Idén több mint 50 ország járul az urnákhoz. Milyen lesz a demokrácia? – Nemzeti
1704981670 Iden tobb mint 50 orszag jarul az urnakhoz Milyen lesz
Több mint 50 országban, ahol a világ népességének fele él, 2024-ben országos választásokat tartanak, de a választójogot gyakorló állampolgárok száma nem elválaszthatatlan jó hír. Úgy tűnik, hogy az év a legerősebb demokráciákat is próbára teszi, és megerősíti a tekintélyelvű vezetők kezét.
Oroszországtól, Tajvanon és az Egyesült Királyságon át Indiáig, Salvadorig és Dél-Afrikáig az elnökválasztási és törvényhozási versenyek óriási hatással vannak az emberi jogokra, a gazdaságra, a nemzetközi kapcsolatokra és a béke kilátásaira a változó világban.
Egyes országokban a szavazás nem lesz sem szabad, sem igazságos. Sok esetben pedig az ellenzéki jelöltekre vonatkozó korlátok, a fáradt szavazók, valamint a manipuláció és a félretájékoztatás lehetősége tette a demokrácia sorsát az első és középponti kampánykérdéssé.
Joe Biden elnök és elődje, Donald Trump esetleges visszavágója nagyot tűz a választási naptárban; Trump novemberi győzelme talán a legnagyobb globális helyettesítő karakter. Mégis, az ezt megelőző nagy téttel járó szavazatok az „elégedetlenség, türelmetlenség és nyugtalanság hangulatát” is mérik a távoli szavazók körében – mondta Bronwen Maddox, a londoni székhelyű Chatham House agytröszt igazgatója.
A tajvani elnökválasztás és a 113 tagú törvényhozás szombaton zajlik Kína erős nyomása alatt, ami az ázsiai-csendes-óceáni térség nagy része, valamint az Egyesült Államok számára is fontos lesz.
Peking megismételte azt a fenyegetést, hogy katonai erővel csatolja el a saját területének tekintett, önálló szigetet, és a választást a háború és a béke közötti választásnak minősítette. A három vezető elnökjelölt egyike sem jelezte, hogy próbára akarná tenni Kína eltökéltségét Tajvan függetlenségének kikiáltásával.
Ennek ellenére az éllovas William Lai, aki jelenleg Tajvan alelnöke, megfogadta, hogy megerősíti a sziget védelmét, és győzelme fokozhatja a Tajvannal való feszültséget. Az ellenzéki Nacionalista Párt vagy a Kuomintang fogékonyabb Pekingre, mint Lai Demokrata Néppártja.
Tajvan 23 millió lakosa túlnyomórészt támogatja a sziget de facto függetlenségének önuralom útján történő fenntartását. Az olyan hazai kérdések, mint a lakhatás és az egészségügy ezért valószínűleg döntő szerepet játszanak az elnökválasztásban.
A VEZETŐK SZOROSÍTJÁK TAPADÁSUKAT
Bangladesi miniszterelnök, Sheikh Hasina, a világ leghosszabb ideig hivatalban lévő női vezetője zsinórban negyedik alkalommal nyert hétfőn az ellenzéki pártok által bojkottált és erőszakos választásokon. A Hasina-féle Awami League pártot alacsony, 40%-os részvételi arány mellett választották újra, és a nézeteltérések elfojtása politikai nyugtalanságot gerjeszthet.
Indiában, a világ legnépesebb országában 2024 közepén általános választásokat tartanak, amelyek várhatóan a jobboldali hindu nacionalista Bharatiya Janata Párthoz tartozó miniszterelnököt, Narendra Modit zsinórban már harmadik ciklusban töltik be.
Támogatói számára Modi politikai kívülálló, aki megtisztult a több évtizedes korrupció után, és Indiát új globális hatalommá változtatta. A kritikusok szerint a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadsága elleni támadások, valamint a hindu nacionalisták vallási kisebbségek elleni támadásai elterjedtek.
Egy másik vezető, aki meg akarja tartani a hatalmat, El Salvador elnöke, Nayib Bukele, aki széles körben támogatott azóta, hogy szükséghelyzeti hatalmat használt az ultraerőszakos utcai bandák agresszív leverésére.
Szerezd meg a legfrissebb országos híreket. Minden nap elküldve az email címedre.
A pártja kinevezett tagjaival megtelt legfelsőbb bíróság február 4-én engedélyezte Bukelét, hogy induljon, annak ellenére, hogy alkotmányos tilalom alapján két egymást követő ciklusban eltiltották az elnököket. Míg a külföldi kormányok bírálták egyes polgári jogok felfüggesztését, Bukele várhatóan nem kerül komoly versenybe.
MÉRFÖLDKÖVEK – ÉS TÖBB AZONNOK
Mexikó június 2-án megválasztja első női elnökét – vagy Claudia Sheinbaum volt mexikóvárosi polgármestert, Andrés Manuel López Obrador elnök pártfogoltját, vagy Xóchitl Gálvez egykori ellenzéki szenátort. A győztes egy olyan országot fog irányítani, ahol ijesztő kábítószerrel kapcsolatos erőszak és egyre befolyásosabb katonaság uralkodik.
Indonézia, Délkelet-Ázsia legnagyobb demokráciája február 14-én választják meg Joko Widodo elnök utódját. a kormánypárt jelöltje.
Subianto vezértársa Widodo leköszönő vezető fia, ami egy dinasztia alakulásáról szóló találgatásokat szítja. Mindkét nyertes azonban annak a korrupciótól sújtott politikának a folytatását jelentené, amely a Suharto-diktatúra 1998-as vége óta uralja Indonéziát.
Pakisztánban a február 8-i általános választásokon is elismert politikusok indulnak az ország hatalmas hadseregének felügyelete alatt. Imran Khan volt miniszterelnököt, egy népszerű ellenzéki személyiséget bebörtönözték, és a választási tisztviselők megtiltották, hogy induljon.
Riválisa, a háromszoros miniszterelnök, Navaz Sarif, a Pakisztáni Muszlim Liga vezetője részt vehetett a szavazáson, miután hatályon kívül helyezték korrupciós ítéletét. Szintén pályára lép a Bulawal Bhutto Zardari volt külügyminiszter vezette Pakisztáni Néppárt.
Elemzők szerint a választások valószínűleg ingatag kormányt eredményeznek. A szavazást elhalaszthatják a tálibok által ellenőrzött szomszédos Afganisztánnal fennálló kapcsolatok megromlása és a pakisztáni biztonsági erők elleni halálos támadások miatt.
A populizmus egyre nagyobb teret hódított Európában, amikor a kontinens gazdasági instabilitást és tömeges migrációt tapasztalt máshonnan. A 27 tagú EU júniusi parlamenti választása annak a jele lesz, hogy a hagyományos pártok el tudják-e szabadítani a populista riválisokat, akik közül sokan szkeptikusak Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatban.
A tavalyi országos választások vegyes jelzéseket adtak: Szlovákia megválasztotta az oroszbarát populista miniszterelnököt, Robert Ficót, de a lengyel választók a konzervatív kormányt a centrista Donald Tusk vezette koalícióra cserélték.
Mujtaba Rahman, az Eurasia Group politikai tanácsadó cégtől azt jósolta, hogy a soron következő európai parlamenti versenyeken nem lesz populista többség, de a 2019-es „utolsó szavazáshoz képest a központ teret veszít”.
A volt EU-tag Nagy-Britanniában a populizmus a 2016-os Brexit-szavazáson és Boris Johnson volt miniszterelnök viharos hivatali idejében fejeződött ki. Nagy-Britanniában az idei általános választások szembeállítják a kormányzó konzervatívokat a balközép Munkáspárttal, amely 14 év után igyekszik visszaszerezni a hatalmat.
A DEMOKRÁCIA KIHÍVÁSAI AFRIKÁBAN
Az éghajlatváltozás, az ukrajnai háború miatti megszakadt gabonaellátás, valamint Kína és Oroszország növekvő figyelme az Afrikát, a világ leggyorsabban növekvő kontinensét átalakító erők közé tartozik.
Nyolc nyugat-afrikai országban volt katonai puccs 2020 óta, köztük Nigerben és Gabonban 2023-ban.
Szenegál a stabilitás bástyájának számít a régióban. Most, hogy Macky Sall elnök lemond, hazája február 25-i megválasztását az ország politikai ellenálló képességének mutatójának tekintik.
Ousmane Sonko ellenzéki vezető támogatói azzal vádolják a kormányt, hogy egy sor bírósági eljárással próbálja megakadályozni, hogy induljon, amelyek halálos tiltakozásokat váltottak ki. Tochi Eni-Kalu, az Eurasia Group elemzője szerint az elnökválasztás a visszatérést jelentheti a korábbi évek normáihoz, vagy tartós elmozdulást jelezhet a változékonyabb politika irányába.
Dél-Afrikában a május és augusztus között esedékes törvényhozási választások gazdasági nehézségekkel küzdő gazdasággal, bénító áramkimaradásokkal és csaknem 32%-os munkanélküliséggel állnak a politikai háttérben. A választói kiábrándultság leküzdése kihívás lesz a régóta domináns Afrikai Nemzeti Kongresszus számára.
Az ANC az ország rasszista apartheid rendszerének 1994-es megszűnése óta tölti be az elnöki posztot és a parlament többségét, de a korábban tiszteletreméltó szervezet a szavazatok kevesebb mint felét szerezte meg a 2021-es helyhatósági választásokon.
Ha támogatottsága 50 százalék alá csökken, a pártnak koalíciót kell kötnie annak érdekében, hogy a képviselők újraválasztsák Cyril Ramaphosa elnököt.
Dél-Szudán, a világ legfiatalabb országa decemberben tervezi megtartani régóta halogatott első választását. A szavazás fontos mérföldkő lenne, de veszélyekkel járhat, és a jelenlegi körülmények között ki van téve a kudarcnak.
Nicholas Haysom, aki az ENSZ-missziót vezeti az országban, a múlt hónapban a Biztonsági Tanács előtt azt mondta, hogy a szavazók regisztrációjával kapcsolatos információk, a biztonsági terv és a viták megoldásának módja a hiányzó elemek közé tartozik a szabad választások biztosításához, amelyeket „hitelesnek és elfogadhatónak tartanak dél-szudáni állampolgárok.”
Aligha kétséges, hogy ki nyeri a márciusi orosz elnökválasztást. Vlagyimir Putyin elnök ötödik mandátumára csak jelképes ellenállásba ütközik. Fő riválisai börtönben, száműzetésben vagy halottak vannak, az ukrajnai békét szorgalmazó politikust pedig kizárták.
Hasonló a történet Fehéroroszországban, Alekszandr Lukasenko elnök vezetésével. Február 25-én tartják az országban az első általános választást azóta, hogy Lukasenko kormánya leverte a Putyin szövetségeseinek vitatott 2020-as újraválasztása elleni tiltakozást. Ellenfelek ezrei vannak börtönben, vagy elmenekültek az országból.
Mindazonáltal, minden problémája ellenére, a demokratikus eszmény továbbra is széles körben vonzó, még a tekintélyelvű vezetők számára is – mondta Maddox.
„Az a tény, hogy a választások mellett döntenek, azt mutatja, hogy látják a szabad szavazás állításának értékét” – mondta.
