A G7 vezetői 50 milliárd dán koronás kölcsönről állapodnak meg. USD Ukrajnába befagyasztott orosz eszközök felhasználásával – belföldi
A G7 vezetői 50 milliárd dán koronás kölcsönről állapodnak meg.
Csütörtökön megnyílt a Hetes Csoport csúcstalálkozója, amely megegyezett egy 50 milliárdos kölcsön támogatására vonatkozó amerikai javaslattal. USD-t Ukrajnának, befagyasztott orosz eszközöket használva fedezetül, erős támogatást biztosítva Kijevnek, még akkor is, amikor Európa politikai sakktáblája jobbra tolódik.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök egy dél-olaszországi luxusüdülőhelyen üdvözölte a G7-ek államfőit a csúcstalálkozón, és azt mondta, azt szeretné, ha a találkozó üzenete a globális délekkel folytatott párbeszéd és egység lenne.
A G7-et az ősi olajfákkal hasonlította össze, amelyek Puglia régió szimbólumai, „szilárd gyökereikkel és ágaikkal a jövő felé vetítve”.
Az ukrajnai háború mellett Ferenc pápa lesz az első pápa, aki felszólal a G7-csúcstalálkozón, és egy csipetnyi hírességet és erkölcsi tekintélyt ad az éves összejövetelhez. Pénteken a mesterséges intelligencia ígéreteiről és veszélyeiről fog beszélni, de várhatóan megújítja felhívását is az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió és a gázai Izrael-Hamász konfliktus békés lezárása érdekében.
A G7-be tartozik Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. A csúcstalálkozónak otthont adó Olaszország több afrikai vezetőt – Abdelmadjid Tebboune algériai elnököt, William Ruto kenyai elnököt és Kais Saied tunéziai elnököt – meghívott, hogy mozdítsák elő Olaszország fejlesztési és migrációs kezdeményezéseit a kontinensen.
A további vendégek között szerepel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök, aki frissen választotta meg, és Recep Tayyip Erdogan török elnök.
Mivel Biden, Rishi Sunak brit miniszterelnök és most Emmanuel Macron francia elnök választások előtt állnak a következő hónapokban, nyomás nehezedett a G7-ekre, hogy tegyenek meg mindent, amíg a status quo tart.
Befagyasztott orosz eszközök Ukrajna támogatására
A G7-országok vezetői megállapodtak abban, hogy 50 milliárd dolláros kölcsönt dolgoznak ki Ukrajna túlélési harcának megsegítésére, amely fedezetként az orosz jegybanki eszközök befagyasztott eszközeiből származó nyereség után kamatokat használna.
Az Egyesült Államok javaslata magában foglalja a hitel strukturálását Ukrajna Oroszország elleni harcának segítésére, amely fedezetként a befagyasztott orosz jegybanki vagyonból származó nyereség után kamatokat használna, amelyek többsége az EU-ban van.
Egy magas rangú kormányzati forrás azt mondta a Canadian Pressnek, hogy Kanada kész 5 milliárd dollárral hozzájárulni egy Ukrajnának nyújtott kölcsönhöz, amely a befagyasztott orosz eszközökből származó jövőbeni bevételeken alapul.
A forrás, aki megtagadta a nevét, mert nem jogosult nyilvánosan megvitatni a részleteket, azt mondta, hogy a G7-ek vezetői véglegesítik a kölcsön részleteit.
Egy francia tisztségviselő, aki szerdán tájékoztatta az újságírókat, azt mondta, hogy a vezetők politikai döntést hoztak, de az eszközök kiaknázására szolgáló mechanizmus technikai és jogi részleteit még ki kell dolgozni. Bonyolult a kérdés, mert ha az orosz vagyon egy nap kiszabadul – pl. ha a háború véget ér – akkor a váratlan nyereséget többé nem lehet majd a kölcsön visszafizetésére fordítani, amihez más országokkal való tehermegosztási megállapodásra van szükség.
Az egyezségen kívül Sunak 242 millió font (286 millió euró vagy 310 millió dollár) nem katonai segélyt jelentett be Ukrajnának humanitárius, energiaügyi és stabilizációs szükségletekre. Washington is határozott támogatási jelzéseket küldött, kiterjesztve Oroszország elleni szankciókat a hadigépezetét segítő kínai vállalatokra.
Európa új politikai sakktáblája
Meloni itthon és külföldön megerősítve indul a találkozóra, miután szélsőjobboldali pártja még erősebben szerepelt az európai parlamenti választásokon, mint a 2022-es országos általános választásokon, amelyek révén Olaszország első női miniszterelnöke lett. A forgóajtós kormányairól ismert Olaszország most abban a szokatlan helyzetben van, hogy az EU legstabilabb hatalma.
Az e-mail, amelyre szüksége van a mai nap legfontosabb híreihez Kanadából és a világ minden tájáról.
A G7-ek másik két EU-tagállamának, Németországnak és Franciaországnak a vezetői közel sem jártak ilyen jól, zörgettek, miután a keményjobboldali pártok erős eredményeket értek el a szavazáson. Macron előrehozott választást írt ki, Olaf Scholz német kancellár pedig úgy látta, hogy szociáldemokratái a mainstream konzervatívok és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak mögött végeznek.
Ennek eredményeként Meloni valószínűleg a legfontosabb prioritásai közé tudja terelni a háromnapos találkozót, miközben tovább erősíti szerepét a világban, mondták el elemzők. A szélsőjobboldali izmok megfeszítésének jele: Meloni irodája cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Olaszország megpróbálta felhígítani az abortuszhoz való hozzáférés nyelvét a legújabb közleményben.
Egy francia tisztviselő, aki Macron szokásos gyakorlatának megfelelően névtelenül nyilatkozott, azt mondta, hogy az olasz tárgyalókkal eltérnek a vélemények bizonyos kérdésekben, beleértve a szexuális és reproduktív egészséget és az oltásokat.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter megerősítette, hogy szóba került az abortusz, de azt mondta, hogy a megbeszélések folytatódnak.
„Bár a legfrissebb eredmények valószínűleg nem változtatják gyökeresen a közelgő G7-csúcs fókuszát, ez a választási győzelem további befolyást kínál Meloni miniszterelnöknek ahhoz, hogy ezt alapvetően „mediterrán csúcsnak” tekintse” – mondta Nick O’Connell, az Atlanti Tanács igazgatóhelyettese. .
Ebbe beletartozik a migrációs programjának előmozdítása is, mivel Meloni az Afrikával való kizsákmányolás nélküli kapcsolatra törekszik, hogy fellendítse a fejlődést, miközben megfékezi az Európába irányuló illegális migrációt.
A pápa és a mesterséges intelligencia
Ferenc pápa nemzetközi szerződés megkötésére szólított fel a mesterséges intelligencia fejlesztésének és etikus használatának biztosítására, elismerve az ígéreteket, de hangsúlyozva az általa jelentett súlyos és egzisztenciális veszélyeket.
Ezt a kampányt elviszi a világ iparosodott országaiba, miközben több fronton is dúlnak a háborúk. Az egyik fő aggodalma a mesterséges intelligencia fegyverszektorban való alkalmazása volt, amelyre a jezsuita pápa is gyakran fókuszált, és még a hagyományos fegyvergyártókat is „halálkereskedőknek” nevezte.
De Ferencet az is aggasztja, hogy mit jelent a mesterséges intelligencia a legszegényebbek és leggyengébbek számára: a technológia, amely képes meghatározni a jelzáloghitelt kérelmező megbízhatóságát, a bevándorló politikai menedékjoghoz való jogát vagy annak esélyét, hogy valaki visszaesik, akit korábban elítéltek bűncselekmény.
A G7-csúcstalálkozó egy hatalmas luxusüdülőhelyen zajlik, amely valamiféle színházi díszlet, egy hamis város, amely Puglia egyik középkori fehérre meszelt falujához hasonlít, de valójában csak 2010-ből származik.
A valódi régészeti park mellett található Borgo Egnazia szűk utcákkal, villákkal, éttermekkel és egy harangtoronnyal kiegészített városi térrel várja vendégeit. A hírességek kedvence, a csúcs idejére a kívülállók elől zárva lesz.
Ilyen ötcsillagos szálláshely nem várja a több mint 2000 rendőrt és karabinierit, akiket a biztonság szolgálatába állítottak. A hatóságok szerdán lefoglalták a használaton kívüli tengerjáró hajót, amelyen Brindisi kikötőjében szállásolták el őket, miután a rendőrszakszervezet panaszkodott a fedélzeten lévő elfogadhatatlan higiéniai körülmények miatt.
Mint minden G7-nél, a globális, háborúellenes és éghajlatellenes aktivisták csoportja tiltakozást szervez a csúcs helyszínén, de távol a vezetők találkozási helyétől. Az egyik csoport „vacsorát a szegényekért” rendez péntek este, „békére, az emberek jogaira és a nagy 7 ellen, akik azt állítják, hogy meghatározzák a világ és bolygónk sorsát”.
A háromnapos csúcstalálkozó lehetőséget kínál az együttműködésre a gazdag demokráciák – Franciaország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kanada és Japán – vezetői között.
Ukrajna várhatóan kiemelt napirendi pont lesz a vezetők napirendjén, mivel az Egyesült Államok megegyezésre törekszik az orosz eszközökről.
Trudeau miniszterelnök a tervek szerint Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik.
Más vezetőkkel is részt vesz az Afrikával, az éghajlatváltozással, a Közel-Kelettel és Ukrajnával való együttműködésről szóló munkaüléseken.
Trudeau szombaton Svájcba tart, hogy részt vegyen egy Ukrajnáról szóló csúcstalálkozón, ahol országok nagyobb csoportja találkozik, hogy megvitassák a béke jövőbeli útját.
Nicole Winfield Bariból számolt be. Angela Charlton és Sylvie Corbet hozzájárultak ehhez a párizsi jelentéshez.
— a The Canadian Press fájljaival.
