Kína figyelmezteti a NATO-t, hogy ne hozzon létre „káoszt” Ázsiában – Nemzeti

Kína figyelmezteti a NATO t, hogy ne hozzon létre „káoszt” Ázsiában
Kína csütörtökön azzal vádolta a NATO-t, hogy mások rovására törekszik a biztonságra, és felszólította a szövetséget, hogy ne hozza be ugyanazt a „káoszt” Ázsiában, ami azt az eltökéltségét tükrözi, hogy ellenzi a NATO-tagok és az olyan ázsiai nemzetek közötti kapcsolatok megerősítését, mint Japán, Dél-Korea és Fülöp-szigetek.
A külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata egy nappal azután hangzott el, hogy a NATO Kínát az Ukrajna elleni orosz háború „döntő előmozdítójának” bélyegezte.
„A NATO elismerése Kína felelőssége előtt az ukrán kérdésben ésszerűtlen, és baljós indítékai vannak” – mondta Lin Jian szóvivő egy napi tájékoztatón. Hangsúlyozta, hogy Kínának igazságos és tárgyilagos álláspontja van Ukrajna kérdésében.
Kína szakított az Egyesült Államokkal és európai szövetségeseivel az ukrajnai háború miatt, nem hajlandó elítélni Oroszország invázióját, sőt Moszkva iránti tiszteletben agressziónak nevezni azt. Az Oroszországgal folytatott kereskedelme az invázió óta nőtt, legalábbis részben ellensúlyozva a nyugati szankciók hatását.

A NATO egy washingtoni csúcstalálkozón kiadott közleményében kijelentette, hogy Kína a háború előmozdítójává vált az Oroszországgal fenntartott „korlátlan partnerség” és az orosz védelmi ipari bázis széles körű támogatása révén.
A legfrissebb híreket Kanadából és a világ minden tájáról küldjük el az Ön e-mailjére.
Lin szerint Kína kereskedelme Oroszországgal legitim és tisztességes, és a Kereskedelmi Világszervezet szabályain alapul.
Szerinte a NATO „úgynevezett biztonsága” más országok biztonságának rovására megy. Kína támogatta Oroszország azon állítását, hogy a NATO-bővítés veszélyt jelent Oroszországra, amelynek Ukrajna elleni támadásai csak megerősítették a szövetséget, ami Svédország és Finnország formális tagjává vált.
Kína aggodalmának adott hangot a NATO és az indiai-csendes-óceáni térség országaival ápolt kapcsolatai miatt. Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea elküldte vezetőit vagy helyetteseit a NATO-csúcsra ezen a héten.
„Kína sürgeti a NATO-t, hogy… hagyja abba a beavatkozást Kína belső politikájába, és rontsa Kína imázsát, és ne okozzon pusztítást az ázsiai-csendes-óceáni térségben, miután nyugtalanságot keltett Európában” – mondta Lin.
A kínai csapatok ezen a héten Fehéroroszországban tartanak közös gyakorlatokat a NATO-tag Lengyelországgal közös határ közelében. Az első gyakorlatok Fehéroroszországgal, Oroszország szövetségesével, amellyel Alekszandr Lukasenko elnök vezette egypártrendszerben osztoznak, akinek rezsimje 2020-ban brutálisan leverte a kormánya elleni tömegtüntetéseket.

Lin a közös kiképzést egy normál katonai műveletnek minősítette, amely egyetlen országot sem céloz meg.
Kína kulcsszerepet játszik a Sanghaji Együttműködési Szervezetben, amely erős katonai elemet foglal magában Oroszországgal és több közép-ázsiai országgal, Indiával és legutóbb Fehéroroszországgal.
Úgy tekintik, mint egy védőbástyát a nyugati befolyás ellen a régióban, de a növekvő kínai befolyás miatti feszültséget is Oroszország politikai hátterének tekinti, amely a Szovjetunió egykori részeiből, köztük Fehéroroszországból áll.
A hónap elején Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök részt vett a 10 SCO-ország vezetőinek vagy vezető tisztségviselőinek kazahsztáni találkozóján, ahol Putyin megismételte azt a követelését, hogy Ukrajna vonja ki csapatait az ország Oroszország által megszállt részeiből. Ukrajna határozottan elutasította azt a kínai békejavaslattal együtt, amely nem tesz említést Ukrajna területének visszaadásáról a kijevi kormánynak.
Kína és Oroszország szorosan összehangolta külpolitikáját, hogy szembeszálljon a Nyugattal, bár Oroszország egyre inkább függ Kínától, mint az ország külkereskedelmének nagy részét kitevő olaj- és gázvásárlótól.
© 2024 The Canadian Press