Egyre több az elektronikai hulladék – figyelmeztet az ENSZ, mivel az újrahasznosítás várhatóan csökkenni fog – Országos
Egyre több az elektronikai hulladék – figyelmeztet az ENSZ, mivel
Az ENSZ ügynökségei arra figyelmeztettek, hogy világszerte felhalmozódnak az elektronikai hulladékok, miközben az újrahasznosítás aránya továbbra is alacsony, és valószínűleg tovább csökken.
Az ügynökségek az „e-hulladékra” hivatkoztak, amely a definíció szerint eldobott, csatlakozóval vagy akkumulátorral ellátott eszközök, beleértve a mobiltelefonokat, elektronikus játékokat, televíziókat, mikrohullámú sütőket, e-cigarettákat, laptopokat és napelemeket. Nem tartalmazza az elektronikus járművekből származó hulladékot, amely külön kategóriába tartozik.
Az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniója és a UNITAR kutatócsoport szerdán közzétett jelentésében 2022-ig mintegy 62 millió tonna „elektronikus hulladék” keletkezett, ami elegendő a lökhárítótól a lökhárítóig tartó traktorpótkocsik feltöltéséhez világszerte. A tervek szerint 2030-ra eléri a 82 millió tonnát.
A jelentés szerint a fémek – köztük a réz, az arany és a vas – a 62 millió tonna felét tették ki, összesen mintegy 91 milliárd dollár értékben. A műanyagok 17 millió tonnát tettek ki, a fennmaradó 14 millió tonna pedig olyan anyagokat tartalmaz, mint a kompozit anyagok és az üveg.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint 2022-re az e-hulladék 22 százalékát megfelelően gyűjtötték össze és hasznosították újra. Ez az évtized végére várhatóan 20 százalékra csökken, mivel az ilyen hulladékok mennyisége a magasabb fogyasztás és a korlátozott javítási lehetőségek miatt csökken, a termékek rövidebb életciklusa, a társadalom növekvő „elektronizációja” és a nem megfelelő e-hulladék-kezelési infrastruktúra – közölték az ügynökségek.
A legfrissebb híreket Kanadából és a világ minden tájáról küldjük el az Ön e-mailjére.
A legfrissebb híreket Kanadából és a világ minden tájáról küldjük el az Ön e-mailjére.
Szerintük az eldobott elektronikai eszközök egy része veszélyes elemeket, például higanyt, valamint a technológiai ipar gyártói által áhított ritkaföldfémeket tartalmazott. Jelenleg a ritka fémeket alkotó 17 ásvány iránti keresletnek csak egy százalékát elégítik ki újrahasznosítással.
A jelentés szerint az összes e-hulladék körülbelül fele Ázsiában keletkezik, ahol kevés ország rendelkezik az e-hulladékra vonatkozó törvényekkel vagy begyűjtési célokkal. Az újrahasznosítási és begyűjtési arány 40 százalék feletti Európában, ahol a hulladéktermelés per Az egy főre jutó súly a legmagasabb: csaknem 18 kg (39 font).
Afrikában, amely az öt nagy globális régió közül a legkevesebbet termeli, az újrahasznosítási és begyűjtési arány egy százalék körül mozog.
„A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az e-hulladék jelentette globális kihívás csak nőni fog” – mondta Cosmas Luckyson Zavazava, az ITU Telekommunikációs Fejlesztési Irodájának vezetője. „Mivel a világ kevesebb mint fele alkalmaz és hajt végre megoldásokat a probléma kezelésére, ez felkelti a vészharangot a begyűjtés és az újrahasznosítás növelését célzó megfelelő szabályozások iránt.”
Egyesek számára az e-hulladék az egészségügyi kockázatok ellenére pénzszerzési módot jelent azzal, hogy a fejlődő világban a kukák között turkálva keresi a kívánt tárgyakat.
A dandorai szemétlerakónál, ahová a kenyai fővárosból, Nairobiból gyűjtött hulladék kerül – annak ellenére, hogy a bíróság több mint egy generációval ezelőtt kimondta, hogy tele van –, a szemétlerakók abból próbálnak megélni, hogy a hulladékot e-hulladékba gyűjtik, amelyet újrahasznosításként eladhatnak a vállalkozásoknak. . anyag.
Steve Okoth reméli, hogy az áramlás folytatódik, így bevételhez juthat, de ismeri a kockázatokat.
„Amikor ide kerül az e-hulladék, van benne némi por, ami az egészségemre is hatással van” – mondta, hozzátéve, hogy amikor az elektronikai eszközök felmelegszenek, gázok szabadulnak fel, és „mellkasi problémák miatt nem tud dolgozni”.
Okoth azonban azt mondta, nincs más lehetőségük: „Most már hozzászoktunk a füsthöz, mert ha nem mész dolgozni, nem eszel.”
Az olyan újrahasznosító létesítményekben, mint a nairobi WEEE központ, Kenyában vannak gyűjtőpontok, ahol az emberek biztonságosan leadhatják a régi elektromos berendezéseket.
„Léttárba vesszük az elemeket” – mondta Catherine Wasolia, a WEEE műveleti igazgatója, hogy ellenőrizze a beküldött eszközök adatait, és törölje le azokat. Ezután mindegyiket tesztelik, hogy felmérjék, „újrafelhasználható-e vagy újrahasznosítható-e”.
George Masila e-hulladék-szakértő aggódik az elektronikai hulladékok földre gyakorolt hatása miatt.
„Amikor mindezt az e-hulladékot – akár a szemétlerakókban, akár kíméletlenül máshol helyezik el -, nagy hatással lehet a földre” – mondta Masila. „Minden évben esik az eső, a víz folyik, és magához vonzza ezeket az elemeket, amelyek lerakódnak a környezetben. Van víz, amely szennyeződik.”
Azt mondta, hogy ezeknek az anyagoknak a nagyobb mértékű újrafelhasználása és újrahasznosítása „olyan dolgok közé tartozik, amelyeket meg kell fontolnunk”.
A jelentés szerzői elismerték, hogy a fejlődő világban sok ember fizeti a számláit az ilyen e-hulladékok betakarításával, és felszólították őket, hogy képezzék ki őket, és készüljenek fel az ilyen munkák biztonságosabb elvégzésére.
„Meg kell próbálnunk támogatni ezeket az embereket, akik megpróbálják megtalálni a rést” – mondta Ruediger Kuehr, az UNITAR fenntartható áramkörök programjának vezető menedzsere.
© 2024 The Canadian Press
