Oroszország atomgyakorlatokra figyelmeztet, hogy „lehűtse” a Nyugatot. Ez blöff? – Nemzeti
Oroszország atomgyakorlatokra figyelmeztet, hogy "lehűtse" a Nyugatot. Ez blöff?
Veszélyes precedenst teremthet a nukleáris fenyegetés diplomáciában történő alkalmazására Oroszország hétfői bejelentése, miszerint megkezdi a taktikai atomfegyverek alkalmazásának gyakorlatát a hadgyakorlatokon – figyelmeztettek elemzők.
Az Egyesült Államok később kijelentette, hogy a bejelentésre válaszul nem változtat nukleáris álláspontján, hangsúlyozva, hogy a szakértők szerint továbbra is fennáll az a meggyőződés, hogy Oroszország valószínűleg nem használ atomfegyvert az ukrajnai hadszíntéren vagy a NATO szövetségesei ellen.
„Oroszország nukleáris retorikája meggondolatlan és felelőtlen volt az egész konfliktusban (Ukrajnával)” – mondta Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak.
„Egyébként nem láttunk okot arra, hogy ezekre a bejelentésekre reagálva módosítsuk a saját nukleáris pozíciónkat, és semmi jelét annak, hogy Oroszország atomfegyvert tervez bevetni Ukrajnában.”
A Fehér Ház és a Pentagon is hasonló megjegyzéseket tett, hozzátéve, hogy nem tapasztaltak változást Oroszország stratégiai haderejében.
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője egy sajtótájékoztatón hozzátette, hogy ha Oroszország aggódik amiatt, hogy Ukrajnában tartózkodó csapatait külföldről szállított fegyverek érik, „a legegyszerűbb dolog, ha fogd a csapataidat és távozz”.
Oroszország 2022-ben megindította a nukleáris hadviselés kísértetét. A Kreml azonban arra figyelmeztetett, hogy taktikai fegyvergyakorlatai közvetlen válaszként szolgáltak „nyugati tisztviselők közelmúltbeli harcias kijelentéseire” és a NATO további lépéseire. kar Ukrajna .
„Reméljük, hogy ez az esemény lehűti a „puhafejűeket” a nyugati fővárosokban” – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.
A minisztérium konkrétan az amerikai ATACMS nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába szállítására mutatott rá, amely a Kijevbe már küldött brit és francia nagy hatótávolságú rakétarendszerek mellett történt.
A múlt heti kijevi látogatása során David Cameron brit külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy Ukrajnának „joga van” válaszolni az orosz támadásokra, és Nagy-Britannia által szállított nagy hatótávolságú fegyverekkel csapást mér Oroszországon belüli célpontokra.
Az e-mail, amelyre szüksége van a mai nap legfontosabb híreihez Kanadából és a világ minden tájáról.
Ez a megjegyzés ellensúlyozta a NATO-szövetségesek, különösen az Egyesült Államok évek óta tartó aggodalmát, amely elhalasztotta nagy hatótávolságú fegyverek küldését Ukrajnába, mert attól tartottak, hogy az Oroszország határain belüli támadásokkal tovább fokozza a háborút. Az Egyesült Államok a múlt hónapban végre megkezdte a legnagyobb hatótávolságú ATACMS-ek küldését Ukrajnának, és többet ígért, miután a Kongresszus több milliárd dolláros új katonai segélyt hagyott jóvá.
Emmanuel Macron francia elnök eközben a The Economistnak adott interjújában a múlt héten megerősítette, hogy nem tudja kizárni annak lehetőségét, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába, ezt az év elején fogalmazott meg először.
A Kreml már régóta figyelmeztetett, hogy mind az Oroszország elleni csapások, mind a nyugati csapatok Ukrajnába küldése olyan vörös vonalak, amelyek nukleáris fegyverek bevetéséhez vezethetnek.
A külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy behívta a brit és a francia oroszországi nagykövetet, hogy hivatalosan tiltakozzon Cameron, illetve Macron kijelentései ellen.
Nagy-Britannia tagadta, hogy nagykövetét, Nigel Casey-t beidézték volna, mondván, hogy „diplomáciai találkozó céljából” találkozott orosz tisztségviselőkkel, ahol „megismételte, hogy Nagy-Britannia támogatja Ukrajnát a provokálatlan orosz agresszióval szemben”.
Ennek ellenére az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a megbeszélésen az orosz tisztviselők figyelmeztették Caseyt, hogy ha Ukrajna brit fegyverekkel támadja meg orosz területet, Moszkva megtorolhatja a brit katonai létesítményeket és felszereléseket mind Ukrajnában, mind külföldön.
Ukrajnát, az Egyesült Államokhoz hasonlóan, úgy tűnt, nem zavarta Oroszország legutóbbi bejelentése.
„Nem látunk itt semmi újat” – mondta Andrij Jusov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője a Reutersnek. „A nukleáris zsarolás az (Vlagyimir Putyin orosz elnök) rezsimjének állandó gyakorlata.”
Atomfegyver-szakértők úgy vélik, Putyin erődemonstrációra törekszik Moszkvában a május 9-i, éves győzelem napi ünnepsége előtt, amelyet jellemzően katonai erő megnyilvánulása jellemez. Putyin kedden ötödik ciklusára is leteszi az elnöki esküt.
Putyin arra is törekedhet, hogy visszatartsa Ukrajnát attól, hogy csapást mérjen Oroszországra, mert az átütné a „biztonság illúzióját”, amelyet az orosz nép számára teremtett – mondta John Erath, a washingtoni Fegyverzet-ellenőrzési és Non-proliferációs Központ vezető igazgatója.
„A legtöbb orosz számára a háború nem érinti őket” – mondta a Global Newsnak adott interjújában.
Az orosz infrastruktúra elleni támadás „valami hatással lehet az orosz emberek hajlandóságára, hogy továbbra is elküldjék testvéreiket meghalni – nem nagyon világos, hogy miért”.
Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint Oroszországnak körülbelül 1558 nem stratégiai nukleáris robbanófeje van, bár az ilyen fegyverek pontos száma az átláthatóság hiánya miatt bizonytalan.
Putyin Oroszországon belül szembesült néhány keményvonalas felhívással, hogy változtassák meg Oroszország nukleáris doktrínáját, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett Oroszország nukleáris fegyvert használ, bár Putyin tavaly azt mondta, hogy nincs szükség változtatásra.
Nagy vonalakban a doktrína azt mondja, hogy egy ilyen fegyvert nukleáris vagy más tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott támadásra vagy hagyományos fegyverek Oroszország elleni támadásra válaszul alkalmaznának, „amikor az állam léte veszélyben forog”.
Erath szerint a nukleáris fegyverekkel való folyamatos fenyegetés még fontosabbá teszi Ukrajna győzelmének biztosítását a háborúban. Ez magában foglalja annak biztosítását is, hogy Oroszország ne használhassa fel sikeresen ezeket a fenyegetéseket az elfoglalt ukrán területek megtartására bármilyen tárgyalásos békemegállapodás révén.
„Nagyon nyugtalanító precedenst teremt, hogy a nukleáris fegyvereket a diplomácia eszközeként normalizálják” – mondta.
„Mit fog erről gondolni Kim Dzsong Un (észak-koreai vezető)? Hogyan érinti ez a politikáját? Hogyan közelíthet meg Kína a tajvani válsághoz? Irán úgy dönt, hogy nem nukleáris erővel rendelkezik most, amikor gyakorlatilag minden szükséges képességgel rendelkezik egy ilyen válság kiépítéséhez fegyverek?
— a Reuters fájljaival
© 2024 Global News, a Corus Entertainment Inc. részlege.
