A NATO főnöke dicséri Kanadát, hogy növeli a védelmi kiadásait, de hangsúlyozza a 2%-os célt – nemzeti szinten
A NATO főnöke dicséri Kanadát, hogy növeli a védelmi kiadásait,
A NATO-főkapitány sürgette Kanadát, hogy teljesítse a szövetség védelmi kiadási céljait, miközben szerdán az ország fővárosába látogat, és arra utalt, hogy a több milliárd dollárnyi új beruházás – bár jelentős – nem elég.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Kanada frissített védelmi politikája, amely 8 milliárd dollárt köt öt évre, és előrejelzése szerint a védelmi költségvetés GDP-hez viszonyított aránya addigra 1,76 százalékra emelkedik, „létfontosságú” a NATO megerősítéséhez és kollektív biztonságának biztosításához.
„Ugyanakkor továbbra is elvárom, hogy minden szövetséges tartsa be azt az iránymutatást, hogy a GDP két százalékát költsék védelemre” – mondta.
Kanada kritikával és nyomással szembesült, hogy csatlakozzon a NATO-szövetségesek növekvő listájához a kiadási cél elérése érdekében.
Stoltenberg az ottawában tartott NATO-szövetségi rendezvényen beszédében kijelentette, tudja, hogy a politikusoknak nem könnyű teljesíteni a kiadási célokat, de minden szövetséges számára fontos, hogy a veszélyes globális fenyegetettség miatt már most növelje kiadásait.
„Tudom, hogy mindig könnyebb pénzt költeni egészségügyre, oktatásra, infrastruktúrára és sok más fontos feladatra, mint többet fektetni a védelembe” – mondta, rámutatva a biztonsági befektetések csökkenésére a viszonylagos békeidőben.
„De ahogy csökkentjük a védelmi kiadásokat, amikor a feszültség csökken, képesnek kell lennünk a kiadások növelésére, a biztonságba való befektetések növelésére, amikor a feszültség nő, és olyan magas, mint ma.”
Stoltenberg azt hangoztatta, hogy a 32 NATO-szövetséges közül 23-nak sikerül idén elérnie vagy túllépnie a két százalékos célt, ami 2021-ig több mint megháromszorozhatja ezt a számot.
A legfrissebb híreket Kanadából és a világ minden tájáról küldjük el az Ön e-mailjére.
Ezt a növekedést Oroszország 2022-es, Ukrajna elleni teljes körű inváziójának tulajdonította, mivel az európai szövetségesek szembeszálltak a Moszkva felől érkező fokozott fenyegetéssel.
Szerdán kijelentette, hogy Oroszország Kínához, Iránhoz és Észak-Koreához fűződő erősödő kapcsolatai, valamint a közel-keleti konfliktus egyre veszélyesebb hellyé tette a világot.
Stoltenberg a jövő havi washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt Észak-Amerikán átívelő kétnapos swing részeként látogatott Ottawába, ahol a kétszázalékos célt még nem teljesítő szövetségesek várhatóan útiterveket készítenek arra vonatkozóan, hogyan és mikor érnek oda.
A NATO által a héten közzétett adatok szerint Kanada várhatóan GDP-jének 1,37 százalékát költi idén védelemre.
Bill Blair védelmi miniszter többször is kijelentette, hogy Kanada további beruházásokra számít a védelmi politikai frissítésben felvázoltakon túl, amely Kanadát két százalékra emeli. Azt azonban nem árulta el, hogy ez mikor történhet meg.
„Arra számítok, hogy azok a szövetségesek, akik nem tudnak elérni (két százalékot) ebben az évben, be fognak mutatni egy tervet arra vonatkozóan, hogy mikor lesznek ott, és várom, hogy legyen egy terv Kanadából” – mondta Stoltenberg újságíróknak. a NATO Szövetség rendezvénye után.
Azt mondta, hogy felveti a védelmi kiadások kérdését Justin Trudeau miniszterelnökkel később szerdán folytatott megbeszéléseken, de hangsúlyozta, hogy ez lesz az egyik téma a sok közül, amelyet a két képviselő megvitat.
A Pénzügyminisztérium elnöke, Anita Anand, egykori védelmi miniszter kedden azt mondta újságíróknak, hogy ahhoz, hogy Kanada elérje ezt a két százalékos célt, szilárd tervre van szükség a pénz hatékony elköltésére. Az 1,76 százalékos beruházásokat a konkrét beszerzésekhez megfelelően hozzárendelték – magyarázta.
„Nincs racionális értelme egyetlen osztályon összegyűjteni a pénzt, hacsak nem tudják hatékonyan felhasználni ezt a pénzt” – mondta, miközben egy ottawai kormányülésre tartott.
„Miért töltenénk továbbra is ezeket a könyveket további pénzzel, ha ez a pénz nem kerülhet ki az ajtón?”
Blair egy új tengeralattjáró-flotta szükségességét hozta fel példaként arra a jövőbeli befektetésre, amellyel Kanada két százalékra emelkedhet. A kormány azonban még nem vállalta fel azt a folyamatot, hogy meghatározza, milyen tengeralattjárót vásároljon, vagy mennyi katonaira van szüksége, ezért ez nem szerepelt a politika frissítésében.
Arra a kérdésre, hogy magyarázzák el a kanadaiaknak a kétszázalékos cél teljesítésének szükségességét, Stoltenberg azt mondta, hogy erős szövetséges védelmi erőre van szükség ahhoz, hogy az ellenséges szereplőket, például Oroszországot és Kínát hatékonyan elrettentse.
„Megértem, hogy Kanadában olyan helyzetben van, hogy az Atlanti-óceán, az Északi-sarkvidék északon, a Csendes-óceán és egy jó barát és szövetséges az Egyesült Államokban délen” – mondta.
„De egyetlen nemzet sem mentes a fenyegetésekkel szemben a globális nagyhatalmi rivalizálás korában, a ballisztikus rakéták, a stratégiai tengeralattjárók, az űrfegyverkezés, a kiberfenyegetések, a terrorfenyegetések korában. Tehát ez Kanadának is kihívás, és a legjobbak számára A béke megőrzésének módja az, ha együtt állunk a NATO-ban, és úgy fektetünk be, ahogyan megállapodtunk.”
© 2024 Global News, a Corus Entertainment Inc. részlege.
