Az EU az orosz eszközökből származó váratlan nyereséget Ukrajnának fordítja. A szövetségesek követik? – Nemzeti
Az EU az orosz eszközökből származó váratlan nyereséget Ukrajnának fordítja.
Az EU-tagországok kedden hivatalosan is elfogadták azt a tervet, hogy az orosz központi bank EU-ban befagyasztott vagyonából származó váratlan nyereséget Ukrajna védelmére fordítsák.
Ez az első a nagy nyugati országokból álló G7-csoport lépéseinek sorozatában, amelyek a közel 300 milliárd dollárnyi moszkvai vagyon megszerzésére irányulnak, de ez továbbra is rendkívül összetett és ellentmondásos precedens.
Íme, mi történt, és néhány további ötletet is megvizsgálunk:
A keddi uniós lépés azt a tényt használja ki, hogy az orosz tartalékok többségét – főként kötvényeket és egyéb értékpapírokat, amelyekbe az orosz jegybank fektetett be – egy brüsszeli Euroclear nevű értéktárban tárolják.
A megállapodás értelmében a kötvényekből befolyt bevétel 90%-át az EU által működtetett, Ukrajnának nyújtott katonai segélyalapba fordítják, a másik 10%-ot pedig Kijev egyéb támogatására.
Az EU várakozásai szerint az eszközök 2027-ig a rendkívüli érdeklődés miatt mintegy 15-20 milliárd euró (16,30-21,70 milliárd dollár) úgynevezett váratlan hozamot eredményeznek.
Ukrajna várhatóan júliusban kapja meg az első, mintegy 3,5 milliárd eurós részletet. Ez egy 50 milliárd eurós segélyprogramon felül, amelyet az EU február 1-jén indított el.
Néhányan azonban továbbra is óvatosak, köztük az Európai Központi Bank, amely szerint az orosz eszközök lefoglalását csak a G7 többi hatalmával egyeztetve szabad végrehajtani.
Gondoskodni akarnak arról, hogy ne csak az eurót érintse, ha más országok, például Kína elkezdi hazatelepíteni tartalékaikat, biztosítékként azok befagyasztása ellen.
Egyes ügyvédek azt is mondják, hogy nincs jogi különbség a kötvénybevételek előteremtése és a teljes 300 milliárd dollár lefoglalása között.
Fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország jogi eljárásokon keresztül megkísérelheti lefoglalni az Euroclear készpénzt Hongkongban, Dubaiban és másutt található értékpapír-letétekben. Ez potenciálisan kimerítheti az Euroclear tőkéjét, és hatalmas mentőcsomagot igényelhet.
Ezért a tervek szerint az elzárási pénz egy részét biztonsági hálóként különítik el.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a jövő héten a G7 többi pénzügyi tisztviselőjét – Japánt, Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Olaszországot és Kanadát – fogja ösztönözni, hogy a befagyasztott orosz eszközök kamatbevétele sokkal gyorsabban jusson Ukrajnába.
A legfrissebb híreket Kanadából és a világ minden tájáról küldjük el az Ön e-mailjére.
Az Egyesült Államok kamatot akar lehívni az eszközökre egy olyan kötvény vagy kölcsön támogatására, amely talán 50 milliárd dollárt biztosítana Ukrajnának, miközben az egyre növekvő orosz katonai nyomással küzd keleti és északi részén.
Egyes európai országok és a világ más részei számára jobban tetszene, ha az orosz eszközöket hitelekre „biztosítanák”, semmint azok azonnali lefoglalását.
Daleep Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese, aki a terv egyik kidolgozója, azt mondta, hogy elméletileg lehetséges 10 vagy akár 30 év jövőbeli nyereségének átvitele.
A tervekről tájékoztatott források szerint az a cél, hogy a G7-ek vezetőinek éves, júniusi olaszországi csúcstalálkozóján döntés szülessen.
Washington továbbra is támogatja az immobilizált orosz tartalékok teljes lefoglalását és Ukrajnának történő átadását, bár elismerik, hogy más országoknak is részt kellene venniük a fedélzeten, ami jelenleg nem így van.
Egyes vezető jogászok azzal érvelnek, hogy ez megtehető a nemzetközi jog „ellenintézkedéseknek” nevezett doktrínája szerint. Ezt követően az eszközöket eladják vagy elzálogosítják, a bevételt pedig Ukrajnának vagy az erre kijelölt újjáépítési alapnak utalják át.
Az európai tisztviselők azonban aggodalmának adnak hangot amiatt, hogy ez megsértheti a nemzetközi jogot, és Pandora szelencéjét nyithatja, miközben Oroszország megtámadja a lépést a bíróságokon.
Az ilyen jellegű lefoglalások korábbi példái, mint például az iraki vagyon 1990-es kuvaiti inváziója után, és a német vagyon a második világháború után, a háborúk befejeződése után történtek, nem pedig akkor, amikor még dúltak – például Oroszország Ukrajna megszállásakor.
A vezető államadósság-szakértők még az Egyesült Államokban is hangsúlyozták, hogy a Nemzetközi Vészhelyzeti Gazdasági Hatalmak Törvénye (IEEPA) nem teszi lehetővé a befagyasztott orosz vagyon közvetlen elkobzását, ha nincs tényleges fegyveres konfliktus az Egyesült Államok és Oroszország között.
Az IMF is készenlétben van. A szervezet vezérigazgatója, Kristalina Georgieva május 21-én felszólította a G7-országokat, hogy „nagyon alaposan” gondolják át, hogyan használják fel az orosz vagyont.
A „jóvátételi kötvényeket” is javasolták bizonyos jogi problémák megkerülésére. Ukrajna akkor adna el értékpapírokat, amelyek megtérülnek, ha – és csak akkor – kártérítést kap a háború okozta pusztításért.
A kamatfizetés is felgöngyölíthető, és csak akkor fizethető ki, ha Kijev kártalanítást kap.
A kötvénytulajdonosoknak nem lenne szerződéses követelésük a Kreml befagyasztott tartalékaira. De tekintettel arra, hogy Oroszország valószínűleg nem fizet önként, ezek az eszközök lennének a legvalószínűbb kompenzációs pénzforrások.
Mivel a tartalékok kamatoznak, így a kötvények tőkéjének kifizetésére és a rendszeresebb kamatfizetésre is felhasználhatók. Ez különbözne az elkobzástól, mivel a vagyontárgyakat csak akkor ruháznák át, ha egy törvényes kompenzációs mechanizmus először állapítaná meg, hogy Ukrajnának kell kártérítést fizetnie.
Ukrajnának lehetősége lenne a tartalékok értékéig megítélt károk behajtására. Ezért akár 300-350 milliárd dollár értékben is kibocsáthatna helyettesítő kötvényeket. De csak akkor jutna hozzá ehhez az összeghez, ha az USA, az EU kormányai és más szövetségesei hajlandóak lennének megvenni az értékpapírokat.
A kötvényötletet Singh, Lee Buchheit, az államadósság veterán jogi szakértője és a Reuters kommentátora, Hugo Dixon dolgozta tovább.
Véleményük szerint Ukrajna kölcsönért cserébe elzálogosíthatja követelését Oroszországgal szemben szövetségesei szindikátusának. Ha Moszkva megtagadja a kártalanítás kifizetését, a szövetségesek felhasználhatják Oroszország befagyasztott eszközeit a kölcsön visszafizetésére. Ennek oka az az általánosan elismert jogi elv, hogy ha a hitelező az adós vagyonát ellenőrzi, akkor ezeket az eszközöket beszámíthatja a ki nem fizetett adósságba.
