A neurológiai állapotok világszerte 3,4 milliárd embert érintenek. Mi van Kanadával? – Nemzeti
A neurológiai állapotok világszerte 3,4 milliárd embert érintenek. Mi van
Egy új tanulmány szerint a neurológiai betegségek, mint például az Alzheimer-kór, a migrén, a szélütés és a sclerosis multiplex, ma már világszerte a rossz egészségi állapot és rokkantság vezető okai közé tartoznak, és 3,4 milliárd embert érintenek.
A tanulmány, amely csütörtökön jelent meg Lancet Neurologymegállapította, hogy ezek a neurológiai állapotok a világ népességének 43 százalékát érintették, és több mint 11 millió halálesetet okoztak 2021-ben
„A világméretű neurológiai teher nagyon gyorsan növekszik, és az elkövetkező évtizedekben még nagyobb nyomást fog gyakorolni az egészségügyi rendszerekre” – mondta Valery Feigin társszerző, az Aucklandi Egyetem új-zélandi Stroke and Applied Neuroscience Nemzeti Intézetének igazgatója.
„Sok jelenlegi neurológiai állapotok csökkentésére irányuló stratégia azonban alacsony hatékonyságú, vagy nem hajtják végre őket megfelelően, mint a leggyorsabban növekvő, de nagyrészt megelőzhető állapotok, például a diabéteszes neuropátia és az újszülöttkori rendellenességek esetében. Sok más betegségre nincs gyógymód. , ami hangsúlyozza az új beavatkozások és a potenciálisan módosítható kockázati tényezők nagyobb befektetéseinek és kutatásának fontosságát” – mondta csütörtöki sajtóközleményében.
a stúdió, Globális betegségteher, sérülések és kockázati tényezők tanulmány (GBD) 2021, a korábbi verziókra épít, hogy a „legnagyobb és legátfogóbb elemzést” nyújtsa az idegrendszeri rendellenességek előfordulási gyakoriságáról és hatásáról világszerte 1990 és 2021 között. Az elemzés 37 neurológiai állapot vizsgálatával is kiterjesztette a hatókörét, ami jelentős növekedés a korábbi 15-höz képest.
Megállapította, hogy az elmúlt 30 évben 18 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik neurológiai betegségekben, például demenciában és agyhártyagyulladásban élnek vagy halnak meg. A szerzők szerint a növekedés nagyrészt a világszerte elöregedő és növekvő népességnek köszönhető.
2021-ben a neurológiai egészségromlás 10 fő oka a szélütés, az agysérülés, a migrén, az Alzheimer-kór és más demenciák, a diabéteszes neuropátia (idegkárosodás), az agyhártyagyulladás, az epilepszia, a koraszülésből származó neurológiai szövődmények, az autizmus spektrumzavar és az idegrendszeri rák.
A COVID-19 neurológiai következményei a 20. helyen szerepeltek, ami 2,48 millió egészséges életévet veszített el 2021-ben.
A legfrissebb egészségügyi és egészségügyi híreket minden vasárnap elküldjük Önnek.
A legfrissebb egészségügyi és egészségügyi híreket minden vasárnap elküldjük Önnek.
A legelterjedtebb neurológiai rendellenességek 2021-ben a tenziós típusú fejfájás (mintegy kétmilliárd eset) és a migrén (mintegy 1,1 milliárd eset) voltak. A tanulmány szerint a diabéteszes neuropátia a leggyorsabban növekvő neurológiai állapot.
A neurológiai halálozások és egészségkárosodások több mint 80 százaléka alacsony és közepes jövedelmű országokban következik be. Ez nagyrészt a kezeléshez való hozzáférés különbségeinek tudható be – állapította meg a tanulmány. A magas jövedelmű országokban akár 70-szer több neurológiai szakember dolgozik fejenként 100 000 ember az alacsony és közepes jövedelmű országokhoz képest.
„Ez a tanulmány sürgős felhívásként kell, hogy felhívja a figyelmet a célzott beavatkozások fokozására annak érdekében, hogy az egyre növekvő számú neurológiai betegségben szenvedő ember hozzáférést biztosítson a számukra szükséges minőségi ellátáshoz, kezeléshez és rehabilitációhoz. Minden eddiginél fontosabb annak biztosítása, hogy az agy Az egészséget jobban megértik, értékelik és védik a korai gyermekkortól a későbbi életkorig” – mondta Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója csütörtöki sajtóközleményében.
Joshua Armstrong, a Kanadai Alzheimer Társaság (ASC) kutatója elmondta a Global Newsnak Gerely tanulmány bemutatja, hogy a neurológiai rendellenességek milyen messzemenőek, és bemutatja az idegrendszert érintő különböző állapotokat. Hangsúlyozta, hogy globális összpontosításra van szükség ezeknek az állapotoknak a megelőzése és kezelése érdekében, mivel ezek száma nő.
Kanadában növekszik a neurológiai betegségek, például a demencia száma. Kanada elöregedő népességének gyors növekedésével az ASC arra számít, hogy 2050-re 187 százalékkal nő a demenciában élők száma az országban.
Más neurológiai állapotok, mint például a stroke és a Parkinson-kór, szintén növekvőben vannak az országban, ami nagyrészt a növekvő és öregedő népességnek tulajdonítható.
„Továbbra is azt látjuk, hogy a demenciában szenvedők száma növekszik a népesség elöregedése miatt. Egyre több a 65 év feletti és a 75 év feletti ember” – mondta Armstrong. „Arra számítunk, hogy ez tovább fog növekedni, ahogy a bababoom korszak beköszönt 80-as és 90-es évek.”
Armstrong szerint az életkoron kívül számos más tényező is növelheti a neurológiai állapotok kockázatát. A környezeti tényezők, mint a környezetszennyezés, a dohányzás és az alkoholfogyasztás, valamint az olyan életmódbeli tényezők, mint az elhízás, a testmozgási szokások és a társadalmi elszigeteltség, mind jelentős szerepet játszanak.
A WHO szerint ezeknek a kockázati tényezőknek a megértése kulcsfontosságú egyes neurológiai rendellenességek terheinek csökkentésében.
„Mivel sok neurológiai állapot nem gyógyítható, és az orvosi ellátáshoz való hozzáférés gyakran korlátozott, a módosítható kockázati tényezők és a neurológiai állapotok potenciálisan elkerülhető terheinek megértése elengedhetetlen a globális egészségügyi válság megfékezéséhez.” Gerely a tanulmány társszerzője, Dr. Katrin Seeher, a WHO agyegészségügyi osztályának mentális egészségügyi szakembere – mondta egy sajtóközleményben.
A tanulmány azt mérte, hogy az idegrendszer megterhelésének mekkora arányát lehetne megelőzni a stroke, a demencia, a sclerosis multiplex, a Parkinson-kór, az agyvelőgyulladás, az agyhártyagyulladás és az értelmi fogyatékosság ismert rizikófaktorainak megszüntetésével.
Az elemzés azt sugallta, hogy 18 kockázati tényező megváltoztatásával egy ember élete során – ezek közül a legfontosabb a magas szisztolés vérnyomás – megelőzhető a stroke globális előfordulási arányának 84 százaléka.
Ezenkívül azt javasolta, hogy az ólomexpozíció ellenőrzése 63 százalékkal csökkentheti az értelmi fogyatékosság terhét, míg a magas éhomi plazma glükóz normál szintre való csökkentése körülbelül 15 százalékkal csökkentheti a demencia terhét.
