajszivattyúzást, és a nagyrészt mezőgazdasági Guyanát a világ negyedik legnagyobb offshore olajtermelőjévé alakította. A műveletek évente mintegy 1 milliárd dollárt termelnek a közel 800 000 lakosú elszegényedett országban, amelynek gazdasága az idei év első felében közel 60%-kal nőtt.

A jelenlegi napi 380 000 hordós kitermelés várhatóan eléri a 800 000 hordót a következő években. Az S&P Global szerint Guyana nyersolajexportja a múlt hónapban főként Hollandiába és Panamába irányult, majd a Panamából származó olaj nagy részét az Egyesült Államok nyugati partjára exportálták.

Szeptemberben Guyana 14 további, feltárásra és fejlesztésre rendelkezésre álló tengeri olajblokkra nyitott ajánlatot, és hat vállalat és csoport nyújtott be ajánlatot. Köztük volt az ExxonMobil is, amely viszont egyesült az amerikai tulajdonú Hess Corp.-val. és a China National Offshore Oil Corp., valamint a francia tulajdonú Total Energies, amely katari és malajziai cégekkel kötött partnerséget.

Miközben Guyana olajipara fellendült, Venezuela zuhanófélben van. Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb bizonyított kőolajtartalékaival, de olajiparát megbénította az évekig tartó rossz gazdálkodás és az állami tulajdonban lévő olajtársasággal szemben Nicolás Maduro elnök 2018-as újraválasztását követően kirótt gazdasági szankciók, amelyeket széles körben csalásnak tartottak.

A venezuelai nemzetgyűlés nem hozta nyilvánosságra annak a törvénynek a szövegét, amellyel megpróbálja érvényesíteni a népszavazás eredményét. A törvényhozók egy része azonban csütörtökön arról beszélt, hogy megtiltják a helyi és külföldi cégeknek Venezuelában való működését, ha Guyanában is folytatnak üzleti tevékenységet.

Maduro és kormánypártja számára az Essequibo-vita lehetőséget kínál arra, hogy feldobja a hazai támogatást, és elvonja a venezuelaiakat az Egyesült Államok nyomásától, hogy engedjék szabadon a politikai foglyokat és a jogtalanul fogva tartott amerikaiakat, valamint hogy garantálják a szabad és tisztességes feltételeket a jövő évi elnökválasztáson.

A december 3-i népszavazás előtt hetekig bombázták a venezuelaiakat Essequibo témájú zenével, országosan közvetített történelemórákkal, falfestményekkel, gyűlésekkel és közösségi médiatartalommal.

Úgy tűnik, ez visszafelé sült el.

A kormány állítása szerint körülbelül 10,5 millió ember – a szavazásra jogosultak alig több mint fele – szavazott. Azt mondja, a választók „minden eszközzel” jóváhagyták az 1899-es határ elutasítását, Essequibó állammá alakítását, a térség lakosainak venezuelai állampolgárságot, és elutasították az ENSZ-bíróság joghatóságát a vitában. Az Associated Press újságírói és a szavazóhelyiségek tanúi azonban azt mondták, hogy a venezuelai választásokra jellemző hosszú sorok soha nem alakultak ki.

Maduro kormánya szombati közleményben jelentette be, hogy elfogadta azt a javaslatot, hogy „magas szintű találkozót tartsanak” Guyanával annak érdekében, hogy fenntartsák „ambícióját, hogy Latin-Amerika és a Karib-térség a béke övezete legyen külső szereplők beavatkozása nélkül”.

A közlemény szerint Maduro „megkapta” a javaslatot Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel, valamint Saint Vincent és Grenadine-szigetek miniszterelnökével, Ralph Gonsalves-szel folytatott tárgyalásokon. Gonsalves Madurónak és Irfaan Ali guyanai elnöknek írt levelében kifejezte, hogy „sürgős szükség van a konfliktus enyhítésére”, és közölte, hogy mindkét elnök beleegyezett, hogy csütörtökön találkozzon karibi országában.

Eközben a Global Guardian nemzetközi biztonsági cég arra számít, hogy Venezuela fokozatosan fokozza a feszültséget, és odáig megy, hogy haditengerészeti gyakorlatokat hajtson végre Guyana közelében – mondta Zev Faintuch, a cég vezető hírszerzési elemzője.

„Még egyfajta nagyon kis léptékű, határokon átnyúló tevékenységet is láthatunk” – mondta, hozzátéve, hogy arra számít, hogy a tevékenységek eszkalálódni fognak, amíg Venezuelában nem tartanak választásokat. „Maduro érdeke, hogy újraválasztsák, és több olajat vigyen ki az olajpiacokra.”

Azt mondta, hogy szinte lehetetlen lenne behatolni az egész Essequibo régióba, amely hatalmas, utak hiányoznak és ritkán lakott.

Guyana alelnöke, Bharrat Jagdeo csütörtökön arra szólította fel az Essequibo régió közelében koncesszióval rendelkező olajtársaságokat, hogy hagyják figyelmen kívül Maduro megjegyzéseit és intézkedéseit, és figyelmeztette Guyanát, hogy tegyen meg minden szükséges lépést szuverenitásának védelme érdekében.

„Az állami olajvállalatai vagy állami vállalatai minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy kőolaj után kutassanak a térségünkben, Guyana behatolásának minősül” – mondta Jagdeo. „Ha (Maduro) úgy gondolja, hogy a Guyanával kapcsolatos háborúskodás és fenyegetés a kívánt kétoldalú tárgyalásokhoz vezet, akkor mélyen téved.”

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken zártkörű rendkívüli ülést tartott a kérdésben, miközben a világ vezetői és nemzetközi szervezetek támogatták Guyanát. Külön-külön a Caricom néven ismert regionális kereskedelmi tömb tagjai is zárt ajtós ülést hívtak össze péntekre, hogy megvitassák a vitát.

Az Amerikai Államok Szervezete közleményében kijelentette, hogy az 1899-es határ „érvényes és jogilag kötelező érvényű minden félre a nemzetközi jog értelmében”. Azzal is vádolta Maduro kormányát, hogy „agresszív álláspontot” foglal el, és „továbbra is folytatja a Guyana elleni illegális akciókat és támogatja azokat”.

A szervezet hozzátette, hogy mély aggodalmát fejezi ki a helyzet miatt, „amely a regionális biztonság szempontjából jelentős aggodalomra ad okot, és olyan problémát jelent, amely veszélyezteti a féltekén belüli stabilitást és területi szuverenitást”.