Peking igyekszik javítani kapcsolatain Ottawával. Kanadának kellene labdáznia? – Nemzeti

Peking az évekig tartó diplomáciai zűrzavar után igyekszik javítani kapcsolatain Ottawával, és bár nem világos, hogy Kanada készen áll-e a labdára, egyes szakértők szerint gyakorlati okai vannak a jobb együttműködés keresésére.

„A két országunk közötti feszült kapcsolat valójában nem az, amit látni akarunk” – mondta egy nemrégiben adott interjúban Kína kanadai nagykövete, Cong Peiwu.

„Őszinte és építő párbeszédet folytathatunk.”

Az idei év már a magas szintű tárgyalások számának növekedését jelzi.

Mélanie Joly külügyminiszter januárban hosszas beszélgetést folytatott kínai kollégájával, Wang Yi-vel, majd februári találkozót tartott Németországban. 2023-ban csak egy rövid beszélgetést folytattak.

Mindkét találkozón Kína előadta a jobb kapcsolatokra vonatkozó követeléseit, beleértve a „megfelelő elismerést”, vagy azt, hogy Kanada vállalja a felelősséget a diplomáciai feszültség okozta okokért – ahogy Cong fogalmazott: „a felelősség nem Kínát terheli”.

Peking emellett „kölcsönös tiszteletet” akar, ami magában foglalná a független Tajvan el nem ismerését, valamint a „mindenki előnyös együttműködést”, ami kevesebb kereskedelmi és tudományos korlátozást jelent.

A kapcsolatok már a csatornában vannak – jegyezte meg a Carleton Egyetem professzora, Jeremy Paltiel, aki a Kanada-Kína kapcsolatokra specializálódott.

„A kínaiak azt mondják: „Te nem kínálsz semmit, akkor miért kellene labdáznunk? Ha csak kritizálni akarsz, akkor minket nem érdekel”” – mondta.

Paltiel azt mondta, hogy Ottawának nehéz lenne olyan közös munkát találni, amely ne haragítaná a kanadai közvéleményt vagy az Egyesült Államok kormányát. Mindketten egyre inkább a biztonsági vagy a szellemi tulajdon objektívjein keresztüli tudományos kutatásra gondolnak – mondta.

Mindazonáltal Peking prioritásai hasznosíthatóak Kanada számára – javasolta.

A „win-win együttműködés” egyik formája lehet a kis mennyiségű cseppfolyósított földgáz exportálásáról való megállapodás. Mindkét ország azt láthatja, hogy ez a lépés a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányul azáltal, hogy Kínának egy másik alternatívát kínál a szén helyett.

Más országok találtak módot arra, hogy értékeik támogatása nélkül működjenek együtt – érvelt Paltiel.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök volt országa első vezetője, aki hét év után Pekingbe látogatott tavaly ősszel.

Paltiel megjegyezte, hogy kormánya meggyőzte Kínát a kereskedelmi korlátozások feloldásáról, még akkor is, amikor továbbra is emberi jogi kérdéseket vetett fel Pekinggel, és együttműködött az Egyesült Államokkal a nukleáris tengeralattjárókon.

Ezzel egy időben Joly megígérte, hogy „pragmatikus diplomáciát” vállal, és többet fog együttműködni azokkal az államokkal, amelyekkel Kanadával mély nézeteltérések vannak.

Irodája szerint ezt a megközelítést a márciusi szaúd-arábiai látogatása is megmutatta.

Joly nem jelezte, hogy készül-e kínai látogatásra.

1:27
Az adatok azt mutatják, hogy a kanadai kínai turizmus még mindig elmarad a járvány előtti időszaktól

A Kanadai Kínai Üzleti Tanács azt állítja, hogy a kanadai ipar veszít teret amerikai, ausztrál és európai versenytársaival szemben, amelyek elveszik Kanada piaci részesedését Kínában, például az állati takarmányok terén.

Egy tavaly ősszel 143 kanadai vállalat körében végzett felmérés megállapította, hogy „a közvélemény és a vállalatok Kínával kapcsolatos érzelmei továbbra is óriási akadályt jelentenek”.

Körülbelül 58 százalékuk azt mondta, hogy Kína önkényes személyzeti fogva tartásának kockázata továbbra is negatívan befolyásolta üzletüket, több mint öt évvel azután, hogy Kína letartóztatta Michael Kovrig kanadaiakat és Michael Spavort a Huawei vezérének, Meng Vancsounak vancouveri letartóztatása után.

Ez alacsonyabb a 2021-es problémát jelző 70 százalékhoz képest.

Vina Nadjibulla, a kanadai Asia Pacific Foundation kutatási alelnöke és Kovrig fő szószólója fogva tartása alatt azt mondta, Kína határozottabb álláspontot képviselt a világ színterén a két Michael fogva tartása körül, és Washingtonban újragondolásra kényszerítette.

Az Egyesült Államok korlátozta szerepvállalását az emberi jogi és kereskedelmi kérdésekben. Kína növekvő kereskedelme Oroszországgal, annak ellenére, hogy az ország megtámadta Ukrajnát és Peking felderítő léggömböket használt, további provokációnak bizonyult a következő években.

2023 közepén azonban a Biden-adminisztráció magas szintű találkozókat tartott kínai kollégáival abban a reményben, hogy helyreállítják a kapcsolatokat, amit az európai és ausztrál szövetségesek is visszhangoztak.

Rendben van, ha Kanada nem tesz agresszíven ugyanezt – mondta Nadjibulla.

Megjegyezte, hogy a kapcsolatok meghiúsulása és a tartós irritáció ellenére – mint például Kanada aggodalma a legutóbbi szövetségi választásokba való állítólagos beavatkozás miatt – Kanada Kínával folytatott kétoldalú kereskedelme az elmúlt években valóban növekedett.

„Ki kell lépnünk abból a keretből, hogy Kínával szemben kegyelmet kell kérnünk ahhoz, hogy működőképes kapcsolatunk legyen” – mondta.

„Kínával fennálló kapcsolatunk olyan, amilyennek lennie kell, és egyre funkcionálisabbá válik, hogy érdekeinket szolgálja.”

Nadzsibulla szerint Kínával bizonyos együttműködésre van szükség az indo-csendes-óceáni térség biztonsága és a transznacionális kérdések, például a fentanil áramlásának megállítása terén.

Ugyanakkor azt mondta, Ottawának fel kellene hívnia a Dél-kínai-tengeren a Fülöp-szigetek nemzetközi határait aláásó kínai akciókat, és továbbra is támogatnia kell Tajvant.

Kína a demokráciát Peking uralma alatt álló szakadár régiónak tekinti, és Cong szerint Ottawa megszegi azt a régóta fennálló politikát, amely szerint nem mérlegeli Kína tajvani álláspontját.

Nadjibulla a 2023-as évet „vízválasztó évnek nevezte a kanadai és tajvani kapcsolatokban”, és számos megállapodást írtak alá a közegészségügytől a befektetésekig.

Azt mondta, Kanada elnöksége ebben az évben egy csendes-óceáni kereskedelmi blokkban arra ösztönözheti Ottawát, hogy segítse Tajvant a csoportba való belépéshez.

„Remélem, hogy a (Pekinggel) fenntartott kapcsolatok stabilizálása során nem tévesztjük szem elől azt a tényt, hogy továbbra is elmélyítenünk kell a kapcsolatot Tajvannal, és nem engedünk, hogy bármilyen nyomás vagy öncenzúra behatoljon az országba. egyenlet” – tette hozzá.

John McKay liberális képviselő úgy érvelt, hogy Kanadának még tovább kellene mennie.

„Nemzetünknek gyakran nem sikerült határozott álláspontot foglalnia ebben a kérdésben, és ehelyett óvatos megközelítést alkalmazott, hogy ne sértse meg Kína kormányát” – mondta a Béke és Diplomácia Intézet által a múlt hónapban rendezett konferencián.

„A tajvani törekvések teljes körű elfogadása iránti vonakodás nemcsak saját értékeinket ássa alá, hanem azt is üzeni, hogy hajlandóak vagyunk kompromisszumot kötni az elvek mellett a gazdasági érdekek érdekében.”

A szövetségi pozíciók nem akadályozták meg Pekinget abban, hogy flörtöljön más kormányzati szintekkel, miközben újjá akarja építeni kapcsolatát Kanadában.

A La Presse Canadienne-nek adott interjújában Kína montreali főkonzulja, Yuming Dai azt mondta, François Legault quebeci miniszterelnök mindig szívesen látja Pekinget.

„Kína ajtaja mindig nyitva marad” – írta egy francia nyelvű e-mail-interjújában.