Magyarország ratifikálja Svédország NATO-ajánlatát, és elhárítja a tagság elől az utolsó akadályt – a nemzetit
Magyarország ratifikálja Svédország NATO ajánlatát, és elhárítja a tagság elől az
A magyar parlament hétfőn megszavazta Svédország NATO-csatlakozási törekvésének ratifikálását, ezzel véget vetett a több mint 18 hónapos késlekedésnek, amely meghiúsította a szövetséget az orosz ukrajnai háborúra válaszul bővíteni kívánt szövetségben.
A 188 szavazattal hat ellenében megszavazott szavazás a Magyarország szövetségesei közötti hónapokig tartó veszekedés csúcspontja volt, hogy meggyőzzék az ország nacionalista kormányát, hogy oldja fel Svédország tagságát. Orbán Viktor miniszterelnök kormánya 2022 júliusában bemutatta Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyására vonatkozó jegyzőkönyveket, de az ügy a kormánypárti képviselők ellenállása miatt elakadt a parlamentben.
Magyarország döntése, hogy elfogadja Stockholm ajánlatát, megnyitotta az utat a NATO sorainak második bővítéséhez egy éven belül, miután Svédország és Finnország is 2022 májusában csatlakozási kérelmet nyújtott be a szövetséghez, miután Oroszország teljes körűen megtámadta Ukrajnát – ez a támadás hivatott megakadályozni a NATO további működését. terjeszkedés.
Az új országok felvételéhez a NATO-tagok egyhangú támogatására van szükség, és a szövetség 31 tagállama közül Magyarország az utolsó, amely támogatja, mióta Törökország a múlt hónapban ratifikálta a kérelmet.
Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson „történelmi napnak” nevezte.
„Készen állunk arra, hogy vállaljuk a felelősséget a NATO biztonságáért” – írta Kristersson a korábban Twitter néven ismert X-en.
Az Oroszországhoz szorosan kötődő jobboldali populista Orbán azt mondta, hogy a svéd politikusok Magyarország demokráciáját kritizáló kritikái elmérgesítették a két ország viszonyát, és haragot váltottak ki a Fidesz képviselőiben.
De a szavazás előtt a képviselőkhöz fordulva Orbán azt mondta: Svédország és Magyarország katonai együttműködése, valamint Svédország NATO-tagsága erősíti Magyarország biztonságát.
Orbán bírálta Magyarország EU- és NATO-szövetségeseit, amiért az elmúlt hónapokban nyomást gyakoroltak kormányára, hogy lépjen tovább Svédország szövetségbe való bevonásával.
Az e-mail, amelyre szüksége van a mai nap legfontosabb híreihez Kanadából és a világ minden tájáról.
„Többen próbáltak kívülről beavatkozni a vitáink (Svédországgal) megoldásába, de ez nem segített, inkább hátráltatta a problémát” – mondta Orbán. „Magyarország szuverén ország. Nem tűri, hogy mások diktálják, akár döntéseinek tartalma, akár időzítése.”
Az elmúlt hétvégén amerikai szenátorok kétpárti csoportja látogatott Magyarországon, és bejelentették, hogy közös határozatot nyújtanak be a Kongresszusnak, amelyben elítélik Magyarország állítólagos demokratikus visszaesését, és felszólítják Orbán kormányát, hogy tegye lehetővé Svédország integrációját a NATO-ba.
Hétfőn több NATO-ország nagykövete tartózkodott a parlamentben a szavazás alatt. David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete újságíróknak azt mondta, hogy Svédország jóváhagyása „stratégiai jelentőségű döntés az Amerikai Egyesült Államok, Magyarország és a transzatlanti szövetség egésze számára”.
„Ez egy olyan döntés, amely eltartott egy ideig, és várjuk, hogy a folyamat gyorsan befejeződjön” – mondta Pressman.
A következő néhány napon belül várható volt az elnöki aláírás, amelyre Svédország NATO-ajánlatának hivatalos jóváhagyásához van szükség.
Kristersson, Svédország miniszterelnöke a múlt héten találkozott Orbánnal a magyar fővárosban, ahol úgy tűnt, több hónapos diplomáciai feszültség után döntő megbékélésre jutottak.
Megbeszélésüket követően a vezetők bejelentették egy védelmi ipari megállapodás megkötését, amely magában foglalja négy svéd gyártású JAS 39 Gripen sugárhajtómű magyarországi megvásárlását, valamint a meglévő Gripen flotta szolgáltatási szerződésének meghosszabbítását.
Orbán szerint a további vadászgépek „növelik katonai képességeinket és tovább erősítik külföldi szerepvállalásunkat”, valamint javítják Magyarország részvételi képességét a közös NATO-műveletekben.
„A NATO-tagnak lenni egy másik országgal együtt azt jelenti, hogy készek vagyunk meghalni egymásért” – mondta Orbán. „A védelmi és katonai képességekről szóló megállapodás elősegíti a két ország közötti bizalom újjáépítését.”
Robert Dalsjö, a Svéd Védelmi Kutatási Ügynökség vezető elemzője pénteken az Associated Press-nek elmondta, hogy Magyarország csak azután döntött, hogy végre feloldja ellenzékét, miután Törökország és elnöke, Recep Tayyip Erdogan januárban megszavazta Stockholm javaslatát.
Miután a török szavazással az utolsó NATO-tartó lett, Orbánnak eredményt kellett felmutatnia kormánya késlekedése miatt – mondta Dalsjö.
„Erdogan háta mögé bújva Orbán játszhatna, piruettet csinálhatna” – mondta. „Aztán amikor Erdogan váltott, Orbán nem igazán volt felkészülve arra, hogy módosítsa álláspontját, és valami olyasmit kellett mutatnia, ami legitimálhatja a fordulását. És kiderült, hogy ez a Gripen-alku.”
A hétfői szavazás csak egy pont volt a magyar parlament képviselőinek mozgalmas napirendjén. Szavazást tartottak Novák Katalin köztársasági elnök lemondásának elfogadásáról is, aki a hónap elején lemondott egy olyan botrány miatt, hogy kegyelmet adott egy férfinak, akit elítéltek a gyermekek szexuális zaklatásának eltitkolása miatt.
Novák lemondásának elfogadása után a képviselők várhatóan Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét erősítik meg az ország új elnökévé. Hivatalosan március 5-én lép hivatalba.
—David Keyton Stockholmban (Svédország) és Jan M. Olsen Koppenhágában (Dánia) járult hozzá ehhez a történethez.
© 2024 The Canadian Press
