Kanada megtagadta egy nő kitoloncolását az ISIS táborból, mert nem tartóztatható le: belső feljegyzés

Kanada megtagadta egy nő kitoloncolását az ISIS táborból, mert nem

Kanada megtagadta egy nő kitoloncolását az ISIS táborból, mert nem

Az utolsó kanadai nő, aki megpróbál hazatérni egy szíriai fogolytáborból az elfogott ISIS-tagok miatt, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert a belső dokumentumok szerint a rendőrségnek nincs bizonyítéka a letartóztatására.

A Public Safety Canada által a Global News birtokába jutott feljegyzés szerint az RCMP nem tudta sem vádat emelni a montreali nő ellen, akit csak az FJ kezdőbetűvel emlegetnek, sem a mozgását távoltartási tilalmmal korlátozni.

„Adócsomag vagy békegarancia hiányában az FJ szabad mozgást kapna Kanadába való visszatéréskor” – áll a feljegyzésben, amelynek címe „Nemzetbiztonsági veszély”.

A miniszternek írt „titkos” feljegyzés megmagyarázza, hogy a kormány miért döntött úgy, hogy nem viszi vissza Kanadába a hatgyermekes anyát a többi Szíriából hazahozott ISIS nővel együtt 2022-ben és 2023-ban.

FJ azóta egyedül hagyta el a szíriai fogva tartási intézményt, holléte ismeretlen – közölte Lawrence Greenspon ügyvédje kedden.

A történet a hirdetés alatt folytatódik

– Táboron kívül van, csak ennyit mondhatok.

Gyermekei továbbra is az ISIS családok fogdájában maradnak – mondta.

A Global Affairs Canada nem válaszolt a kérdésekre.

Torontói nő, aki férjhez ment egy ISIS harcoshoz, és április 6-án visszatért Kanadába anélkül, hogy letartóztatták volna.

Stewart Bell/Global News

Greenspon korábban nem tudott a feljegyzésekről, de azt mondta, hogy ezek azt mutatják, hogy a kormány nem hajlandó segíteni FJ-nek, mert Kanadába visszatérve nem kell szembenéznie semmilyen jogi lépéssel, például terrorizmussal.

A rendőrségnek sem elég a békekötvény, ami közbiztonsági korlátozásokat írna elő vele szemben, de nem jelent büntetőeljárást vagy ítéletet. Ennek eredményeként Montrealban szabadulhatna.

Míg a kormány nemzetbiztonsági kérdésnek tekintette ezt, Greenspon szerint ez „köríves érv” a kanadai segítség megtagadása, mert a rendőrségnek nem volt bizonyítéka a letartóztatására.

A történet a hirdetés alatt folytatódik

A kormány korábban csak annyit közölt, hogy nem képes megvédeni a kanadaiakat az általa jelentett fenyegetéstől, de a feljegyzésekből kiderül, hogy ennek az az oka, hogy az RCMP értékelése nem talált semmi rosszat.

A legfrissebb híreket Kanadából és a világ minden tájáról küldjük el az Ön e-mailjére.

– Nem azért, mert nincs módjuk ellenőrizni a viselkedését; arról van szó, hogy nincs bizonyítékuk” – mondta Greenspon. – Ez elárul valamit az értékeléseikről.

A feljegyzésekből az is kiderül, hogy még mindig 11 kanadai férfit tartanak fogva az Egyesült Államok által támogatott kurd harcosok Szíria északkeleti részén. A Global News mindössze négy személyt azonosított, akik továbbra is őrizetben vannak.

Tíz kanadai gyermeket is őrizetbe vettek, akiknek anyja külföldi állampolgár. Miközben a kormány azt fontolgatja, hogy a kiskorúakat Kanadába hozza, nem áll szándékában segíteni a nem kanadai anyáknak.


Kattints a videó lejátszásához:


Szigorú feltételek a BC nő számára, akit az RCMP jelentése az ISIS-hez köt


A szíriai és iraki háború alatt több tucat kanadai szélsőséges távozott, hogy csatlakozzon az ISIS-hez. Míg sokan meghaltak a konfliktusban, néhányukat elfogták a kurd erők, amikor 2019-ben legyőzték az Iszlám Államot.

A történet a hirdetés alatt folytatódik

A fogvatartottakat ideiglenes börtönökben és túlzsúfolt sátortáborokban tartották fogva Szíria északkeleti részén, a Szíriai Demokratikus Erők nevű kurd gerillacsoport ellenőrzése alatt.

A kanadai kormány FJ kivételével az összes nőt visszaküldte BC-be, Albertába, Ontarióba és Quebecbe. A kilenc közül kettőt terrorizmussal vádoltak, Oumaima Chouayt és Ammara Amjadot.

A kanadai ügyészség kedden közölte, hogy a tervek szerint a következő hónapokban megkezdődnek a meghallgatások annak eldöntésére, hogy három edmontoni nőt, Helena Carsont, Dina Kaloutit és Aimee Vasconezt szabják-e ki.

Ontarióban Dure Ahmed békekötvény hatálya alá tartozik, amely továbbra is érvényben marad. Szintén békekötés alatt áll Kimberly Polman a Kr. e. Az RCMP azt állította, hogy Polman egy kizárólag nőkből álló ISIS harci egység tagja volt. Egy hatodik nő békekötése lejárt.

A kurd többségű szíriai északkeleti régiót irányító adminisztráció által közzétett fotón egy kanadai delegáció látogatása látható, balra, öt kanadai fogoly átadása előtt.

ANNES

Bár Ottawa felajánlotta, hogy visszahozza FJ gyermekeit, azt mondta, hogy nem jogosult segélyre az ISIS fogvatartottaira vonatkozó kormánypolitika értelmében. A fenyegetésértékelések kimutatták, hogy „szélsőséges ideológiai meggyőződése volt”.

A történet a hirdetés alatt folytatódik

Fellebbezett a döntés ellen a szövetségi bíróságon, de ügyvédje két héttel ezelőtt visszavonta az ügyet azzal az indokkal, hogy a bírósági jegyzőkönyvek szerint „már nincs a fogolytáborban”.

A közbiztonsági miniszternek a tárgyalás során közzétett feljegyzései azt mutatják, hogy az RCMP fenyegetésértékelése megállapította, hogy FJ „motivációja, hogy visszatérjen Kanadába, valószínűleg jobb életminőséget és jövőt biztosít gyermekei számára”.

„A fenti információk ellenére az RCMP-nek jelenleg nincs elegendő bizonyítéka a Büntetőtörvénykönyv 83. szakasza (terrorizmus) vagy a 810.011. szakasz szerinti békekötvény alátámasztására” – áll a feljegyzésben.

Az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Bizottsága különmegbízottjának levele, amelyet szintén az ügyben iktattak be, FJ-t és gyermekeit „rendkívül traumatizált, nagyon rossz egészségi állapotú családnak” minősítette.

A közlemény szerint FJ repeszsebektől, vérszegénységtől, szorongástól és depressziótól szenvedett, és „több bebörtönzést és kínzást” is átélt. Két gyermeke a háborús övezetben, egy harmadik pedig a fogolytáborban született.


Kattintson ide a videó lejátszásához:


Hét év börtönre ítéltek egy nőt kanadai gumiabroncsok elleni támadásért


A Kanadai Biztonsági Hírszerző Szolgálat figyelmeztetett az általa CET-nek vagy kanadai szélsőséges utazóknak nevezett hosszú távú fenyegetésre.

A történet a hirdetés alatt folytatódik

„Bár a közép-kelet-európai országokból hazatérők nem azonnal vagy közvetlenül részt vesznek szélsőséges erőszakban, továbbra is nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek” – áll a jelentésben.

„Idővel a CET-ek szélsőséges tevékenységeket folytathatnak, mint például adománygyűjtés, nemzeti és nemzetközi hálózatok fenntartása, radikalizálódás és/vagy toborzás.”

Az ISIS-t többnyire Szíriából és Irakból űzték ki, de továbbra is aktív, és a közelmúltban magára vállalta a felelősséget egy moszkvai támadásért, amelyben 145 ember vesztette életét egy zsúfolt koncertteremben.

Stewart.Bell@globalnews.ca

© 2024 Global News, a Corus Entertainment Inc. részlege.