Kanada kiutasította Irán korábbi belügyminiszter-helyettesét
Kanada kiutasította Irán korábbi belügyminiszter helyettesét
A kanadai bevándorlási bíróság szerdán elrendelte Irán volt belügyminiszter-helyettesének kitoloncolását.
Seyed Salman Samani az iráni rezsim második magas rangú tagja, akit a 2022-ben elfogadott szankciók értelmében kiutasítottak Kanadából.
A Bevándorlási és Menekültügyi Tanács döntése egy február 2-án hozott kitoloncolási végzés nyomán született Majid Iranmanesh, Irán alelnökének technológiai tanácsadója ellen.
A Kanadában elfogott harmadik állítólagos iráni vezető tisztviselőt szintén kitoloncolási eljárásra küldték.
Ebben az esetben azonban az IRB megtagadta az azonosítását, és úgy döntött, hogy a meghallgatásait zárt ajtók mögött tartja, nyilván azért, mert azt állítja, hogy menekült.
A Global News kérte, hogy nyilvánossá tegyék az ügyet, de az IRB keddi határozatában elutasította a kérést, amely nem magyarázta meg, miért tartja indokoltnak a sajtó eltiltását az ügyben.
Seyed Salman Samani, amikor az iráni belügyminisztérium szóvivője volt.
További kilenc feltételezett magas rangú iráni tisztviselőt szintén a Menekültügyi Tanács elé állítanak a kitoloncolási meghallgatások miatt.
Valamennyien Kanadában élnek, de kitoloncolják őket, miután az iráni erkölcsrendőrség őrizetbe vette és megölte Mahsa Aminit, mert nyilvánosan mutogatta a haját.
Halála tiltakozásokat váltott ki, amelyeket az iráni biztonsági erők brutálisan levertek.
Kanada válaszul Iránt „terrorizmusban, valamint szisztematikus és súlyos emberi jogsértésekben” részt vevő rezsimnek minősítette.
A politika gyakorlatilag több tízezer iráni tisztviselőt és az Iszlám Forradalmi Gárda tagjait tiltotta ki Kanadából.
Az IRB szerdán elrendelte Seyed Salman Samani kiutasítását.
A Bevándorlási és Menekültügyi Tanács
Az iráni kanadaiak régóta panaszkodnak, hogy a rezsim tisztviselői Kanadába utaznak, és néha támogatást nyújtanak Teheránnak.
Marc Miller bevándorlási miniszter február 21-én a közösségi médiában azt mondta, hogy a kormány elutasította Eshagh Ghalibaf állandó tartózkodási engedély iránti kérelmét.
Az e-mail, amelyre szüksége van a mai nap legfontosabb híreihez Kanadából és a világ minden tájáról.
Az e-mail, amelyre szüksége van a mai nap legfontosabb híreihez Kanadából és a világ minden tájáról.
A bírósági dokumentumok azt mutatják, hogy Eshagh Ghalibaf Kanadába való bevándorlási kérelmet nyújtott be.
Apja, Mohammad Bagher Ghalibaf Irán parlamenti elnöke és a Forradalmi Gárda korábbi főparancsnoka.
Eshagh Ghalibaf útlevele, aki megpróbált Kanadába bevándorolni.
Szövetségi törvény
A 43 éves Samani a törökországi Ankarában kiállított látogatói vízummal lépett be Kanadába. Megérkezése után azonban kérdések merültek fel a rendszerben betöltött korábbi szerepével kapcsolatban, amelyet 2021 augusztusában távozott.
Februári meghallgatásán azt mondta, nem tudott arról, hogy főnöke, Abdolreza Rahmani Fazli belügyminiszter 2019-ben tiltakozók megölésére utasította a rendőrséget.
Tagadta az emberi jogok megsértésében való részvételét, és kitartott amellett, hogy nem tudott arról, hogy az iráni rezsim részt vett önkényes letartóztatásokban, kínzásokban és gyilkosságokban.
De a bevándorlási végrehajtó tisztviselők azt állították, hogy Samani három „kritikus pozíciót” töltött be a Belügyminisztériumban.
A minisztérium szóvivőjeként szerepet játszott a rezsim védelmében a biztonsági erők szerepe miatt 1500 tüntető halálában – állították a tisztviselők.
„Szóvivőként Samani úr az állami propaganda csatornájaként szolgált volna, felelős azért, hogy a kormány narratívájával összhangban lévő információkat terjesszen, és elfojtson minden eltérő nézetet” – mondták.
Szerdán az IRB tagja, Kirk Dickenson helybenhagyta a kormány ügyét, és kimondta, hogy Samani „jelentős befolyást gyakorolt a kormányra vagy Iránra”, ezért Kanada számára elfogadhatatlan.
Eltávolításának időpontját nem hozták nyilvánosságra.
A Kanadai Határszolgálati Ügynökség közölte, hogy 86 vizsgálatot indítottak Kanadában élő feltételezett magas rangú iráni rezsimtagok ellen.
Negyven vizsgálatot lezártak, mert az érintett személyek vagy nem Kanadában tartózkodtak, vagy nem feltételezték, hogy magas rangú iráni tisztviselők lennének.
A CBSA eddig tucatnyi „jól megalapozott” esetet azonosított a rendszer magas rangú tagjaival kapcsolatban, de ez idáig csak hármat küldtek az IRB-nek.
A szankciók értelmében a Kanadai Bevándorlási, Menekültügyi és Állampolgársági Ügyosztály 82 vízumot is törölt. A számok per 2024. február 16.
Egy nő a kezében tartja Mahsa Amini fényképét az iráni bukaresti nagykövetség előtti tüntetésen 2022. október 1-jén, szombaton.
Vadim Ghirda/AP
De a számok azt is mutatják, hogy a kormány azon fáradozik, hogy nemzetbiztonsági okokból Kanadába toloncolja azokat, akiket befogadhatatlannak találtak.
2018 óta a CBSA 675 jelentést adott ki, amelyek szerint a külföldi állampolgárokat nemzetbiztonsági okokból ki kell utasítani. De ugyanebben az időszakban csak 44-et távolítottak el az országból.
Ez kevesebb, mint hét százalék.
2024-ben a CBSA eddig 33 nemzetbiztonsági elfogadhatatlansági jelentést készített, de a számok szerint csak egyetlen eltávolítást hajtott végre.
Irán térképe Teherán fővárosával. (AP fotó).
Kanada 12 éve szakította meg diplomáciai kapcsolatait Iránnal a rezsim jogsértéseire, nukleáris programjára és a nemzetközi terrorizmus támogatására hivatkozva.
Az iráni IRGC Quds Force pénzeket, vonatokat és fegyveres csoportokat, például a Hezbollahot és a Hamászt hajtott végre, amelyek végrehajtották az október 7-i támadást, amelyben 1200 izraeli vesztette életét.
Az IRGC 2020-ban egy utasszállító repülőgépet is lelőtt, és 85 kanadai állampolgárt és állandó lakost ölt meg a bíróságok által terrorcselekménynek minősített akcióban.
Iránt Oroszországgal és Kínával együtt az ellenséges külföldi kormányok egyikeként tartják számon, amely külföldi beavatkozásokat folytat Kanadában.
Stewart.Bell@globalnews.ca
© 2024 Global News, a Corus Entertainment Inc. részlege.
