Trudeau az olaszországi G7-csúcsra tart. Mi van napirenden? – Nemzeti
Trudeau az olaszországi G7 csúcsra tart. Mi van napirenden? Nemzeti
Justin Trudeau miniszterelnök szerdán Olaszországba utazik, hogy részt vegyen a G7-ek vezetőinek éves csúcstalálkozóján, amelyre két jelentős geopolitikai konfliktus miatt kerül sor a nemzetközi közösségre.
A háromnapos csúcstalálkozó csütörtökön kezdődik az olaszországi Pugliában, ahol a hét gazdag demokratikus nemzet vezetői várhatóan megvitatják az orosz-ukrán háborút, az Izrael-Hamász konfliktust, az energiaátmenetet, a mesterséges intelligenciát, a migrációt és az Afrikával való együttműködést.
Trudeau szombaton és vasárnap is részt vesz az ukrán békecsúcson Svájcban, mielőtt visszarepül Ottawába.
„Példátlanul nagy, egymással összefüggő, összetett és igényes programról van szó” – mondta John Kirton, a politikatudomány professzora, a Torontói Egyetem G7 kutatócsoportjának vezetője.
A G7 országok – Kanada, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán – vezetői évente találkoznak, hogy együttműködjenek a közös célok érdekében.
„Egy olyan világban, ahol sok nemzetközi intézményt megbénított a megosztottság, még fontosabb, hogy a hasonló gondolkodású demokráciák csoportja együtt tudjon működni” – mondta Roland Paris, az Ottawai Egyetem nemzetközi ügyek professzora. aki korábban Trudeau vezető tanácsadójaként szolgált.
Kanada legfontosabb prioritásai között szerepel a csúcstalálkozón a tiszta energiára való átállás, a félretájékoztatás és a külföldi beavatkozás, valamint a mesterséges intelligencia.
Az e-mail, amelyre szüksége van a mai nap legfontosabb híreihez Kanadából és a világ minden tájáról.
A G7-ek vezetőinek Kirton által közösen szerkesztett csúcstalálkozóját bemutató kiadványban Trudeau kiemelte a tiszta energiára való átállást, mint „nemzedékenként egyszeri lehetőséget, amelynek élén Kanada és G7-partnereink is segítséget nyújtanak”.
Trudeau várhatóan kétoldalú találkozókat is tart a világ többi vezetőjével. Kanada ad otthont jövőre a G7-csúcstalálkozónak.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a szövetség legstabilabb EU-vezetőjeként ad otthont a heti csúcstalálkozónak, miután német és francia kollégáit megrázták az európai parlamenti választások.
Az eredmények megerősítették Meloni olaszországi szélsőjobboldali testvéreit, mint az ország legerősebb pártját, és Európa lehetséges hídverőjévé, ha nem királycsinálójává tették.
Olaszország rendező országként a csúcstalálkozón a „szabályokon alapuló nemzetközi rendszer” védelmére összpontosít.
„Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja aláásta alapelveit, és egyre növekvő instabilitást váltott ki, számos válsággal világszerte. A G7 egyenlő figyelmet fog fordítani a közel-keleti konfliktusra, annak globális napirendre gyakorolt hatásaival együtt” – áll az ország G7 közleményében. . weboldal.
Paris közölte, nem vár komoly híreket a vezetőktől az izraeli-Hamász konfliktussal kapcsolatban, bár megjegyezte, hogy a Közel-Keleten kibontakozó valós idejű események reakcióra késztethetik a csoportot.
A G7 vezetői a múlt héten közleményt adtak ki, amelyben támogatták a Joe Biden amerikai elnök által bemutatott béketervet, amely magában foglalja az azonnali tűzszünetet, a Hamász által fogva tartott összes izraeli túsz szabadon bocsátását és a gázai lakosságnak nyújtott humanitárius segélyek növelését.
A csúcstalálkozó leginkább várt eredménye valószínűleg az lehet, hogy a befagyasztott orosz eszközöket Ukrajna megsegítésére fordítják.
A múlt hónapban a G7 pénzügyminiszterei azt mondták, hogy megegyezésre törekednek az Egyesült Államok azon javaslatával kapcsolatban, hogy több pénzt préseljenek Ukrajnába az országaikban befagyasztott orosz vagyonból.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter olyan megközelítést szorgalmaz, amely a befagyasztott eszközökből származó jövőbeni kamatbevétel ellenében kölcsönözne. Akár 50 milliárd dollárt is adhat Ukrajnának azonnal.
A miniszterek azonban hagyták, hogy a végső megállapodást a nemzeti vezetők júniusi csúcstalálkozója előtt dolgozzák ki.
„Azt hiszem, maguk a vezetők végre meghozzák a régóta várt döntést” – mondta Kirton.
Párizs szerint Ukrajnának három dologra van szüksége: fegyverekre, személyzetre és pénzre. Kanada, mondta, csak az egyikben tud segíteni.
„Nem fogunk tudni embereket biztosítani, fegyverkészleteink korlátozottak. Tehát anyagilag támogatnunk kell Ukrajnát” – mondta.
A G7-csúcsot az ukrajnai békecsúcs követi, amelynek Svájc ad otthont.
Viola Amherd svájci elnök hétfőn közölte, hogy közel 90 ország és szervezet, ezek fele Európából erősítette meg részvételét.
Oroszország nem vesz részt azon a csúcson, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére szerveztek meg.
Svájci tisztviselők elmondták, a konferencia célja, hogy irányt szabjon a „tartós béke” felé Ukrajnában, hogy „közös megegyezésre” jussunk, és ütemtervet dolgozzanak ki arra vonatkozóan, hogy miként vonják be mindkét felet a tárgyalásokba.
— az Associated Press fájljaival.
© 2024 The Canadian Press
