Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget a halálos iráni öngyilkos merényletekért
1704405909 Az Iszlam Allam vallalta a felelosseget a halalos irani ongyilkos
Az Iszlám Állam szervezet vállalta a felelősséget csütörtökön két öngyilkos merényletért, amelyek egy 2020-as amerikai dróncsapásban meghalt iráni tábornok emlékművét követték el, amely az elmúlt évtizedek legrosszabb fegyveres támadása Iránban, miközben a tágabb értelemben vett Közel-Kelet még mindig a szélén áll.
A csoportot követő szakértők megerősítették, hogy a dzsihadisták interneten terjesztett nyilatkozata a szélsőségesektől származott, akik valószínűleg azt remélik, hogy kihasználják a térséget sújtó káoszt az izraeli konfliktusban a Hamász miatt a Gázai övezetben.
A szerdai kermani támadásban legalább 84 ember meghalt és további 284 megsebesült. A forradalmi gárda tábornokának, Kassem Szulejmáninak a tiszteletére rendezett ünnepség célpontja volt, akit az ország teokráciájának hívei ikonként tartottak számon, az amerikai hadsereg pedig halálos ellenségnek tekinti, aki segítette a megölő fegyvereseket. Amerikai csapatok Irakban.
Csütörtökön aszfaltdarabok tűntek el az úttestről, ahol egy bomba robbant, ami arra utal, hogy a bombát repeszekkel töltötték meg, hogy növeljék halálos hatását. Egy másik helyen még mindig fagyott vért hordtak a sebesültek.
„Abban a pillanatban, amikor megfordultam, hogy azt mondjam a férjem húgának: „Menjünk a térre”, felrobbant a bomba” – mondta a 38 éves Mahdieh Sazmand az Associated Press-nek kerman kórházi ágyáról. „Ha csak 10 lépéssel arrébb lennénk, már a bomba fölött lettünk volna.”
Az Iszlám Állam csoport azt állítja, hogy a két támadót Omar al-Mowahed és Szeif-Allah al-Mujahed néven azonosítja. Az állítás szerint a férfiak robbanómellényben követték el a támadást. Becsmérlő nyelvezetet is használt, amikor a síita muszlimokról beszéltek, akiket az Iszlám Állam eretnekeknek tart.
A közleményben nem tértek ki arra, hogy a szélsőségesek melyik regionális ága hajtotta végre a támadást, ahogyan azt korábban más állítások is megtették. Aaron Y. Zelin, a Washington Institute for Near East Policy vezető munkatársa azonban azt mondta, hogy egyes korábbi követelések nem határozták meg a regionális fiókot, és a legutóbbi követelés közvetlenül a csoporthoz tartozó fiókból származott.
A csoport valószínűleg abban reménykedett, hogy Irán megtámadja Izraelt, és a Hamászról folytatott konfliktusát regionális konfliktussá terjeszti ki, amelyet az Iszlám Állam potenciálisan kihasználhat – mondta Zelin.
„Ez az IS működési módja alá tartozik, különösen azért, mert ez egy olyan sok áldozatot követelő támadás volt” – mondta Zelin. „Olyanok, mint a Joker. Látni akarják, hogy ég a világ. Nem érdekli őket, hogyan történik, mindaddig, amíg előnyük származik belőle.”
Szerezd meg a legfrissebb országos híreket. Minden nap elküldve az email címedre.
Az Iszlám Állam csoport korábban vállalta, hogy 2017 júniusában Teheránban támadást követett el Ruhollah Khomeini ajatollah parlamentje és mauzóleuma ellen, amelyben legalább 18 ember meghalt és több mint 50 megsebesült. A csoport két másik támadást is vállalt.
A szélsőséges csoportot, amely egykor hatalmas területeket birtokolt Irakban és Szíriában egy önmagának nevezett kalifátusban, amelyet 2014-ben hirdetett ki, végül az Egyesült Államok vezette erők verték vissza. Az azóta eltelt évek során felbomlott, bár komoly támadásokat váltott ki. A szomszédos Afganisztánban például úgy vélik, hogy az Iszlám Állam csoport erősödött, mióta a Nyugat által támogatott kormány 2021-ben a tálibok kezére bukott.
Az állítás azért hangzott el, amikor a szélsőségesek külön-külön felszólították híveiket világszerte, hogy álljanak bosszút a Gázai övezetben a keresztények és zsidók megtámadásával okozott vérontásért. A csoport emellett kritizálta a palesztin frakciókat az Iránnal való szövetség miatt, mondván, Teherán csak kihasználta a helyzetet, hogy a palesztinok védelmezőjeként jelenjen meg.
Az iráni kormány tisztviselői nem ismerték el azonnal az állítást, bár az állami média beszámolt róla. A tisztviselők közvetve Izraelt hibáztatták a támadásért, és Kermanban csütörtökön a járókelők ráléptek az izraeli zászló képével ellátott táblákra, amelyekre perzsa nyelven a „Halál Izraelre” szlogen volt írva.
Az IRNA állami hírügynökség korábbi jelentése, amelyet később az állami televízió is sugárzott, egy meg nem nevezett „tájékozott forrásra” hivatkozva azt mondta, hogy a kermani Matryrs temető emlékművéhez vezető útról készült térfigyelő felvételeken egyértelműen látható, hogy egy férfi öngyilkos merénylő robbanóanyagot robbant fel.
A tisztviselő azt mondta, hogy a második robbanást „valószínűleg” egy másik öngyilkos merénylő követte el, bár ez nem volt kétséget kizáróan meghatározva.
Mohammad Mehdi Ghalekhani, a Forradalmi Gárda Basij csapatának önkéntese megsebesült egy általa szörnyűnek minősített támadásban.
„Nem értettem pontosan, mi történt, ez nagyon hirtelen történt” – mondta az AP-nek. „Amikor ez megtörtént, sokan meghaltak, és a legtöbben megsérültek. Azoknak, akik meghaltak, nem volt ép testrészük – nem volt egész kéz vagy arc.”
Az iráni állami média új távolságokat közölt a robbanások egymástól való távolságára vonatkozóan, és leírja, hogy 1,5 kilométerre (körülbelül egy mérföldre) és 2,7 kilométerre (1,68 mérföldre) voltak Szulejmáni kriptájától. A tisztviselő szerint a robbantók valószínűleg azért választották ki a helyszínt, mert a megemlékezés biztonsági területén kívül voltak.
A korábbi 103 halálos áldozatok számát kétszer csökkentették, miután a tisztviselők rájöttek, hogy egyes nevek ismétlődnek az áldozatok listáján, és néhány halott súlyos sebesülése miatt – közölték egészségügyi tisztviselők. A sérültek közül azonban sokan válságos állapotban voltak, így a halottak száma még emelkedhet.
A hatóságok azt tervezik, hogy pénteken tömeges temetést tartanak az elhunytak után, bár az esemény tervei csütörtökön későn változtak, valószínűleg az iráni fővárostól, Teherántól mintegy 820 kilométerre délkeletre fekvő Kermanban található biztonsági aggályok miatt.
A találkozó a negyedik évfordulója volt annak, hogy Szulejmánit, a Forradalmi Gárda elit Quds Erőinek főnökét megölték egy amerikai drón Irakban végrehajtott csapásában. A robbanások akkor történtek, amikor az emberek hosszú sorai gyűltek össze, hogy megünnepeljék az eseményt.
A támadások egy nappal azután történtek, hogy a Hamász palesztin fegyveres csoport helyettes vezetője meghalt egy feltételezett izraeli támadásban Bejrútban. A Forradalmi Gárda egy másik parancsnoka is meghalt egy feltételezett izraeli légicsapásban Szíriában a múlt hónap végén.
Ezek a támadások, valamint az Irán által támogatott jemeni hútik lázadók Vörös-tengeri hajózás elleni támadásai aggodalmat keltettek, hogy az Izrael-Hamász konfliktus szélesebb regionális konfliktussá fajul.
– jelentette Mroue Bejrútból.
