Ariel Henry lemond Haiti miniszterelnöki posztjáról a folyamatos bandaellenes erőszak miatt
Ariel Henry lemond Haiti miniszterelnöki posztjáról a folyamatos bandaellenes erőszak
Haiti meg nem választott miniszterelnöke, Ariel Henry lemond posztjáról, miután kinevezték az átmeneti tanácsot és egy ideiglenes helyettesét – mondta hétfőn, miután a karibi országot vezette utolsó elnökének 2021-es meggyilkolása óta.
A fegyveres bandák nagymértékben gyarapították vagyonukat, befolyásukat és területüket az igazgatása alatt, ami arra késztette Henryt, hogy február végén Kenyába utazzon, hogy biztosítsa a támogatását az ENSZ által támogatott biztonsági missziónak, amely segíti a rendőrséget.
A konfliktus azonban drámaian kiéleződött távollétében, így a 74 éves idegsebész az Egyesült Államok területén, Puerto Ricóban rekedt, mivel a regionális vezetők gyors átmenetre szólítottak fel.
„Az általam vezetett kormány az (átmeneti) tanács felállítása után azonnal lemond” – mondta Henry késő esti videóbeszédében. „Szeretném megköszönni a haiti népnek a lehetőséget, amit kaptam.”
„Arra kérek minden haiti lakost, hogy maradjon nyugodt, és tegyen meg mindent a béke és stabilitás mielőbbi visszatérése érdekében” – tette hozzá.
A haiti közösségi médiában terjesztett videók az utcákon zajló ünneplést mutattak be, ahol az emberek ünnepi hangulatban zenére táncolnak, és tűzijátékokat lőttek az éjszakai égboltra.
Egy magas rangú amerikai tisztviselő azt mondta, Henry szabadon maradhat Puerto Ricóban, vagy utazhat máshová, bár Haitin javítani kell a biztonságon, hogy biztonságban érezze magát hazatérve. A tisztviselő elmondta, hogy a lemondásról pénteken döntöttek.
Henryt egy elnöki tanács váltja fel, amely két megfigyelőből és hét szavazati joggal rendelkező tagból áll, köztük számos politikai koalíció képviselőiből, az üzleti szférából, a civil társadalomból és egy vallási vezetőből.
A tanács felhatalmazást kapott egy ideiglenes miniszterelnök gyors kinevezésére; senki, aki indulni kíván a következő haiti választáson, nem vehet részt.
Az e-mail, amelyre szüksége van a mai nap legfontosabb híreihez Kanadából és a világ minden tájáról.
Az e-mail, amelyre szüksége van a mai nap legfontosabb híreihez Kanadából és a világ minden tájáról.
Haitin 2023 eleje óta hiányoznak a választott képviselők, és a következő választás lesz az első 2016 óta. Henry, akit sok haiti korruptnak tart, többször is elhalasztotta a választásokat, mondván, először a biztonságot kell helyreállítani.
A regionális vezetők hétfőn találkoztak a közeli Jamaicában, hogy megvitassák a politikai átmenet kereteit, amelyet az Egyesült Államok a múlt héten kért, hogy „gyorsítsák” a fegyveres bandák kormányának megdöntésére törekednek.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábban hétfőn azt mondta, hogy a tanács feladata lesz a haitiak „azonnali szükségleteinek kielégítése”, lehetővé téve a biztonsági misszió bevetését és a szabad választásokhoz szükséges biztonsági feltételek megteremtését.
Haiti rendkívüli állapotot hirdetett a hónap elején, amikor az összecsapások megrongálták a kommunikációt, és két börtönszünethez vezettek, miután Jimmy „Barbeque” Cherizier, a fegyveres csoportok szövetségének vezetője kijelentette, hogy egyesítik és megbuktatják Henryt.
Henry lemondását azokkal a regionális tárgyalásokkal párhuzamosan folytatják, amelyek arról szólnak, hogy csatlakozzon ahhoz a nemzetközi erőhöz, amelyet felkért, hogy segítse a rendőrséget a bandák elleni küzdelemben, amelyek brutális gyepháborúi humanitárius válságot szítottak, megszakították az élelmiszerellátást, és százezreket kényszerítettek ki otthonukból.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábban hétfőn kijelentette, hogy az Egyesült Államok további 100 millió dollárral járul hozzá ehhez az erőhöz, és 33 millió dollár humanitárius segélyt nyújt, így az Egyesült Államok teljes ígérete 300 millió dollárra emelkedik.
Azt azonban nem tudni, hogy mennyi ideig tart a finanszírozás törvényhozók általi jóváhagyása és átutalása. Az ENSZ szóvivője elmondta, hogy hétfőig kevesebb mint 11 millió dollárt helyeztek el az ENSZ erre a célra fenntartott vagyonkezelői alapjába – új hozzájárulások nélkül, mióta Haiti március 3-án rendkívüli állapotot hirdetett.
A mexikói külügyminiszter hozzátette, hogy az ország meg nem határozott összegű támogatást nyújtott be, és további lépésekre szólított fel a Haiti felé irányuló fegyverkereskedelem megfékezésére.
Az ENSZ úgy véli, hogy a haiti bandák nagy fegyverarzenálokat halmoztak fel, főleg az Egyesült Államokból vásároltak.
Az ENSZ becslései szerint több mint 362 000 ember kényszerült lakóhelyük elhagyására, akiknek a fele gyerek, és ezreket öltek meg az átfogó konfliktusban, és 2021 óta széles körben elterjedt jelentések szerint nemi erőszakról, kínzásról és váltságdíjért elkövetett emberrablásokról.
Haitin a banda vezetője, Cherizier azzal fenyegetőzött, hogy olyan szállodatulajdonosokat fog keresni, akik politikusokat ápolnak, vagy Henryvel együttműködnek. Azt követelte, hogy az ország következő vezetőjét a nép válassza meg, és éljen Haitin családjával.
Sok befolyásos haiti politikai személyiség külföldön él.
„Nem egy békés forradalomban vagyunk. Véres forradalmat csinálunk az országban, mert ez a rendszer egy apartheid rendszer, egy rosszindulatú rendszer” – mondta Cherizier.
A fővárosban élők heves lövöldözést láttak a hétvégén, péntek este a központban fegyveresek vették körül a Nemzeti Palotát, vasárnap pedig az Egyesült Államok légi úton szállították ki a nagykövetség személyzetét. Hétfőn a hatóságok csütörtökig meghosszabbították az éjszakai kijárási tilalmat.
Washington közölte, hogy fel akarja gyorsítani a tervezett biztonsági küldetés bevetését.
Henry először 2022-ben kért nemzetközi biztonsági erőt, de az országok lassan nyújtottak támogatást, és egyesek kérdéseket tettek fel Henry meg nem választott kormányának legitimitásával kapcsolatban a széles körű tiltakozások közepette.
A haiti közösségekben és külföldön sokan óvakodnak a nemzetközi beavatkozástól, miután a korábbi ENSZ-missziók pusztító kolerajárványt és szexuális visszaélési botrányokat hagytak maguk mögött, amelyekért soha nem térítettek meg.
Mike Ballard, a Global Guardian biztonsági cég hírszerzési igazgatója kijelentette, hogy ha a bandák átveszik az irányítást a kikötők és repülőterek felett, ők lesznek felelősek az országnak nyújtott humanitárius segélyért, hozzátéve, hogy nem hiszi el, hogy a kenyai erők hatékonyan felügyelik vagy fenntartják a békét.
„A régióban tényleges érdekeltséggel rendelkező országoknak fel kell lépniük és segíteniük kell a biztonság erősítését” – mondta, az Egyesült Államokra, a szomszédos Dominikai Köztársaságra és a CARICOM többi tagjára mutatva.
