Az ICC elrendelte, hogy a Hamász izraeli tisztségviselőinek megkereséseket kérjenek. Mi történik ezután? – Nemzeti
Az ICC elrendelte, hogy a Hamász izraeli tisztségviselőinek megkereséseket kérjenek.
A világ háborús bűnökkel foglalkozó bíróságának legfőbb ügyésze hétfőn letartóztatási parancsot kért Izrael és a Hamász vezetői, köztük Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen a hét hónapja tartó konfliktusuk során tett intézkedések miatt.
Noha Netanjahu és védelmi minisztere, Yoav Gallant nem fenyegeti a közelgő letartóztatást, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészének bejelentése szimbolikus csapás volt, amely megerősítette Izrael elszigeteltségét a gázai konfliktus miatt.
A bíróság ügyésze, Karim Khan a Gázai övezetben és Izraelben elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával vádolta Netanjahut, Gallant és a Hamász három vezetőjét – Yehia Sinwart, Mohammed Deifet és Ismail Haniyeh-t.
Netanjahu és más izraeli vezetők szégyenletesnek és antiszemitaként ítélték el a lépést. Joe Biden amerikai elnök is elítélte a vádemelést, és támogatta Izrael jogát, hogy megvédje magát a Hamász ellen.
Egy háromtagú bírói testület dönt arról, hogy kiadják-e az elfogatóparancsot, és engedélyezik-e az ügy folytatását. A bíráknak általában két hónapba telik az ilyen döntések meghozatala.
Izrael nem tagja a bíróságnak, így még ha kiadják is az elfogatóparancsot, Netanjahut és Gallantot nem fenyegeti a vádemelés közvetlen veszélye. A letartóztatással való fenyegetés azonban megnehezítheti az izraeli vezetők külföldre utazását.
Netanjahu „szégyennek” és az izraeli hadsereg és egész Izrael elleni támadásnak nevezte az ügyész ellene felhozott vádjait. Megfogadta, hogy folytatja Izrael offenzíváját a Hamász ellen.
Biden szerint a Netanjahu és Gallant letartóztatására tett erőfeszítés a gázai háború miatt „felháborító”, hozzátette: „bármit sugallhat is ez a vád, nincs egyenértékűség Izrael és a Hamász között”.
A Hamasz elítélte az ICC ügyészének cselekedeteit is, mondván, hogy a vezetőinek letartóztatására irányuló kérés „az áldozatot a hóhérral egyenlővé teszi”.
Netanjahura komoly nyomás nehezedik otthon, hogy véget vessen a gázai katonai offenzívának. Izraeliek ezrei vettek részt heti rendszerességgel tüntetéseken, amelyekben felszólították a kormányt, hogy kössön megállapodást a Hamász által fogva tartott izraeli túszok hazaszállításáról, attól tartva, hogy az idő lejár.
Az elmúlt napokban háborús kabinetjének másik két tagja, Gallant és Benny Gantz azzal fenyegetőzött, hogy lemond, ha Netanjahu nem vázol fel világos háború utáni jövőképet Gázával kapcsolatban.
A legfrissebb híreket Kanadából és a világ minden tájáról küldjük el az Ön e-mailjére.
Hétfőn azonban Netanjahu faltól falig támogatást kapott, mivel a politikusok szerte a világon elítélték az ICC ügyészének lépését. Köztük volt Izrael elnöke, Isaac Herzog, valamint két fő politikai riválisa, Gantz és az ellenzéki vezető, Yair Lapid.
Nem világos, hogy Khan lépése milyen hatással lesz Netanjahu nyilvános helyzetére. A Netanjahu elleni elfogatóparancs kibocsátása lendületet adhat neki, amikor az izraeliek a zászló mögé tömörülnek. De ellenfelei azt is hibáztathatják, hogy diplomáciai katasztrófát hozott az országra.
Yuval Shany, a Hebrew University és az Israel Democracy Institute nemzetközi jogi szakértője, egy jeruzsálemi agytröszt szerint sokkal biztosabb, hogy Netanjahu amúgy is problémás nemzetközi megítélése tovább gyengülhet.
„Ettől Netanjahu számkivetett lesz, és a világban való mozgás képessége súlyosan veszélyezteti” – mondta Shany. Még ha az ICC nem is adja ki az elfogatóparancsot, más országok most már vonakodnak a támogatástól és a segítségnyújtástól – mondta.
A Hamaszt a Nyugat már nemzetközi terrorista csoportnak tekinti. Úgy tartják, Sinwar és Deif is Gázában bujkál. Haniyeh, az iszlám militáns csoport legfelső vezetője azonban Katarban van, és gyakran utazik a régióban. Katar Izraelhez hasonlóan nem tagja az ICC-nek.
A legutóbbi konfliktus Izrael és a Hamász között október 7-én kezdődött, amikor a gázai fegyveresek átkeltek Izraelbe, megölve mintegy 1200 embert, főként civileket, és túszul ejtve 250 másikat.
Azóta Izrael brutális hadjáratot folytat a gázai Hamasz felszámolására. A harcokban több mint 35 000 palesztin vesztette életét, legalább a felük nő és gyermek – a Hamász tagjai közé tartozó gázai egészségügyi tisztviselők legfrissebb becslései szerint. Ugyanezeket az Egészségügyi Minisztérium becsléseit idézi az ENSZ és más nemzetközi ügynökségek is, amelyek hitelesnek találták azokat a múltbeli konfliktusokban.
Az ENSZ-tisztviselők szerint Izrael katonai offenzívája humanitárius válságot robbantott ki Gázában, amely a lakosság mintegy 80%-át elhagyta, és emberek százezrei kerültek az éhezés szélére.
Az izraeli akciókról szólva Khan azt mondta, hogy „az éhezés hadviselési módszerként való alkalmazásának, valamint a gázai polgári lakosság elleni egyéb támadásoknak és kollektív büntetésnek a hatásai akutak, láthatóak és széles körben ismertek”.
Az ENSZ és más segélyszervezetek többször is azzal vádolták Izraelt, hogy a háború során akadályozza a segélyszállítmányokat. Izrael ezt tagadja, mondván, hogy nincs korlátozás a Gázába jutó segélyekre, és azzal vádolja az ENSZ-t, hogy nem osztja szét a segélyeket.
Az október 7-i Hamász-akciókról Khan, aki decemberben járt a régióban, azt mondta, hogy saját szemével látta „e támadások pusztító jeleneteit és az értelmetlen bűncselekmények mély hatását”.
Tombolása során a Hamász fegyveresei több tucat mulatozót lelőttek egy táncos mulatságon, és megöltek az otthonaikban összehúzódó egész családokat. „Ezek a tettek elszámoltathatóságot követelnek” – mondta Khan.
Amal Clooney nemzetközi emberi jogi ügyvéd egy öttagú szakértői testületben dolgozott, amely Khannak tanácsot adott. Azt mondta, a testület egyhangúlag egyetértett abban, hogy „ésszerű okuk van” azt feltételezni, hogy a Hamász és az izraeli vezetők is háborús bűnöket követtek el.
Dél-Afrika, amely az ENSZ Világbíróságán népirtás miatt indított eljárást Izrael ellen, üdvözölte Khan bejelentését az izraeli és a Hamász vezetőinek letartóztatásáról. „A jogot mindenkire egyformán kell alkalmazni a nemzetközi jogállamiság fenntartása érdekében” – mondta Cyril Ramaphosa elnök hivatala.
MI AZ ICC KAPCSOLATA IZRAELHOZ ÉS A PALESTIN TERÜLETEKHEZ?
Az ICC-t 2002-ben hozták létre, mint állandó végső bíróságot, amely a világ legszörnyűbb atrocitásaiért – háborús bűnökért, emberiesség elleni bűncselekményekért, népirtásért és agresszióért – felelős személyeket üldöz.
Az ENSZ Közgyűlése jóváhagyta az ICC-t, de a bíróság független.
Országok tucatjai nem fogadják el a bíróság joghatóságát háborús bűnök, népirtás és egyéb bűncselekmények tekintetében. Ide tartozik Izrael, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína.
Az ICC 2015-ben, egy évvel azután, hogy a palesztinok elfogadták a bíróság joghatóságát, elfogadta tagjává a „Palesztina Államot”.
A bíróság legfőbb ügyésze 2021-ben bejelentette, hogy nyomozást indít palesztin területen elkövetett lehetséges bűncselekmények miatt. Izrael gyakran vádol elfogultsággal az ENSZ-szel és a nemzetközi szervekkel szemben, Netanjahu pedig álszent és antiszemitaként ítélte el a döntést.
2020-ban Donald Trump akkori amerikai elnök gazdasági és utazási szankciókat engedélyezett az ICC ügyésze és egy másik magas rangú ügyész ellen. Az ICC munkatársai az Egyesült Államok és szövetséges csapatai ellen nyomoztak lehetséges afganisztáni háborús bűnök miatt. Biden elnök 2021-ben feloldotta a szankciókat.
Tavaly a bíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, akit azzal vádolnak, hogy felelősséget vállalt Ukrajnából származó gyermekek elrablása miatt. Oroszország válaszul saját elfogatóparancsot adott ki Khan és az ICC bírái ellen.
A bíróság által megvádolt további magas rangú vezetők közé tartozik a menesztett szudáni Omar al-Bashir is, akit hazájában, a dárfúri régióban elkövetett népirtás vádjával vádolnak. Moammer Kadhafi volt líbiai vezetőt a lázadók elfogták és megölték nem sokkal azután, hogy az ICC elfogatóparancsot adott ki ellene a 2011-es kormányellenes tüntetések brutális leverésével kapcsolatos vádak miatt.
