A papagájláz 5 embert ölt meg Európában. Kell-e aggódniuk a kanadaiaknak? – Nemzeti
A papagájláz 5 embert ölt meg Európában. Kell e aggódniuk a
A psittacosis, más néven papagájláz halálos kitörése terjed Európa-szerte, ezért figyelmeztetést adott az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
A WHO kedden bejelentette, hogy 2023 novembere óta több európai országban nőtt a papagájláz megbetegedései, és eddig öt halálesetet jelentettek.
A járványkitörési riasztásban a globális egészségügyi ügynökség kiemelte a közelmúltban Ausztriában, Dániában, Németországban, Svédországban és Hollandiában történt eseteket. A legtöbb esetben a fertőzött házimadárral vagy vadon élő madárral érintkezett.
„Ez az egyik olyan dolog, ahol a kedvtelésből tartott madarakat birtokló embereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy ez egy potenciális kórokozó, amelyet kedvence madaraitól kaphat” – mondta dr. Isaac Bogoch a Global News számára. „De az általános közösségnek jelenleg nincs miért aggódnia.”
Megemlítette, hogy bár Kanadában előfordultak psittacosisos esetek, ezek rendkívül ritkák. És ha valaki mégis megkapja, a betegség miatti halálozás valószínűsége is alacsony.
„Ez olyasvalami, amit figyelnek, és ezt azért vették észre, mert a világ számos részén robusztusabb megfigyelőrendszerek működnek” – mondta.
A papagájláz egy légúti fertőzés, amelyet a madarakban gyakran előforduló Chlamydia psittaci baktérium okoz a Health Canada szerint.
„Ez a chlamydia, a nemi úton terjedő fertőzés távoli rokona, de ez nem szexuális úton terjedő fertőzés” – mondta Bogoch. – De genetikai relatív szempontból ez egy unokatestvér.
Zoonózisos betegség, vagyis bár elsősorban a madarakat érinti, a velük érintkező embert, ürüléküket, tollaikat vagy légúti váladékukat is megfertőzheti. Ez a kockázat különösen magas a madarakkal foglalkozó szakmában dolgozók esetében, mint például a kedvtelésből tartott madártulajdonosok, a baromfitenyésztők, az állatorvosok és a kertészek.
A WHO szerint a baktériumok több mint 450 madárfajt érintenek (a papagájok a leggyakoribb hordozók), és átterjedhetnek más állatokra, például kutyákra, macskákra, lovakra, szarvasmarhákra és hüllőkre is.
A papagájláz ritka betegségnek számít, és pontos előfordulása nem jól dokumentált. A Health Canada szerint azonban az emberi esetek gyakran szórványosan fordulnak elő.
Kanadában sem jelent nemzeti bejelentési kötelezettséget – közölte az egészségügyi hivatal a Global News-nak szerdán elküldött e-mailben.
Ha egy madár psittacosisban szenved, a gyakori tünetek közé tartozik a rossz étvágy vagy fogyás, gyulladt vagy náthás szem vagy orr, légzési nehézség és hasmenés.
A látens fertőzésben szenvedő madarak eleinte jól tűnhetnek, de később tüneteket mutathatnak a Kanadai Munkahelyi Egészségügyi és Biztonsági Központ (CCOHS) szerint. Azok, akik a baktériumokat hordozzák, időszakonként hetekig vagy akár hónapokig is leadhatják.
A legfrissebb egészségügyi és egészségügyi híreket minden vasárnap elküldjük Önnek.
Emberben tüdőgyulladást okozhat, mondta Bogoch.
„És mint minden más tüdőgyulladás, ez is súlyos lehet. A finomhangolás szempontjából kissé nehéz diagnosztizálni, mert ez valójában psittacosis, mint kórokozó” – mondta.
Ha fertőzött, a jelek és tünetek az expozíciót követő 4-15 napon belül jelentkeznek, de általában 10 nap után jelentkeznek. Embereknél a leggyakoribb tünetek a láz és hidegrázás, fejfájás, izomfájdalmak és száraz köhögés.
A papagájláz főként a tüdőt érinti, de különböző szerveket is érinthet – mondta a CCOHS. Bár nem gyakori, beszámoltak a máj, a szívburok (a szívüreg bélése), a szívizom (szívizom) és az agy gyulladásáról.
A betegség lefolyása változó, és bár lehetséges a halál, ritka. Enyhe esetekben a láz három hétig vagy tovább is tarthat.
Bár a betegséget hordozó madarak átléphetik a nemzetközi határokat, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a betegséget emberek is terjesztik nemzeti vagy nemzetközi szinten – közölte a WHO.
Általánosságban elmondható, hogy az emberek nem terjesztik másokra a pszitakózist okozó baktériumokat, így kicsi a valószínűsége a betegség további emberről emberre történő átvitelének.
„Szokatlan lenne ezt megtenni” – mondta Bogoch. „Olyan kevés ilyen eset van, és időről időre utánanézünk. Aztán amikor van megfelelő járványügyi expozíció, de ritkán találjuk meg.”
A CCOHS szerint a betegség nem terjed fertőzött állatok elfogyasztásával sem.
Milyen kezelési lehetőségek vannak?
Bogoch kifejtette, hogy a psittacosissal fertőzöttek kezelési módszere nagymértékben hasonlít a tüdőgyulladás kezelési módszeréhez, amely jellemzően antibiotikum.
„A hagyományos antibiotikumokat használják ennek kezelésére, ahogyan általában a közösségben szerzett tüdőgyulladást kezeljük” – magyarázta.
„Tehát amikor valaki bejön a kórházba és tüdőgyulladásban szenved, ritkán állítunk fel mikrobiológiai diagnózist. Amikor tüdőgyulladást kezelünk, azt szindrómaként kezeljük.„
Az egészségügyi szolgáltató néha mintát küldhet egy laboratóriumba, hogy megerősítse a psittacosis diagnózisát, különösen, ha a betegnek kedvtelésből tartott madara van, jegyezte meg.
„Tehát a (psittacosis) gyakoribb lehet, mint tudjuk, mert nem keressük. És ha keresünk, hosszú időbe telik, amíg visszakapjuk a diagnosztikai teszteket” – mondta Bogoch.
Az európai járványról
Bár az esetek még mindig hihetetlenül ritkák, a WHO szerint az érintett országok epidemiológiai vizsgálatokat végeztek a lehetséges expozíciók és esetcsoportok azonosítására.
A bejelentett psittacosisos esetek számának növekedése minden országban „további vizsgálatot igényel annak megállapítására, hogy valódi növekedésről van-e szó, vagy az érzékenyebb megfigyelési vagy diagnosztikai technikák miatt” – tette hozzá a WHO.
A WHO adatai szerint Ausztriában 2023-ban 14 megerősített papagájláz esetet jelentettek, szemben az előző nyolc év átlagos évi két esetével. 2024-ben az országban négy megbetegedést jelentettek per március 4.
Dánia a papagájláz megbetegedésének növekedéséről számolt be 2023 végétől 2024 január közepéig – közölte a WHO. Per Február 27-én 23 embernél lett pozitív a betegség. Tizenhét esetet ismertek fel, ebből 15 esetben tüdőgyulladás volt, négyen pedig meghaltak.
Az Egészségügyi Intézet azt gyanítja, hogy a fertőzések elsősorban a vadon élő madarakhoz kapcsolódnak a fertőzött madarak szárított ürülékéből származó levegőben lévő részecskék belélegzése révén.
„Úgy vélik, hogy a C. psittacival fertőzött egyének tényleges száma jóval magasabb a bejelentettnél” – áll a WHO közleményében.
Németország arról számolt be, hogy 2023 decemberében öt megerősített esettel nőtt azon egyének száma, akiknél a baktérium pozitív lett, így 2023-ban összesen 14 igazolt eset. 2024-ben Február 20-án további öt igazolt psittacosis esetet jelentettek.
Svédország 2023. november végén és 2023. december elején szokatlanul sok psittacosisos esetről számolt be, 2023 novemberében hét esetet, 2023 decemberében pedig 19 esetet jelentettek. Ez az esetek számának megduplázódását jelenti az ország megfelelő hónapjaihoz képest. előző hónapokban. öt év, mondta a WHO.
A WHO azt mondta, hogy továbbra is figyelemmel kíséri az emelkedő megbetegedések számát Európában, bár „az esemény kockázatát alacsonynak” értékelte.
