Az RCMP letartóztatta a BC szikh vezetőjének meggyilkolásával vádolt állítólagos bérgyilkosokat

A BC szikh vezetőjének, Hardeep Singh Nijjarnak a meggyilkolásával vádolt gyanúsított bérgyilkosokat Albertában és Ontarióban tartóztatták le egy, az ügyben jártas forrás szerint.

Az RCMP péntek reggel őrizetbe vette az indiai állampolgárokat, közel egy évvel azután, hogy Nijjart lelőtték a Guru Nanak szikh templomban Surreyben, B.C.

A gyanúsítottak diákvízummal érkeztek Kanadába, de valószínűleg az indiai hírszerzésnek dolgoztak, amikor lelőtték Nijjart – mondta a forrás.

A vádak az indiai kormány lehetséges stratégiájára utalnak, amely a szikh többségű indiai Pandzsáb állam függetlenségét támogató Khalisztán mozgalom vezetőinek meggyilkolására irányul.

Tavaly szeptemberben Justin Trudeau miniszterelnök a Modi-kormányra mutatott, és azt állította, hogy a nyomozók „hiteles állításokat folytatnak az indiai ügynökökkel való lehetséges kapcsolatról”.

India tagadta, hogy felelős lenne, Trudeau vádjai pedig megrontották a kapcsolatokat Modival, és diplomáciai viszályt indítottak el, amelynek során Ottawa és Új-Delhi kiutasította egymás küldötteit.

Kanadai tisztviselők azonban azt vizsgálják, hogy az összeesküvés annak az indiai kísérletnek az eszkalációja volt-e, hogy aláássák a kalisztáni szeparatista mozgalmat, amely gyökeret vert a kanadai szikh közösségekben és másutt.

Egy vízvezeték-szerelő és templomelnök, Nijjar (45) régóta szembesült az indiai vádakkal, miszerint ő a Khalistan Tiger Force terrorcsoport vezetője, de tagadta, és nem emeltek vádat Kanadában.

Kanadai tisztviselők azonban azt vizsgálják, hogy a cselekmény eszkalációja volt-e India azon kísérletének, hogy aláássák a kalisztáni szeparatista mozgalmat, amely gyökeret vert a kanadai szikh közösségekben és másutt.

„Szerintem a büntetlenség az oka” – mondta Colin P. Clarke, a The Soufan Group, az egyesült államokbeli biztonsági tanácsadó cég kutatási igazgatója, egy Indiáról és a nijjari gyilkosságról szóló tanulmány társszerzője.

A diaszpórákra irányuló célzás következményeinek hiánya felbátorította a kormányokat, amelyeket ritkán vonnak felelősségre – mondta. „Az emberek azért csinálják, mert azt hiszik, megúszhatják.”

India nemzetbiztonsági fenyegetésként jeleníti meg Khalisztán támogatóit, akik közül sokan Kanadában élnek, mert egy független szikh hazát szorgalmaznak, amely ténylegesen kettéosztaná az országot.

Az Indiából 1997-ben elmenekült népszerű aktivista, Nijjar szimbolikus népszavazást szervezett Khalisztán függetlenségéről, amikor két fegyveres lelőtte és megölte, amikor elhagyta templomát Vancouvertől délre.

A gyilkosság alaposan megtervezettnek tűnt. A fegyveresek állítólag levágták Nijjar kisteherautóját a templom parkolójában, többször lelőtték, miközben a volán mögött ült, majd gyalog egy menekülő autóhoz menekültek.

Az Egyesült Államok később bejelentette, hogy meghiúsított egy hasonló összeesküvést Nijjar egyik társának, Gurpatwant Pannunnak, a Sikhs for Justice nevű szervezet New York-i ügyvédjének megölésére.

Az ügy vádirata szerint egy indiai hírszerző tiszt egy feltételezett kábítószer-kereskedőt, Nikhil Guptát bérelte fel erre a feladatra. De az FBI beszivárgott a cselekménybe, és Guptát június 30-án letartóztatták Csehországban.

Az állítólagos merénylettervek idején a RAW-t Samant Goel vezette, aki az indiai Pandzsábban szolgált rendőrként a szikh militencia csúcspontján. 2023 júliusában váltották le, napokkal Nijjar meggyilkolása után.

Az 1968-ban alapított RAW kezdetben a regionális riválisra, Pakisztánra és Kínára összpontosított, de mostanában a Khalisztán mozgalmat vette célba Észak-Amerikában és Európában, ahol a szikh diaszpórákban részesül támogatásban.

Modi, a hindu nacionalista 2014-ben hatalomra kerülő idején a RAW fokozta a nyomást a Khalisztán-párti csoportokra Indián kívül, olyan módszereket alkalmazva, amelyekről a közösségi csoportok azt állítják, hogy transznacionális elnyomásnak minősül.

Tavaly a RAW állítólag ugrást tett a khalisztáni szószólók befolyásának aláásása és ellensúlyozása helyett a megölésük terve felé, kezdve egy nagy horderejű célponttal: Nijjarral.

Az, hogy állítólag miért döntött a transznacionális gyilkosságok mellett, továbbra sem ismert, mivel a Khalisztánért folytatott harc már nem jelent jelentős biztonsági fenyegetést Indiára nézve, legalábbis nem olyan mértékben, mint ahogy azt az újdelhi retorika sugallná – mondta Christine Fair professzor.

A Georgetown Egyetem külkapcsolatok professzora, Fair szerint az indiai kormány e kérdésre való összpontosítása inkább a belpolitikai számításokhoz köthető, mivel így Modi a nemzetet védő erős emberként mutathatja be magát a választók előtt.

A kalisztáni mozgalom prominenseinek meggyilkolására vonatkozó döntés nem az általuk jelentett fenyegetésből fakad, hanem inkább India azon érzéséből, hogy megúszhatja ezt – mondta Fair, aki az Edmund A. Walsh School of Foreign Service-ben tanít.

Mivel a nyugati országok Indiának udvarolnak, miközben eltávolodnak Kínától, Új-Delhi új érzéssel érzi saját fontosságát, és úgy érezheti, hogy nem vonják majd felelősségre tetteiért – mondta.

Közben a belpolitika között Modi csak profitált a problémából. „Nincs más, csak előnyök és nincsenek költségek” – mondta.

Míg a RAW-t Dél-Ázsiában célzott gyilkosságokkal hozták összefüggésbe, most úgy tűnik, hogy a stratégiát Észak-Amerikába vitte – mondta Dan Stanton, a Kanadai Biztonsági Hírszerző Szolgálat korábbi műveleti vezetője.

„Úgy tűnik, valamiféle elmozdulás történt” – mondta Stanton, aki a Khalisztán kérdésével foglalkozott a CSIS-nél. – És egyértelműen a komfortzónájukon kívül dolgoznak.

Kanadával ellentétben az Egyesült Államok geopolitikai okokból alábecsülte az indiai kormány szerepét a Pannun-gyilkosságban, és a diplomáciai kapcsolatokat helyezte előtérbe a Kínától való elfordulás közepette.

India állítólag azt mondta az Egyesült Államoknak, hogy a Pannun megölésének tervét a RAW „gazember tisztviselői” irányították, akik kormányzati felhatalmazás nélkül jártak el.

Néhányan azonban elutasítják, mint az indiai kormány védelmét szolgáló stratégiát, és egy jogi szakértő azt mondta, hogy bár India ragaszkodik a szélhámos tisztviselők hibáztatásához, ez nem mentesíti a felelősség alól.

„Még mindig ennek a kormánynak a tagjaként, a kormány alkalmazottjaként tevékenykednek” – mondta Robert Currie, a Dalhousie Egyetem Schulich School of Law professzora és a téma vezető szakértője.

„Ha ez valahogy a kormányzati foglalkoztatási feladataik körébe tartozna, akkor a külföldi országok kiakadnának. Még akkor is, ha olyasmit tennének, ami állítólag ellentétes volt az általuk kapott utasításokkal.”

India azon állítólagos döntése, hogy célzott gyilkosságokat hajt végre, abból fakadhat, hogy Modi alatt megváltozott a kalisztáni fenyegetettség nézete – mondta Tanya Mehra, a Terrorelhárítási Nemzetközi Központ vezető kutatója.

A Modi-kormány úgy érzi, hogy az olyan országok, mint Kanada, nem veszik komolyan biztonsági aggályait, és valószínűleg úgy gondolta, hogy megúszhatja, mivel az államokat ritkán vonják felelősségre a nemzetközi gyilkosságokért.

Újdelhi is felemelkedő regionális hatalomnak tekinti magát, amelyet a nyugati országok keresnek fel Ázsiában, a Kínával kapcsolatos növekvő aggodalmak közepette” – mondta. – Szerintem India bátor.

Kanada lehetőségei korlátozottak, hogy reagáljanak a földjén elkövetett gyilkosságokra. A Nijjar meggyilkolásával vádolt indiai állampolgárok ellen valószínűleg büntetőeljárás indul a BC bíróságai előtt, majd kitoloncolási eljárás indul.

Ám ha diplomáciai fedezet alatt működő indiai ügynökök érintettek volna, az egy nemzetközi jogi szakértő szerint jogi problémát jelent: külföldi diplomatákként nem lehet vádat emelni ellenük.

„A diplomáciai mentesség törvénye védi őket” – mondta Curie.

Mivel a rendőrség nem érintheti meg őket, a kanadai kormányon múlik, hogy beavatkozzon, ami magában foglalhatja a kitoloncolásukat és India felkérését, hogy indítson eljárást ellenük.

A kormány pert is indíthat az indiai kormány ellen, mert a nemzetközi jogot és a kanadai szuverenitását megsértve célzott gyilkosságot követett el.

„Még ha nincs is lehetőség büntetőeljárás lefolytatására az egyén ellen, Kanadának mint fogadó államnak követelése lenne a külföldi állammal szemben, amiért ezt a szörnyű és nyilvánvalóan illegális dolgot a saját területén követte el” – mondta Currie.

„Ebben a helyzetben Kanadának minden bizonnyal van jogorvoslati lehetősége a külföldi kormánnyal szemben, bár az egyént nem lehet kanadai bíróságok elé állítani, ahogy egyébként az lenne.”

Egy másik lehetőség az, hogy a Nemzetközi Bíróság elé viszik az ügyet, de ehhez Indiának bele kellene egyeznie, és egy ilyen ügy költséges és időigényes lenne – mondta.

„A legjobb forgatókönyv ebben a helyzetben az, hogy tárgyalások folynak a két kormány között, és a vétkes fél lényegében elismeri, amit tett, és beleegyezik, hogy ezt valahogy pótolja.”

Stewart.Bell@globalnews.ca