A világgazdaság „nem került ki a veszélyzónából” a konfliktusok közepette – állítja az ENSZ – National

1704464815 A vilaggazdasag „nem kerult ki a veszelyzonabol a konfliktusok kozepette
Az Egyesült Nemzetek Szervezete csütörtökön borongós világgazdasági előrejelzést adott ki 2024-re, rámutatva az eszkalálódó konfliktusok, a lanyha globális kereskedelem, a tartósan magas kamatlábak és a növekvő éghajlati katasztrófák kihívásaira.
Az ENSZ kiemelt gazdasági jelentésében azt jósolta, hogy a globális gazdasági növekedés idén 2,4 százalékra lassul a 2023-as 2,7 százalékról, ami felülmúlja a várakozásokat. De mindkettő még mindig a 3 százalékos növekedési ráta alatt van a COVID-19 világjárvány 2020-as kezdete előtt – áll a közleményben.
Az ENSZ előrejelzése alacsonyabb, mint a Nemzetközi Valutaalap októberi és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet november végi prognózisa.
Az IMF arra számít, hogy a globális növekedés a 2023-ban várt 3%-ról 2,9%-ra lassul 2024-re. A párizsi székhelyű OECD, amely 38 főként fejlett országot foglal magában, becslései szerint a nemzetközi növekedés is lassulni fog a 2023-ra várt 2,9%-ról 2,7% 2024-ben.
Az ENSZ jelentése (World Economic Situation and Prospects 2024) arra figyelmeztetett, hogy az elhúzódó szigorodó hitelfeltételek és a magasabb hitelfelvételi költségek „erős ellenszelet” jelentenek az adósságokkal teli világgazdaság számára, különösen a szegényebb fejlődő országokban, és befektetésekre van szüksége az újjáélesztéshez. növekedés.
Shantanu Mukherjee, az ENSZ Gazdasági Elemzési és Politikai Főosztályának igazgatója szerint a 2023-as recessziótól való félelmet nagyrészt azért sikerült elhárítani, mert a világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok megfékezte a magas inflációt anélkül, hogy fékezte volna a gazdaságot.
A jelentést bemutató sajtótájékoztatón azonban azt mondta: „Még mindig nem vagyunk túl a veszélyzónán.”

Mukherjee szerint ennek az az oka, hogy a világ rendezetlen helyzete fokozhatja az inflációt. Például egy újabb ellátási lánc sokk vagy az üzemanyag elérhetőségével vagy elosztásával kapcsolatos probléma újabb kamatemelést indíthat el a helyzet ellenőrzése érdekében, mondta.
„Nem számítunk önmagában recesszióra, de mivel a körülöttünk lévő környezetben ingadozások vannak, ez a legnagyobb kockázati forrás” – mondta.
Szerezd meg a legfrissebb országos híreket. Minden nap elküldve az email címedre.
A hosszú ideig tartó nagyon magas kamatlábak és az esetleges ársokkok veszélye „meglehetősen nehéz egyensúlyozáshoz” járul hozzá Mukherjee. – Szóval tényleg ezért mondtuk, hogy még nem értünk ki az erdőből.
A jelentés szerint a globális infláció, amely 2022-ben 8,1 százalék volt, a becslések szerint 2023-ban 5,7 százalékra, 2023-ban pedig további 3,9 százalékra csökken.
De a fejlődő országok körülbelül egynegyedében az éves infláció idén várhatóan meghaladja a 10%-ot.
Míg az Egyesült Államok gazdasága 2023-ban „rendkívül jól” teljesített, a jelentés szerint a növekedés a 2023-as becslések szerint 2,5 százalékról idén 1,4 százalékra lassul.
„A háztartások megtakarításainak csökkenése, a magas kamatlábak és a fokozatosan lassuló munkaerőpiac közepette 2024-ben a fogyasztási kiadások várhatóan gyengülnek, a beruházások pedig továbbra is lassúak maradnak” – közölte az ENSZ. „Bár a kemény landolás valószínűsége jelentősen csökkent, az Egyesült Államok gazdaságának jelentős lefelé mutató kockázatokkal kell szembenéznie a romló munkaerő-, lakás- és pénzügyi piacok miatt.”

A megemelkedett infláció és a magas kamatlábak miatt a jelentés szerint Európának „kihívó gazdasági kilátásokkal kell szembenéznie”.
Az Európai Unió GDP-je a 2023-as 0,5%-ról 2024-re várhatóan 1,2%-ra nő, a növekedés hátterében „a fogyasztói kiadások élénkülése, ahogy az árnyomás enyhül, a reálbérek emelkednek és a munkaerőpiacok továbbra is erősek maradnak”.
Japánban, a világ negyedik legnagyobb gazdaságában, az ország monetáris és fiskális politikája ellenére a 2023-as 1,7%-ról idén 1,2%-ra lassul a gazdasági növekedés. több mint két évtizede” – áll az országban.
Kínában, a világ második legnagyobb gazdaságában az ENSZ szerint a COVID-zárlatokból való kilábalás a vártnál fokozatosabb volt „a hazai és nemzetközi ellenszél közepette”.
A jelentés szerint Kína 2023 második felében 5,3 százalékos növekedési rátával a gazdasági növekedéssel csak 3,0 százalékos volt. Azt mondta azonban, hogy a gyenge ingatlanszektor és a termékei iránti megingott külső kereslet együttesen „mérsékelten, 4,7%-ra fogja visszaszorítani a növekedést 2024-ben.

A fejlődő régiókban az ENSZ szerint a gazdasági növekedés Afrikában továbbra is gyenge marad, enyhe növekedéssel a 2023-as átlagos 3,3%-ról 2024-re 3,5%-ra.
„A kibontakozó éghajlati válság és a szélsőséges időjárási események aláássák a mezőgazdasági termelést és a turizmust, miközben a geopolitikai instabilitás továbbra is negatív hatással lesz számos alrégióra, különösen a Száhil övre és Észak-Afrikára” – áll a jelentésben.
Az ENSZ a kelet-ázsiai gazdaságok mérsékelt lassulását prognosztizálja a 2023-as 4,9%-ról 2024-re 4,6%-ra. Nyugat-Ázsiában a GDP 2024-ben várhatóan 2,9%-kal fog növekedni, szemben a 2023-as 1,7%-kal.
Dél-Ázsiában a GDP a becslések szerint 5,3%-kal nőtt tavaly, és várhatóan 5,2%-kal emelkedik 2024-ben, „amit India erőteljes bővülése vezet, amely továbbra is a világ leggyorsabban növekvő nagy gazdasága”. A növekedés idén várhatóan eléri a 6,2%-ot, ami megegyezik a 2023-ra tervezett 6,3%-os növekedéssel.