A külföldi titkosszolgálatok gyilkosságokat bérelnek ki bandáknak

A BC szikh vezetőjének meggyilkolásával vádolt három gyanúsított bérgyilkos letartóztatása egy növekvő biztonsági problémára világít rá: a külföldi hírszerző ügynökségek piszkos munkájukat a bűnözői alvilágnak adják.

A kormányokat egyre gyakrabban vádolják azzal, hogy megpróbálják elhallgattatni és megölni az ellenfeleket a határaikon kívül, és egyre inkább bűnözői csoportokra támaszkodnak, mondták el a Global Newsnak tisztviselők és szakértők.

„Egyes államok kihasználják a bűnszervezeteket céljaik előmozdítása érdekében” – mondta Eric Balsam, a Kanadai Biztonsági Hírszerző Szolgálat szóvivője.

„A bűnöző elemek használata elfogadható tagadást tesz lehetővé, és erőforrásokat generálhat további fenyegetési tevékenységekhez.”

Az iráni titkosszolgálatot a közelmúltban azzal vádolták meg, hogy a kanadai Hell’s Angels-t bérelték fel disszidensek meggyilkolására az Egyesült Államokban. Az indiai hírszerzés eközben állítólag felbérelt egy kábítószer-kereskedőt, hogy öljön meg egy amerikai szikh aktivistát.

A legutóbbi állítólagos ügyben, amelyet az RCMP pénteken jelentett be, három indiai állampolgárt tartóztattak le Edmontonban, akiket azzal vádolnak, hogy 2023. június 18-án lelőtték Hardeep Singh Nijjart a Kr. e. Surreyben.

A 28 éves Karanpreet Singh-t, a 22 éves Kamalpreet Singh-t és a 22 éves Karan Brart gyilkossággal és Nijjar meggyilkolásával kapcsolatos összeesküvés miatt vádolják a Kr. e. bíróságon benyújtott vádak szerint.

Az ügyet jól ismerő forrás a Global Newsnak azt mondta, hogy a gyilkosság bérgyilkosság volt, és feltehetően az indiai Bishnoi bűnözői csoporthoz köthető, amely kábítószerekkel, zsarolással és gyilkossággal foglalkozik.

Vezetője, Lawrence Bishnoi 2014 óta van bebörtönözve Indiában, de továbbra is rács mögött tevékenykedik – mondta Shinder Purewal, a Kwantleni Politechnikai Egyetem politológia professzora.

„Valószínűleg sokan nem hallották ezt a nevet, de Indiában olyan, mint egy bálvány” – mondta Purewal.

A pénzért bármire hajlandó Bishnoinak becslések szerint 700 fegyverese van, köztük Kanadában, ahol a banda „nagyon aktív” – mondta.

– Ők zsoldosok.

A Szikh Világszervezet szerint Bishnoi nemrég megjelent az indiai sajtóban, „indiai nacionalistának nyilvánítva magát”.

Azt is megfogadta, hogy szembeszáll Khalisztánnal, az indiai Pandzsáb állam független otthonával, amelyet néhány szikh aktivista, köztük Nijjar is keresett – áll a csoport közleményében.

A közlemény szerint a Bishnoi banda hat kanadai városban zsarolásba keveredett, amely szerint a letartóztatások „aggasztó kérdéseket vetnek fel az indiai kormány és a bűnbandák közötti kapcsolatról”.

A névtelenül nyilatkozó forrás szerint a feltételezett bérgyilkosok az elmúlt öt évben érkeztek Kanadába, és a kábítószer-kereskedelem és az erőszak világában való részvétellel gyanúsítják őket.

Egy sajtótájékoztatón az RCMP azt mondta, hogy a letartóztatások az indiai kormány állítólagos részvételét vizsgáló, még folyamatban lévő nyomozássorozat első eredményei.

India régóta terroristának bélyegezte Nijjart, és letartóztatását kérte, azzal vádolva, hogy vezeti a Khalistan Tiger Force fegyveres csoportját. Nijjar tagadta, és a forrás szerint soha nem szolgáltattak hiteles bizonyítékot.

A kanadai nyomozók úgy vélik, hogy a gyilkosság az indiai kormánynak a Nijjarhoz hasonló szikh szeparatisták elleni hadjáratának eszkalációja lehetett, és a külföldi hírszerző szolgálat, a Research and Analysis Wing (RAW) állt a háttérben.

India tagadta részvételét.

Biztonsági szakértők szerint az állások bérlő fegyverekre történő kiszervezése lehetővé teszi a külföldi kormányok számára, hogy elszigeteljék magukat vétkeiktől, és ehelyett a mindennapi bűnözésnek tulajdonítsák.

„Van egy réteg a hihető tagadhatóság” – mondta Colin P. Clarke, a The Soufan Group, az egyesült államokbeli hírszerzési és biztonsági tanácsadó cég politikai és kutatási igazgatója.

De a stratégiának vannak hátrányai is. A természetüknél fogva vakmerő és gátlástalan bűnözői csoportok tagjai hanyagnak és alkalmatlannak bizonyulhatnak, így a rendőrség vissza tudja kötni őket egy idegen rezsimhez.

„Nem fognak olyan finoman működni, mint egy hírszerző ügynökség” – mondta Clarke, aki egy tavaly októberi, Indiáról és a nijjari gyilkosságról szóló tanulmány társszerzője volt.

Nijjar meggyilkolása után az Egyesült Államok bejelentette, hogy megzavart egy hasonló összeesküvést, amellyel megölték egyik társát, Gurpatwant Pannunt, a Sikhs for Justice nevű szervezet New York-i ügyvédjét.

Az ügyben megjelent amerikai vád szerint egy indiai hírszerző ügynökség egy állítólagos kábítószer-kereskedőt, Nikhil Guptát bérelte fel erre a munkára, aki pénzt ajánlott fel, és elengedi a vádakat.

De az FBI beszivárgott a cselekménybe, és Guptát június 30-án letartóztatták Csehországban. Az FBI által lehallgatott eszmecserék során Gupta és összeesküvőtársai Nijjarról is beszéltek.

Azzal, hogy állítólag hagyta, hogy mások végezzék a munkáját, az indiai RAW hírszerző szolgálat kockára tette magát, hogy informátorok és titkos munkatársak lelepleződjenek, mondta Dan Stanton.

„A RAW-nak alapvetően olyan emberekkel kell kapcsolatba lépnie, akikkel általában nem érintkeznének” – mondta a kanadai biztonsági hírszerzés volt tisztviselője. – El kellett érniük néhány kényelmetlen karakterrel.

Stanton azt mondta, hogy a RAW-t nem ismerték különösen alkalmas hírszerző ügynökségként. „Amennyire én láttam… a működési biztonság nem valami olyan jó, amiben nagyon jók. Győződjön meg arról, hogy ezek a dolgok biztonságosak és diszkrétek. És ott nem olyan nagyok.”

„Ezt látjuk az irániaknál is. Felvesznek szervezett bűnözéssel kapcsolatban álló embereket, magánnyomozókat – bizonyos mértékig még az oroszokat is.”

Az iráni hírszerzési minisztérium és az Iszlám Forradalmi Gárda bandákat használt, hogy megtámadják a rezsim ellenfeleit Európában és Észak-Amerikában, köztük disszidenseket, aktivistákat és újságírókat.

„A rezsim egyre inkább a szervezett bűnözői csoportokra támaszkodik e tervek előmozdítása érdekében, hogy elhomályosítsa az iráni kormánnyal való kapcsolatokat, és fenntartsa a hihető tagadhatóságot” – közölte januárban az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma.

Az Irán irányába működő úgynevezett Zindashti-hálózat állítólag egy kanadai bandatagot, Damion Patrick John Ryant toborzott, hogy meggyilkoljon két disszidenst Marylandben.

Az amerikai vádak szerint a hálózat egyik iráni partnere biztosította Ryannek a pár helyét és fényképeit, és koordinálta a 350 000 dolláros kifizetést.

4:46
Hardeep Singh Nijjar: Hogyan befolyásolják a letartóztatások a Kanada és India közötti feszültséget

Ryan állítólag egy másik kanadai Hell’s Angels leányvállalatot, Adam Richard Pearsont toborozta a gyilkosságok végrehajtására. Ryant és Pearsont is letartóztatták nem kapcsolódó bűncselekmények miatt, mielőtt a gyilkosság megtörtént.

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szerint a hálózat vezetője, Naji Ibrahim Sharifi-Zindashti iráni kábítószer-kereskedő az iráni hírszerzési és biztonsági minisztérium (MOIS) parancsára tevékenykedik, és más másként gondolkodókat is célba vett.

2020-ban a Zindashti tagjai elrabolták az Ahvaz Felszabadításáért folytatott Arab Harc Mozgalom vezetőjét, Habib Chaabot, és Iránba csempészték, ahol megkínozták. Az Egyesült Államok szerint a MOIS támogatta a műveletet.

A Zindashti hálózat részt vett a rezsimkritikus Mas’ud Vardanjani 2019-es és a GEM TV tulajdonában lévő brit-iráni Saeed Karimian 2017-es isztambuli meggyilkolásában is.

A Kanadai Külföldi Beavatkozási Bizottság által bemutatott hírszerzési összefoglalók azt állították, hogy az indiai tisztviselők egyre inkább hagyatkoznak „meghatalmazottakra” Kanadában a tevékenységek végrehajtása során.

A titkosszolgálati összefoglalók szerint a taktika „elfed minden kifejezett kapcsolatot” az indiai kormány és külföldi beavatkozási tevékenysége között.

„A meghatalmazottak kapcsolatot tartanak és dolgoznak az indiai hírszerző tisztekkel Indiában és Kanadában, és kifejezett és hallgatólagos útmutatást is kapnak tőlük.”

Stewart.Bell@globalnews.ca