Hogyan érinthetik a vörös-tengeri hajók elleni növekvő támadások a globális kereskedelmet, beleértve Kanadát is – National
1702694814 Hogyan erinthetik a voros tengeri hajok elleni novekvo tamadasok a globalis
A jemeni huthi lázadók egyre több támadása a Vörös-tengeren a Vörös-tengeren az izraeli-Hamász konfliktus közepette aggodalmakat vet fel a globális kereskedelemre gyakorolt hatásokkal kapcsolatban – beleértve Kanadát is.
A világ két legnagyobb hajózási társasága, a Maersk és a Hapag-Lloyd pénteken bejelentette, hogy felfüggeszti tevékenységét a kritikus kereskedelmi útvonalon. Ez dominóhatáshoz vezethet a Vörös-tengeren áthaladó árukra, amelyen keresztül a világkereskedelem körülbelül 10 százaléka folyik.
Bár Kanada közvetlenül nem üzemeltet teherhajót a Vörös-tengeren, a hazai hajózási ágazat közvetlen kapcsolatban áll azokkal a vállalatokkal és másokkal, amelyek árukat szállítanak a világpiacra és onnan.
„Az ezen a területen a kereskedelmi forgalom bármely jelentős megszakítása hatással lehet a Kanadába irányuló és onnan érkező áruk mozgására a jövőben” – mondta Chris Hall, a Kanadai Hajózási Szövetség elnök-vezérigazgatója.
Mi történik a Vörös-tengeren?
Amióta Izrael október 7-én megkezdte katonai válaszát a Hamász brutális támadásaira, az Irán által támogatott jemeni húti lázadók fokozták a kereskedelmi és katonai hajók elleni támadásaikat a Vörös-tengeren. A drónokat és ballisztikus rakétákat érintő támadások állítólag Izraelbe tartó hajókat vették célba, hogy megkíséreljék megállítani a Gázai övezet elleni támadásokat.
A múlt hónapban egy esetben a huthik helikopter segítségével elfoglaltak egy izraeli kötődésű teherhajót, a Galaxy Leader-t és annak legénységét. A műveletet videóra is rögzítették.
Az elmúlt néhány napban azonban a támadások olyan teherhajókat értek el, amelyeknek semmi köze nincs Izraelhez. A legutóbbi esetben ballisztikus rakéta találta el az MSC Palatium III-at, egy libériai lobogó alatt közlekedő konténerhajót, amely később kigyulladt. Egyelőre nem derült ki, hogy a fedélzeten valaki megsérült-e.
A sztrájk órákkal a másik után történt a Hapag-Lloyd tulajdonában lévő Al Jasrah hajón, amely szintén Libéria lobogója alatt közlekedik, és Egyiptomból Szingapúrba tartott.
Az Ambrey magánhírszerző cég szerint egy „lövedék” eltalálta a hajó bal oldalát, és tüzet okozott a fedélzeten.
A cég szóvivője a Global News-nak elmondta, hogy a támadásban a legénység nem sérült meg, de „a Vörös-tengeren áthaladó konténerszállító hajókat hétfőig felfüggesztették”, amikor is „dönt az azt követő időszakról”.
A Maersk csütörtökön rakétakilövést mondott nem találta el gibraltári hajóját, akik Ománból Szaúd-Arábiába utaztak, annak ellenére, hogy Houthi azt állítja, hogy megtették. A cég szerint a sztrájkról készült állítólagos videók valójában egy másik Maersk hajó fedélzetén történt tüzet ábrázoltak 2018-ban.
A Maersk ugyanakkor közölte, hogy a Vörös-tenger déli csücskénél lévő Bab al-Mandab-szoroson áthaladó összes hajót utasította, hogy a „közel hibás helyzet” miatt „egyelőre függessze fel útját”.
„A közelmúltban a kereskedelmi hajókat ért támadások a térségben riasztóak, és jelentős veszélyt jelentenek a tengerészek biztonságára” – mondta a vállalat szóvivője a Global Newsnak adott nyilatkozatában.
Hogyan érinti a globális kereskedelmet?
A Vörös-tenger északi végén található a Szuezi-csatorna, déli végén pedig a keskeny Bab el-Mandab-szoros, amely az Ádeni-öbölbe vezet. Ez egy forgalmas vízi út, amelyen hajók kelnek át a Szuezi-csatornán, hogy árukat szállítsanak Ázsia és Európa, valamint Észak-Amerika között.
Ezek az áruk a csúcskategóriás gyártott alkatrészektől a személyes cikkekig, ipari kellékekig és élelmiszerekig terjednek.
A világ kereskedelmi flottájának 80 százalékát képviselő Nemzetközi Hajózási Kamara szerint Európa energiaellátásának hatalmas mennyisége, például az olaj és a gázolaj is ezen a vízi úton érkezik.
Hall rámutat, hogy a globális kereskedelmet a közelmúltban egy egészen más válság sújtotta a régióban, amikor az Ever Given hajó zátonyra futott, és 2021-ben közel egy hétig elzárta a Szuezi-csatornát.
„A kereskedelmi forgalom zavara ezen a területen olyan jelentős volt, hogy ezt követően több hónapba telt, mire a kereskedelmi szokások normalizálódtak” – mondta.
A csatorna elzáródása miatt néhány hajó akkoriban arra kényszerült, hogy az Afrika déli csücskében található Jóreménység-fok körüli hosszú alternatív útvonalat válasszák, ami további üzemanyag- és egyéb költségeket igényelt. Több száz másik hajó várta a helyén a blokád végét.
Akkoriban az elemzők azt jósolták, hogy a blokád mintegy napi 9,6 milliárd dollárnyi zavart okozott a globális kereskedelemben, és az olajárak emelkedtek Európában a hiánytól való félelem miatt.
Kanadában ez a kirakodásra várakozó konténerszállító hajók lemaradásához vezetett, mivel a kikötői menetrendtől a kamionos útvonalakig mindent befolyásoltak a növekvő késések.
Hall szerint hasonló eredmény következhet be most is, ha a Vörös-tenger biztonsági helyzete romlik.
„Azonnal lesz? Valószínűleg nem” – mondta. „De lehet valamivel lejjebb ennek hatása? Nagyon is lehetséges.”
Hozzátette, hogy Kanada és a világ többi része már látja a globális kereskedelem biztonsági következményeit az ukrajnai orosz invázió miatt, amely kihatással volt a Fekete-tengerből kifelé irányuló gabonaszállítmányokra, amelyek több tucat országot táplálnak.
Elemzők szerint a huthi támadások legnagyobb azonnali hatása a kereskedelmi szállítók biztosítási költségeinek növekedése volt.
A Lloyd’s List Intelligence azt mondta az Associated Pressnek, hogy a Vörös-tengeren áthaladó szállítmányozók biztosítási költségei megkétszereződtek, ami több százezer dollárral növelheti a legdrágább hajók útját.
Az izraeli hajótulajdonosok esetében ez még tovább – 250 százalékkal – emelkedett, és egyes biztosítók egyáltalán nem fedezik őket – mondta a cég biztosítási szerkesztője, David Osler.
Nemzetközi szakértők szerint ezeket a magasabb költségeket valószínűleg nem hárítják át a fogyasztókra, hacsak nem nőnek jelentősen a támadások.
„Jelenleg ez csak egy gond, amit a rendszer elbír” – mondta Osler. „Senki sem szeret több százezer dollárral többet fizetni, de ha kell, élhetsz vele.”
Az Egyesült Államok megerősítette katonai jelenlétét a Vörös-tengeren, és az elmúlt hetekben hajói Jemenből lőtték le azokat a rakétákat, amelyeket a tisztviselők szerint a hutik lőttek ki Izraelre.
Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere pénteken beszélt brit kollégájával az eszkalálódó huthi támadásokról, felhívva a figyelmet a „polgári és globális hajózás” fenyegetésére a Pentagon felolvasása szerint. Nagy-Britanniának katonai hajói is vannak a térségben.
Hall szerint a szállítmányozók valószínűleg nem fogják véglegesen elkerülni a Vörös-tengert, mivel ez a régió legközvetlenebb – és ezért költséghatékonyabb – útvonala. Ő és más iparági bennfentesek azt mondják, hogy lépéseket tesznek ezen hajózási útvonalak védelmére, mielőtt megtennék a drágább és hosszabb távú átirányítási lépést.
„Van egy dolog, amit a kereskedelem nem szeret, ez pedig a kiszámíthatatlanság” – mondta Hall.
– Az Associated Press fájljaival
