Percenként több mint 2 közlekedési haláleset történik – állítja a WHO – National
1702498267 Percenkent tobb mint 2 kozlekedesi halaleset tortenik – allitja a
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztet, hogy a közúti biztonság továbbra is sürgető globális probléma, bár megjegyzi, hogy több mint 10 év alatt előrelépés történt.
A WHO szerdán közzétett jelentése szerint a közúti halálesetek száma évi 1,19 millióra csökkent, ami körülbelül öt százalékos csökkenés 2010 óta.
A WHO 2023-as globális helyzetjelentése a közúti biztonságról kijelenti, hogy a gyalogosok, kerékpárosok és „egyéb veszélyeztetett úthasználók” továbbra is „akut és növekvő halálozási kockázattal” néznek szembe, percenként több mint két, naponta pedig több mint 3200 halálesettel.
A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus szerdán a jelentés nyilvánosságra hozatalakor kommentálta, hogy bár néhány intézkedés megtörtént, ez még mindig nem elegendő.
„Ez 1,2 millió embert jelent, akik útnak indulnak, esetleg iskolába, vásárolni, barátokhoz vagy nyaralni menni, és ez az út volt az utolsó útjuk” – mondta Ghebreyesus.
A jelentés kimutatta, hogy a közúti halálesetek száma az emberek lakóhelyétől függően változik, a legmagasabb arányban a WHO délkelet-ázsiai régiójában található, ahol a halálesetek 28 százaléka világszerte történt. Ezt követte a nyugat-csendes-óceáni régió 25 százaléka, az afrikai régió 19 százaléka, az amerikai kontinensen 12 százalék, a keleti mediterrán térségben 11 százalék, az európai régióban pedig öt százalék.
Bár a számok még mindig durvák, a főigazgató megjegyezte, hogy 2010 és 2021 között több országban is csökkent a közlekedési eredetű halálesetek száma, és 10 országban – köztük Japánban, Dániában és az Egyesült Arab Emírségekben – több mint 100%-kal sikerült csökkenteni a halálesetek számát. 50 százalék. További 35 ország is előrelépést tett, 30-50 százalékkal csökkentve a halálozások számát.
Regionálisan is tapasztaltak kiigazítást, az európai régióban mintegy 36 százalékos, míg az afrikai régióban mintegy 17 százalékos csökkenés következett be.
„Megmutatta, hogy a közúti biztonság javítására tett erőfeszítések működhetnek” – mondta Ghebreyesus. „De sokkal több országban kell még tenni, hogy elérjék a fenntartható fejlődési célt, vagyis a halálozások felére csökkentését 2030-ra.”
Ezt a számot az ENSZ Közgyűlése határozta meg 2020-ban, és azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2030-ra a közúti halálesetek és sérülések legalább 50 százalékát megelőzzék.
Ami azt illeti, hogy kik érintettek leginkább az utakon, a halálos balesetek 53 százaléka a veszélyeztetett úthasználó, köztük a gyalogosok 23 százaléka, a két- és háromkerekűek, például a motorkerékpárok 21 százaléka, a kerékpárosok aránya pedig 6 százalék. a halálesetek száma, és a mikromobilitási eszközöket, például az e-robogót használók három százalékot tettek ki. Az autók és más négykerekű könnyű járművek használóit is beleszámították a halálos áldozatok arányába, jelenleg 30 százalék.
Ennek ellenére a halálesetek többsége (10-ből kilenc) alacsony és közepes jövedelmű országokban történt, amit Michael Bloomberg, a Bloomberg Philanthropies munkatársa „felháborodásnak” nevezett.
„Örömmel mondhatom, hogy ígéretes előrelépést tettünk, de a közúti biztonság még mindig nem kapja meg a megérdemelt figyelmet” – mondta a jelentés közzétételénél bemutatott videóüzenetben. „Az egyetlen módja annak, hogy ez (a 2030-as cél elérése érdekében) megtörténjen, ha mindannyian fellépünk, és világos üzenetet küldünk nekik arról, hogy mennyire fontos ez a kérdés társadalmunk számára.”
A jelentés szerint a halálozás kockázata háromszor nagyobb az alacsony jövedelmű országokban, mint a magas jövedelmű országokban, annak ellenére, hogy az előbbiekben a világ gépjárműveinek csak egy százaléka van.
A közúti közlekedési halálesetek fiatalok gyilkosságához vezetnek világszerte
Míg az összes közlekedési haláleset körülbelül egy évtized alatt csökkent, a gyalogoshalálozások teljes száma világszerte körülbelül három százalékkal, 274 000-re nőtt ugyanebben az időszakban, míg a kerékpáros halálesetek száma – bár a globális halálesetek hat százalékát teszi ki – közel 20 százalékkal 71 000-re nőtt. .
A közúti halálesetek egyik legnagyobb érintett csoportja azonban az 5–29 év közötti fiatalok és gyermekek, és a jelentés megjegyzi, hogy a közúti balesetek továbbra is a vezető halálos áldozatok ebben a korcsoportban világszerte.
„Minden egyes haláleset megelőzhető tragédia” – mondta Ghebreyesus.
Raquel Barrios, a Fiatalok a Közúti Biztonságért (ÖNÉD) ügyvezető igazgatója a jelentésről szóló panelbeszélgetésen beszélt szerdán, és azt mondta, hogy mivel ez a gyerekek és fiatalok egyik fő problémája, a csoportnak „fontos szerepe” is van megoldani a kihívásokat.
„A fiatalok olyan közlekedési rendszert örököltek, amely veszélyezteti az életüket” – mondta. „Tehát elengedhetetlen a fiatalok megítélésének megváltoztatása, és a narratíva vagy a paradigma megváltoztatása annak érdekében, hogy aktív közreműködőkként és eszközként tekintsünk rájuk a közlekedési rendszer átalakításához.”
Ezért azt mondja, hogy a kormányoknak minden szinten meg kell fontolniuk a fiatalok mondanivalóját, mert sokan aktívan közlekednek az úton, és olyan megélt tapasztalataik vannak, amelyek segíthetik a politikusokat a politikák kialakítása során. Azt is hozzátette, hogy az ezredfordulósok a digitális technológiát is használják, hogy innovatív és költséghatékony megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek megvalósíthatók.
A jelentéssel együtt felhívás is hangzott el a jobb szabványok iránt, mivel megjegyzi, hogy a törvények és a biztonsági szabványok előmozdítása terén „riasztó az előrehaladás hiánya”, mindössze hat ország rendelkezik olyan törvényekkel, amelyek megfelelnek a WHO legjobb gyakorlatának minden kockázati tényező tekintetében. Ezek a kockázatok magukban foglalják a gyorshajtást, az ittas vezetést, valamint a motoros sisakok, biztonsági övek és gyermekülések használatát. Mindeközben 140 országban, amelyeknek kétharmada ENSZ-tagállamok, vannak törvényei legalább az egyik tényezőre vonatkozóan.
Mivel azonban a globális gépjárműflotta 2030-ra megduplázódik, a jelentés arra is rávilágít, hogy mindössze 35 ország rendelkezik jogszabályokkal az összes kulcsfontosságú járműbiztonsági funkcióról, például a fejlett fékrendszerekről.
„Az oltásunk módját tekintve ez a saját oktatásunk, a bűnüldözés, az infrastruktúra, a járművek baleset utáni gondozása” – mondta John Dodd, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja a jelentés nyilvánosságra hozatalakor.
„Szóval szükségünk van erre az oltásra, és úgy értem, hogy a sisakról, a sebességkorlátozásról, a biztonsági övről, az ittas vezetésről, az SMS-vezetésről beszélünk, mindenről, amivel foglalkozni kell.”
