A legtöbb COVID-19-ből felépülő ország, de a legszegényebbek nem: ENSZ – nemzeti
A legtöbb COVID 19 ből felépülő ország, de a legszegényebbek nem: ENSZ
Sok ország kilábal a COVID-19 világjárványból, de a legszegényebbek nem, és jelentős részük állapota romlik – közölte szerdán az ENSZ Fejlesztési Programja.
Achim Steiner, az ügynökség vezetője elmondta, hogy miután két évtizednyi gazdag és szegény országok közeledtek egymáshoz a fejlődés tekintetében, a megállapítás „nagyon erős figyelmeztető jelzés” arra vonatkozóan, hogy a nemzetek most eltávolodnak egymástól.
Az ügynökség 1990 óta készített humán fejlettségi indexe a 2020-as és 2021-es pandémiás év meredek csökkenése után 2023-ban várhatóan rekordmagasságot ér el.
A jelentés szerint azonban a világ legszegényebb országainak felében a fejlemények a 2019-es járvány előtti szint alatt maradnak.
„Ez a gazdag ember és a szegény ember világa, ahol a fejlődést nagyon egyenlőtlen, részben hiányos módon látjuk” – mondta Steiner egy sajtótájékoztatón.
„Miért számít? Nem csak azért, mert nagyobb sebezhetőséget okoz, hanem több nyomort és elhúzódó szegénységet, növekvő egyenlőtlenséget is teremt.”
A jelentés szerint a növekvő egyenlőtlenségeket súlyosbítja a gazdasági jólét koncentrációja.
A legfrissebb egészségügyi és egészségügyi híreket minden vasárnap elküldjük Önnek.
A legfrissebb egészségügyi és egészségügyi híreket minden vasárnap elküldjük Önnek.
Rámutatott, hogy a globális árukereskedelem csaknem 40 százaléka három vagy annál kevesebb országban összpontosul. A három legnagyobb technológiai vállalat – az Amazon, az Apple és a Microsoft – tőzsdei értéke 2021-ben meghaladta az ENSZ 193 tagállamának több mint 90 százalékának bruttó hazai termékét.
Steiner szerint a világ nemzeteinek össze kell fogniuk, hogy a 21. század fő fenyegetéseire összpontosítsanak, különösen az éghajlatváltozásra, a következő világjárványra, valamint a digitális gazdaság és a mesterséges intelligencia térnyerésére. Ehelyett azonban – figyelmeztetett – növekszik a megosztottság, a frusztráció és a polarizáció.
Azt mondta, hogy jelentős reakció volt az elitellenes és a nemzetközi együttműködéssel szemben ellenséges populizmus térnyerése. Azt mondta, hogy „egyre jobban megosztja a közösségeket, radikalizálja a politikai diskurzust, és lényegében egyre több embert fordít egymás ellen”.
A jelentés szerint a világ legnagyobb kihívásainak leküzdésére irányuló globális kollektív fellépést gátolja egy növekvő „demokrácia-paradoxon” – világszerte az emberek 90 százaléka támogatja a demokráciát, de most először a megkérdezettek több mint fele mondta azt, hogy támogatja a demokráciát. vezetők, akik azt kockáztatják, hogy aláássák a demokrácia alapjait.
A területi konfliktusok továbbra is megjelennek, de a 21. században az emberi biztonságot fenyegető veszélyek gyakrabban követelik meg az együttműködési képességet – mondta Steiner.
„Egyre mélyebbre hajtjuk magunkat egy olyan állapotba, ahol a problémamegoldó képességünk valójában veszélybe kerül” – mondta. „Nem fogod megállítani az éghajlatváltozást rakétákkal. Nem fogod megállítani a következő járványt a határodon harckocsival, és biztosan nem fogod megállítani a kiberbűnözést sem rakétákkal.”
Steiner szerint fontos csökkenteni a hőmérsékletet, a félreértéseket és a félretájékoztatást, „mert ezek valójában fegyverekké válnak, amelyek egymás ellen fordítják az embereket”.
Azt is mondta, hogy nagyon alaposan meg kell vizsgálni, „hogy hol vált olyan szélsőségessé az egyenlőtlenség, hogy az valójában aláásja a politikai együttműködési akaratot”.
A jelentés több kiadást szorgalmaz olyan globális közjavakra, amelyek minden ember javát szolgálják, ideértve az éghajlat és a bolygó stabilizálását, az új technológiák felhasználását az emberi fejlődés javítása érdekében, valamint a globális pénzügyi rendszer javítását az alacsony jövedelmű országok javára.
Az ügynökség Humán Fejlődési Indexe a hosszú és egészséges élethez, a tudás megszerzéséhez és a tisztességes életszínvonal eléréséhez szükséges kulcsfontosságú kérdéseket méri.
A legfrissebb, 2022-es adatok alapján a 10 legmagasabb humán fejlettségi pontszámmal rendelkező hely Svájc, Norvégia, Izland, Hongkong, Dánia, Svédország, Németország és Írország a hetedik, Szingapúr és Ausztrália és Hollandia a 10. helyen. Az Egyesült Államok Luxemburggal a 20. helyen végzett.
A 10 legalacsonyabb humán fejlettségű ország: Sierra Leone, Burkina Faso, Jemen, Burundi, Mali, Csád, Niger, a Közép-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán és Szomália. Jemen kivételével minden Afrikában van.
© 2024 The Canadian Press
