A milliárdos le akarja venni a kanadai orosz szankciók listáját Elítéli Putyint – National

A kanadai orosz szankciós listáról lekerülni próbáló milliárdos a kormányhoz intézett magánnyilatkozatában elítélte Vlagyimir Putyint és az ukrajnai háborút, de ez nem járt sikerrel – értesült a Global News.

Igor Makarov olaj- és gázmágnás, akinek vagyonát Ottawa 2022-ben befagyasztotta az ukrajnai invázióra válaszul, Kanada külügyi osztályára ítélte az orosz elnököt.

A Makarov állampolgárságú Cipruson aláírt háromoldalas nyilatkozat „felháborítónak”, „illegálisnak” és „az egész világrend aláásására hivatott” Putyin Ukrajna elleni támadását nevezte.

„Azt akarom, hogy világossá tegyék, hogy határozottan ellenzem az orosz rezsimet és annak Ukrajna elleni invázióját” – írta Makarov, aki Kanada állítása szerint profitált az orosz „oligarchia-rendszerből”.

A becslések szerint 2 milliárd dollár értékben Makarov megjegyezte, hogy „bizalmas alapon” ír. A nyilatkozat része volt annak a törekvésnek, hogy Kanadát meggyőzzék a szankciók visszavonásáról, amely szerinte „jelentős anyagi kárt” okozott neki.

De megjegyzéseinek másolatát a Global News megszerezte attól a szövetségi bíróságtól, ahová ügyvédei benyújtották. Arra kértek egy bírót, hogy zárja le a kulcsfontosságú részeit, azzal érvelve, hogy Putyin kihívója veszélyeztetheti Makarovot.

A bíróság a múlt hónapban úgy döntött, hogy nem pecsételik le a levelet.

Ritka a Putyin feljelentése a márkás oligarchák részéről, akiknek jelentős vagyona állítólag a Kremlhez való hűségükből fakadt.

A kanadai kormány azonban szkeptikus volt Makarovval szemben, és elutasította a tőzsdéről való törlési kérelmét, arra hivatkozva, hogy nem távolodott el kellőképpen Putyintól.

„Bár azt állítja, hogy ellenzi Oroszország illegális invázióját Ukrajnában, nem tett közzé semmilyen nyilvános nyilatkozatot, amely elítélte volna az ukrajnai háborút vagy Putyin elnök rezsimjét” – mondta Mélanie Joly külügyminiszter tavaly októberi levelében Makarovnak.

Makarov a szövetségi bíróságtól kérte a határozat hatályon kívül helyezését, bécsi ügyvédi irodája pedig azt mondta, hogy elutasítja a szankciók igazolására használt „hamis állításokat” és „kitalált tényeket”.

„A tényeket úgy gyűjtötték össze és kommentálták, hogy minden tárgyilagosságot nélkülözzenek” – mondta Susanne Heger ügyvéd a Global Newsnak adott nyilatkozatában.

– Ráadásul az akta olyan képet fest Makarov úrról, amely ellentmond a valós tényeknek.

Fellebbezésében azt állítja, hogy csak azért szankcionálták, mert gazdag egykori orosz állampolgár. Azzal is érvel, hogy nem kötelező Putyint nyilvánosan elítélni, mielőtt eltávolítják Kanada szankciós listájáról.

A Global Affairs Canada nem kívánt nyilatkozni Makarovról.

Mivel Kanada egyre inkább a szankciókra mint külpolitikai eszközre támaszkodik, az eset bepillantást enged a háttérkonfliktusokba, amelyek a kormány és azok között zajlanak, akiknek vagyonát befagyasztották.

Egy kritikus kérdésre is rávilágít: mi kell ahhoz, hogy lekerüljön Kanada szankciós listájáról?

Az Areti International Group elnöke, egykor a calgaryi székhelyű Spartan Delta Corp. fő részvényese, Makarov (62) a Szovjetunió összeomlása után Oroszország egyik leggazdagabb embere lett.

Ragaszkodik ahhoz, hogy nem oligarcha, és tagadja, hogy közel állna az orosz rezsimhez, illetve bármilyen szerepe lenne a Kreml politikájában vagy Ukrajna inváziójában.

A Global News birtokába került kanadai kormányzati dokumentumok azonban úgy írják le, hogy „Putyin cimborái veszik körül”.

A Szovjetunió kerékpáros csapatának egykori tagja, Makarov „hatalmas vagyonát” az orosz tisztviselőkkel és közép-ázsiai autokratákkal való kapcsolatainak köszönheti, nevezetesen Szaparmurat Nijazovnak, aki „vaskézzel” irányította az egykori Türkmenisztán szovjet köztársaságot.

„Makarov úr hasznot húzott a homályos üzletekből, amelyek csak a posztszovjet „politika” sajátosságai miatt lehetségesek, amelyek a nepotizmuson, a mecenatúrán, az átláthatatlanságon, a családi kapcsolatokon és a nyilvánosság figyelmen kívül maradásán alapultak” – írta a kanadai külügyminisztérium.

„Tekintettel hátterére és a jól ismert kontextusra, amelyben vagyonát szerezte, Makarov urat régóta széles körben tekintik tipikus orosz oligarchának mind a volt Szovjetunióban, mind Nyugaton.”

Emellett a Makarov által Oroszország és Türkmenisztán között közvetített földgázügyletek jelentős bevételeket generáltak, amelyekre a Kreml a közel-külföldön, többek között Ukrajnában indított agresszió finanszírozására támaszkodott – állítják a kanadai dokumentumok.

Nem sokkal az Ukrajna elleni 2022-es orosz támadás után került fel a kanadai szankciók listájára, mivel Kanada és szövetségesei megpróbálták elszigetelni és nyomást gyakorolni Putyinra, és elvágták a militarizmusát finanszírozó bevételi forrásokat.

De a kanadai tisztviselőknek írt későbbi levelében Makarov azt állította, hogy „Putyin úr politikai taktikájának áldozata”.

Azt írta, hogy nem engedte meg Oroszországnak, hogy olaj- és gázipari vállalatát, az Iterát „politikai befolyás és nyomásgyakorlás mechanizmusaként” használja.

Oroszország válaszul arra kényszerült, hogy 2013-ban „piaci áron alul” adják el a céget az állami tulajdonú Rosznyeftynek – írta.

„Azóta elhagytam Oroszországot, lemondtam orosz adóügyi rezidenciámról, és kérelmet nyújtottam be az orosz állampolgárságomról való lemondásra.”

2023-ban Makarov lemondott orosz állampolgárságáról, és ehelyett egy ciprusi állampolgárságot használt, amelyet több mint egy évtizede szerzett egy „befektetés az útlevélért” program keretében – áll a kormányjelentésben.

Ez feltárta azt, amit a kanadai dokumentumok a szövetségi szankciótörvény kiskapujának neveztek: csak az orosz állampolgárokra és lakosokra vonatkozott. Az oligarchák ezért kibújhatnának a szankciók alól, ha feladnák orosz útlevelüket, és visszakapnának egy másik állampolgárságot, amellyel már sokan rendelkeztek.

Kanada tavaly módosította a törvényt, így az most már tartalmazza korábban orosz állampolgárok. Makarovot ezután a módosított törvény értelmében visszahelyezték.

„Határozottan elítélem Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének Oroszországnak a Krím 2014-es illegális annektálása, a szeparatisták támogatása a luhanszki és donyecki régióban, valamint az azt követő fegyveres invázió révén, amely megsértette az összes ismert nemzetközi elvet. – írta a törlési kérelmét kísérő eskü alatt.

Amellett, hogy bonyolították az üzleti tranzakcióit, a szankciók „hírnévkárosodást és megbélyegzést okoztak, amely abból fakad, hogy hamisan az orosz rezsim és annak ukrajnai inváziója támogatójaként tüntették fel” – tette hozzá.

A vagyon befagyasztása megnehezítette az ukránok humanitárius projektjeinek támogatását is, például sátrak, evakuációs küldetések és egészségügyi ellátás, beleértve a katonákat is.

„Sajnos az ellenem bevezetett kanadai szankciók miatt blokkolták és/vagy szükségtelenül elhalasztották azt a képességemet, hogy továbbra is sürgősségi pénzügyi segítséget nyújtsak az ukrán menekülteknek.”

A Global Affairs Canada feljegyzése szerint a tisztviselők nem találtak nyilvános feljegyzést Makarov ukránok támogatásáról. Ügyvédje elmondta, hogy a bizonyítékok között 16 ukrán menekült levelei és adatai voltak, akiket a lakhelyén fogadott.

Az ottawai külügyi tisztviselők azonban azt javasolták, hogy maradjon szankciók alatt, mint „az orosz rezsim magas rangú tisztviselőinek munkatársa”.

„A minisztérium véleménye szerint Makarov úr állításai, miszerint elhatárolták magát az orosz rezsimtől azáltal, hogy lemondott állampolgárságáról, nem hitelesek vagy nem kellően alátámasztottak” – áll a Joly miniszternek írt intézkedési memorandumban.

„A minisztérium álláspontja az, hogy egy olyan közeli munkatárs számára, mint Makarov úr, az orosz rezsim, és konkrétan Putyin elnök egyértelmű és nyilvános elítélése fontos lépés a rezsimtől való eltávolodás demonstrálásában.”

„A Makarov úr jegyzékbe vételére vonatkozó döntés összhangban van Kanada szövetségeseinek döntésével, és nem hozzák nyilvánosságra” – tette hozzá a feljegyzés.

De ha ez ismertté válik – tette hozzá a feljegyzés –, a listán tartásáról szóló döntés „várhatóan pozitív média- és közfigyelmet fog kapni”.

Joly 2023. október 20-án írta alá az ajánlást, amivel Makarov szankciók alatt áll.

Ausztrália és Új-Zéland is szankciókat szabott ki Makarovra – derül ki a kanadai kormány jelentéséből.

Ügyvédje elmondta, hogy Makarov ellen sem az Egyesült Államok, sem az EU nem szankcionált, és Nagy-Britannia márciusban feloldotta szankcióit.

Két hónappal azután, hogy elutasították Makarov kérelmét, hogy töröljék le a kanadai szankciós listáról, az Associated Press azt idézte, hogy semmi köze az „ukrán tragédiához”.

De szerinte értelmetlen lenne nyilvánosan elítélni Putyint oroszországi népszerűsége miatt.

Amikor Makarov később benyújtotta Putyinnal kapcsolatos „bizalmas” nyilatkozatának megpecsételését, a kormány hivatkozott a cikkre, mondván, hogy „kifejezte ellenkezését az ukrajnai háborúval és az orosz kormánnyal szembeni veszteségével szemben”.

Makarov ügyvédje ellentmondásnak nevezte Joly állítását, miszerint nyilvánosan nem mondott le Putyinról.

Stewart.Bell@globalnews.ca