Kína vezetése összeül, hogy foglalkozzon a gazdasággal. Mi a tét – Nemzeti

Kína vezetése összeül, hogy foglalkozzon a gazdasággal. Mi a tét

Kína vezetése összeül, hogy foglalkozzon a gazdasággal. Mi a tét

A Kínát kormányzó Kommunista Párt hétfőn négynapos tanácskozásba kezdett, amelynek célja az önfenntartó gazdasági növekedés stratégiájának kidolgozása a fokozott nemzetbiztonsági aggályok és az amerikai technológiához való hozzáférés korlátozása korszakában.

Míg a találkozó jellemzően az ilyen hosszú távú kérdésekre összpontosít, a cégtulajdonosok és a befektetők azt is figyelni fogják, hogy a párt bejelent-e bármilyen azonnali intézkedést az ingatlanpiac elhúzódó visszaesésének és a tartós rossz közérzetnek a megoldására, amely a kínai COVID utáni helyzetet nyomatékosította. -19 felépülés.

„Nagy a bizonytalanság a kínai politikai irányvonalat illetően”, ami a fogyasztók és a befektetők bizalmát rontja – mondta Bert Hofman, a Világbank korábbi kínai igazgatója és a Szingapúri Nemzeti Egyetem professzora. „Itt az ideje, hogy Kína felmutassa lapjait.”

A gazdasági növekedés éves összevetésben 4,7 százalékra esett vissza az április-júniusi negyedévben – jelentette a kormány hétfőn.

A történet a hirdetés alatt folytatódik

Hszi Csin-ping kínai vezető hétfőn a zárt ajtók mögött tartott találkozón felvázolta a „reformok elmélyítéséről és a kínai modernizáció előmozdításáról” szóló határozatának tervezetét – közölte a hivatalos Hszinhua hírügynökség.

Peking központjában megszigorították a biztonságot, ahogy általában a nagyobb kormányzati rendezvényeken, egyes metróállomásokon egyenruhás őrök, a közterületeken pedig piros karszalagos szomszédságőrök állomásoztak.

A döntés üzenetet küld a helyi tisztviselőknek és másoknak a politika jövőbeli irányáról. Az általános elvárás az, hogy megerősíti a Hszi Csin-ping kínai vezető által meghatározott utat, bár egyesek remélnek némi finomhangolást annak érdekében, hogy eloszlassák azokat az aggodalmakat, amelyek szerint az üzleti élet és a társadalom feletti megnövekedett kormányzati kontroll elfojtja a gazdasági növekedést.

Mi az a „harmadik plénum”, és miért számít?

A Kommunista Párt 205 tagú Központi Bizottsága harmadik plénumát, vagyis a harmadik plenáris ülést tartja ötéves perióduson belül, 2022-től kezdődően. Az idei ülést a tervek szerint tavaly tartották volna, de elmaradt.

A történet a hirdetés alatt folytatódik

Történelmileg ez a harmadik találkozó olyan találkozóként alakult ki, ahol jelentős gazdasági és politikai döntések születtek, bár nem minden alkalommal. Elemzők szerint a plénum gyakran hosszú távú, a gazdaságot érintő irányokat határoz meg.

Az e-mail, amelyre szüksége van a mai nap legfontosabb híreihez Kanadából és a világ minden tájáról.

1978-ban a találkozó jóváhagyta a korábbi vezető, Teng Hsziao-ping „reformját és nyitását”, a tervgazdaságból egy inkább piaci alapú gazdasággá való átalakulást, amely Kína növekedését a következő évtizedekben hajtotta.

1993-ban jóváhagyta a „szocialista piacgazdaságot”, megpecsételve a konzervatívok ellen harcoló reformerek győzelmét, akik figyelmeztettek a gazdasági liberalizáció veszélyeire. 2013-ban a reform másik jóváhagyásában azt mondta, hogy a piac lesz a döntő erő a források elosztásában.

Az utolsó kijelentés, amelyet egy évvel azután tett, hogy Xi lett a vezető, nem vált be. Néhány éven belül a párt visszahúzódni kezdett, mielőtt 2017-ben új irányba indult volna el, mondta Hofman.


Kattintson ide a videó lejátszásához: „A kanadai kínai turizmus még mindig elmarad a járvány előtt, az adatok azt mutatják”


Az adatok azt mutatják, hogy a kanadai kínai turizmus még mindig elmarad a járvány előtti időszaktól


Milyen kérdések forognak kockán?

Hszi alatt a Kommunista Párt úgy döntött, hogy a pártnak kell állnia azon erőfeszítések középpontjában, amelyek Kínát a fejlődés következő szintjére emelik. Kína a világ második legnagyobb gazdasága, de 1,4 milliárd lakosával továbbra is közepes jövedelmű ország.

A történet a hirdetés alatt folytatódik

A kormány megfékezte Kína olyan nagy lendületű technológiai óriásait, mint az Alibaba, a fintech és e-kereskedelmi óriás. Ahogy az Egyesült Államok egyre ellenségesebbé vált, Xi arra késztette a kínai vállalatokat és egyetemeket, hogy próbálják kifejleszteni azokat a fejlett félvezetőket és más technológiát, amelyet az Egyesült Államok Kínába irányuló exportkorlátozásai akadályoztak.

A szabadpiac hívei attól tartanak, hogy ez a kormány által vezetett megközelítés elriasztja a vállalkozói kedvet. További aggodalomra ad okot, hogy a nemzetbiztonság növekvő fontossága hatással lesz a gazdasági növekedésre. A kormány olyan cégeket vizsgált, amelyek pénzügyi adatokat továbbítottak a tengerentúlra, a jelek szerint kibővített definícióval, hogy mi minősül törvénysértésnek.

Nagyobb irányváltás nem várható, és jelentős lenne, ha bekövetkezne. Ehelyett az, hogy a találkozó milyen mértékben ismeri el az üzleti környezettel és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakat, jelezheti, hogy lesznek-e politikai kiigazítások.

Milyen politikai változások következhetnek be?

A nemzetbiztonság és a jövőbeli növekedés szempontjából kritikusnak ítélt high-tech iparágak további támogatása szinte biztos, a kapcsolódó iparpolitikákkal együtt.

A történet a hirdetés alatt folytatódik

A párt azonban más frontokon is követelésekkel néz szembe. Alexander Davey, a németországi Mercator Institute for China Studies elemzője azt mondta, figyelik, hogyan fogja a kormány egyensúlyba hozni két fő előjogát: a gazdasági növekedést és a társadalmi egyenlőséget.

A helyi önkormányzatok súlyosan eladósodtak, több város pedig felfüggesztette a tranzitszolgáltatást, mert nem tudták fenntartani. Tavaly februárban a több mint 7 millió embernek otthont adó Shangqiu város ideiglenesen leállította a buszjáratokat.

„Előfordulhat, hogy van egy kis elmozdulás, az állam több adósságot bocsát ki a helyi hatóságoknak szolgáltatásaik működtetése érdekében?” Davey mondta. A kompromisszum a tudomány és a technológiai fejlesztésbe fordított hatalmas erőforrások, a nemzetbiztonság szempontjából kritikusnak ítélt területek és a szociális szolgáltatások között lesz.

A befektetők olyan jeleket fognak keresni, amelyek arra utalnak, hogy a kormány, miután megerősítette a gazdaság feletti kontrollt, lépéseket tesz a magánvállalkozások számára kedvezőbb környezet megteremtése érdekében.

Aztán ott van az ingatlanpiac. Áprilisban a kormány olyan politikákat jelentett be, amelyek szemléletváltást jeleztek az eladatlan lakások közvetlen megvásárlásának finanszírozásával.

„Figyelemreméltó változás Kína ingatlanpiaci pozíciójában az év első felében” – mondta Yifan Hu, a UBS bank nagy-kínai befektetési igazgatója. „Ez a folyamatos nyomás alátámasztja a további lazítás szükségességét, amelyről úgy gondoljuk, hogy a támogató politikai hangvétel miatt várható.”