Az ENSZ jóváhagyja Palesztinának új jogokat biztosító határozatát, újjáéleszti a tagsági kérelmet – Nemzeti
Az ENSZ jóváhagyja Palesztinának új jogokat biztosító határozatát, újjáéleszti a
Az ENSZ Közgyűlése pénteken nagy többséggel megszavazta Palesztinának új „jogokat és kiváltságokat”, és felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy vizsgálja felül Palesztina kérését, hogy az ENSZ 194. tagjává váljon.
A világszervezet 143-9 szavazattal, 25 tartózkodás mellett, köztük Kanada is elfogadta az arab és palesztin által támogatott határozatot. Az Egyesült Államok ellene szavazott Izraellel, Argentínával, Csehországgal, Magyarországgal, Mikronéziával, Nauruval, Palauval és Pápua Új-Guineával együtt.
A szavazás a palesztinok teljes körű ENSZ-tagságának széles körű globális támogatottságát tükrözte, számos ország felháborodását fejezte ki a gázai halálos áldozatok számának növekedése miatt, és attól tart, hogy egy jelentős izraeli offenzíva indul Rafahban, egy déli városban, ahol mintegy 1,3 millió palesztin keresett menedéket.
Egyre nagyobb támogatást mutatott a palesztinok iránt. A Közgyűlés október 27-i határozatát, amely humanitárius tűzszünetre szólított fel Gázában, 120-14 arányban, 45 tartózkodás mellett fogadták el. Alig néhány hét telt el azután, hogy Izrael katonai offenzívát indított a Hamász október 7-i dél-izraeli támadására, amelyben 1200 ember vesztette életét.
A pénteki határozat ugyan új jogokat és kiváltságokat biztosít Palesztinának, de megerősíti, hogy továbbra is nem tag megfigyelő állam marad, teljes körű ENSZ-tagság és szavazati jog nélkül a Közgyűlésen vagy annak konferenciáin. Az Egyesült Államok pedig egyértelművé tette, hogy blokkolja a palesztin tagságot és államiságot, amíg az Izraellel folytatott közvetlen tárgyalások meg nem oldják a kulcsfontosságú kérdéseket, beleértve a biztonságot, a határokat és Jeruzsálem jövőjét, és kétállami megoldáshoz vezetnek.
Robert Wood amerikai nagykövet-helyettes pénteken kijelentette: ahhoz, hogy az Egyesült Államok támogassa a palesztin államiságot, közvetlen tárgyalásoknak kell garantálniuk Izrael biztonságát és jövőjét demokratikus zsidó államként, valamint azt, hogy a palesztinok békében élhessenek saját államukban.
Az Egyesült Államok emellett megvétózta azt a széles körben támogatott tanácsi határozatot április 18-án, amely megnyitotta volna az utat Palesztina teljes jogú ENSZ-tagsága előtt.
Az ENSZ Alapokmánya szerint az ENSZ potenciális tagjainak „békeszeretőnek” kell lenniük, és a Biztonsági Tanácsnak javasolnia kell felvételüket a Közgyűlésnek végső jóváhagyásra. 2012-ben Palesztina megfigyelő állammá vált, amely nem volt tagja az ENSZ-nek.
Az e-mail, amelyre szüksége van a mai nap legfontosabb híreihez Kanadából és a világ minden tájáról.
Wood csütörtökön megismételte, hogy az Egyesült Államok a pénteki határozatot a charta rendelkezéseinek megkerülésére tett kísérletnek tekinti.
A Biztonsági Tanács határozataival ellentétben a 193 tagú Közgyűlésben nincs vétójog. A pénteki döntéshez a tagok kétharmados többsége kellett a szavazáshoz, és lényegesen több, mint a minimum 118 szavazat érkezett.
Az amerikai szövetségesek támogatták a határozatot, köztük Franciaország, Japán, Dél-Korea, Spanyolország, Ausztrália, Észtország és Norvégia. De az európai országok nagyon megosztottak voltak.
A határozat „meghatározza”, hogy egy palesztinai állam jogosult a tagságra – és elveti az eredeti nyelvet, hogy a Közgyűlés megítélése szerint „békeszerető állam”. Ezért azt javasolja a Biztonsági Tanácsnak, hogy gondolja át a kérését „együtt”.
A palesztinok teljes jogú ENSZ-tagságának újbóli törekvése az a tény, hogy Izrael gázai offenzívája a több mint 75 éve tartó izraeli-palesztin konfliktust helyezte a középpontba. Számos tanácsi és közgyűlési ülésen a gázai palesztinokat sújtó humanitárius válság és a térségben több mint 34 ezer ember meggyilkolása a Hamász egészségügyi tisztviselői szerint sok országban felháborodást váltott ki.
A szavazás előtt Riyad Mansour, palesztin ENSZ-nagykövet érzelmes beszédében azt mondta az egybegyűlteknek, hogy „Szó nem képes megragadni, mit jelent ez a veszteség és trauma a palesztinok, családjaik, közösségei és nemzetünk egésze számára.”
Azt mondta, hogy a gázai palesztinok „a sáv legszélére, az élet szélére szorultak”, miközben Izrael ostromolja Rafah-t.
Manszúr azzal vádolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy „ezreket készül megölni, hogy biztosítsa politikai túlélését”, és célja a palesztin nép elpusztítása.
Gilad Erdan izraeli ENSZ-nagykövet határozottan ellenezte a határozatot, azzal vádolva az ENSZ-tagországokat, hogy nem említik a Hamász október 7-i merényletét, és arra törekedtek, hogy „jogokkal és kiváltságokkal jutalmazzák a mai nácikat”.
Kijelentette, hogy ha ma választásokat tartanának, a Hamasz nyerne, és figyelmeztette az ENSZ-tagokat, hogy „kiváltságokat és jogokat adnak a Hamász jövőbeni terrorista államának”. Felemelte Yehya Sinwar képét, a Hamász Izrael elleni támadásának kitalálóját, és azt mondta, hogy egy terrorista, „akinek kimondott célja a zsidó népirtás”, lesz a jövő palesztin vezetője.
Erdan azzal is vádolta a közgyűlést, hogy lábbal tiporták az ENSZ Alapokmányát, és két oldalt, amelyeken az „ENSZ Alapokmány” volt olvasható, egy kis papíraprítóba tett, amelyet feltartott.
A határozat eredeti tervezetét jelentősen megváltoztatták, hogy ne csak az Egyesült Államok, hanem Oroszország és Kína aggályait is kezeljék – mondta három nyugati diplomata, akik név nélkül nyilatkoztak, mert a tárgyalások titkosak voltak.
Az első tervezet „a tagállamokkal egyenlő feltételekkel” biztosította volna Palesztinának „a szükséges jogokat és kiváltságokat, hogy biztosítsa teljes és hatékony részvételét” a Közgyűlés ülésein és az ENSZ-konferenciákon. Arról sem esett szó, hogy Palesztina szavazhat-e a Közgyűlésben.
A diplomaták szerint a palesztinai ENSZ-tagságot erősen támogató Oroszország és Kína aggódott amiatt, hogy a mellékletben felsorolt jogok és kiváltságok megadása precedenst teremthet a többi leendő ENSZ-tag számára – Oroszország pedig Koszovóért, Kínáért pedig Kína. Tajvan.
Az Egyesült Államok Kongresszusának régóta hatályos törvényei értelmében az Egyesült Államoknak csökkentenie kell azoknak az ENSZ-szervezeteknek a finanszírozását, amelyek teljes jogú tagságot adnak egy palesztin államnak, ami a kvóták csökkentését és a legnagyobb befizetőtől az ENSZ-nek nyújtott önkéntes hozzájárulások csökkentését jelentheti.
A végső tervezetben megszavazták a szóhasználat elhagyását, amely Palesztinát „egyenrangúvá teszi a tagállamokkal”. A kínai és orosz aggályok eloszlatása érdekében „rendkívüli alapon és precedens létrehozása nélkül” úgy döntött, hogy elfogadja a mellékletben szereplő jogokat és kiváltságokat.
A mellékletet egy olyan rendelkezéssel is kiegészítette, amely tisztázza, hogy Palesztinának nem ad szavazati jogot a Közgyűlésen, és nem jelölhet jelölteket az ENSZ-ügynökségekbe.
Az állásfoglalás azt a jogot biztosítja Palesztinának, hogy minden kérdésben felszólaljon, nem csak a palesztinokkal és a Közel-Kelettel kapcsolatos kérdésekben, napirendi pontokat javasolhat és válaszolhat a vitákban, valamint hogy részt vegyen a Közgyűlés főbizottságában. Ezenkívül lehetővé teszi a palesztinok számára, hogy szavazati jog nélkül részt vegyenek az ENSZ-ben és az ENSZ által összehívott nemzetközi konferenciákon.
Mahmúd Abbász palesztin elnök először 2011-ben nyújtotta be a Palesztin Hatóság ENSZ-tagsági kérelmét, amely meghiúsult, mert a palesztinok nem kapták meg a szükséges minimális támogatást a Biztonsági Tanács 15 tagjából kilenctől.
Bementek a Közgyűlésbe, és több mint kétharmados többséggel sikerült elérniük, hogy ENSZ-megfigyelői státuszukat nem tag megfigyelő állammá emeljék. Ez megnyitotta a kaput a palesztin területek előtt, hogy csatlakozzanak az ENSZ-hez és más nemzetközi szervezetekhez, köztük a Nemzetközi Büntetőbírósághoz.
A Biztonsági Tanács április 18-i szavazásán a palesztinok sokkal nagyobb támogatottságot szereztek a teljes jogú ENSZ-tagsághoz. A szavazás 12 igen szavazott, az Egyesült Királyság és Svájc tartózkodott, az Egyesült Államok pedig nemmel szavazott, és megvétózta a határozatot.
