Nyugati tisztviselők szerint Oroszország gazdasága szankciókkal küszködik. Íme, miért – Nemzeti

Nyugati tisztviselők szerint Oroszország gazdasága szankciókkal küszködik. Íme, miért –
Az orosz gazdaság a feszültség jeleit mutatja a magas infláció és a szűkös munkaerőpiac közepette, ami a G7 és az európai tisztviselők szerint annak bizonyítéka, hogy az ukrajnai háború miatt bevezetett nyugati szankciók működnek.
Új figyelmeztetést adott ki pénteken a kormánytól független orosz jegybank. Elvira Nabiullina, a bank elnöke szerint a gazdaság továbbra is „jelentősen túlfűtött” maradt, miután a tagok 18 százalékra emelték az irányadó kamatlábat, ami több mint két éve a legmagasabb szint, és az éves infláció kilenc százalékra emelkedett.
„Ahhoz, hogy az infláció ismét csökkenni kezdjen, a monetáris politikának tovább kell szigorítania” – áll a bank közleményében, utalva újabb kamatemelésre.
Az árfolyam-döntés napokkal azután született meg, hogy nyolc európai pénzügyminiszter a héten a The Guardianban azt írta, hogy Oroszország a „gazdaság újraszovjetizálását” éli meg. Szerintük a GDP-növekedésről szóló jelentések, amelyeket a Kreml a gazdaság fellendülésének bizonyítékaként hirdetett, csak az egyik oldalát árulják el a történetnek.
„Ha közelebbről megvizsgáljuk a jelzéseket, világossá válik, hogy nem minden olyan rózsás az orosz gazdasággal, mint ahogy Moszkva elhiteti velünk” – írják a cikkben Svédország, Dánia, Észtország, Finnország és Lettország pénzügyminisztereinek. Litvánia. , mondja Hollandia és Lengyelország.

A miniszterek elmondták, hogy Oroszországnak meg kellett csapnia likvid állami befektetési alapjait, ami a mai napig Április 1-jét az orosz pénzügyminisztérium 55 milliárd dollárra becsüli a nemzetgazdaság központi elemévé vált hadiiparának finanszírozására. A Pénzügyminisztérium adatai azonban azt mutatják, hogy az érték közel 50 százalékkal esett vissza a háború előtti 104,7 milliárd dollárról – írja a Bloomberg.
A finn jegybank májusban arról számolt be, hogy Oroszország költései és termelése a hadiipari szektorban 2022 óta jelentősen meghaladta a többi iparágat, „növelve a gazdasági egyensúlytalanságokat és aláásva Oroszország hosszú távú növekedési potenciálját”.
Eközben Moszkva exporttilalmakat vezetett be az olajra és a cukorra, valamint szigorú tőkeszabályozást vezetett be a hazai ellátás biztosítása és a magánforrások visszatartása érdekében.
A legfrissebb híreket Kanadából és a világ minden tájáról küldjük el az Ön e-mailjére.

Szerezd meg a legfrissebb országos híreket
A Kanadát és a világ minden táját érintő hírekért iratkozzon fel a legfrissebb hírekre, amelyeket közvetlenül Ön kap, amikor azok történnek.
Mindezek a szovjet gazdaság jellemzői – írják a miniszterek.
„A történelem egyértelműen azt mutatja, hogy ez nem egy sikeres hosszú távú stratégia” – áll a cikkben.
„A gazdaság rövid távú túlmelegedése, amelyet a háborús iparágakba történő jelentős befektetések és a technológiához való nagyon korlátozott hozzáférés táplál, valószínűleg gátolja a termelékenység növekedését, és a magánszektor stagnálását, még szélesebb körű inflációt és az orosz háztartásokra nehezedő nyomást eredményez.”
A miniszterek szerint ez annak bizonyítéka, hogy a szankciók – amelyek a külföldön lévő orosz eszközöket, valamint áruk és anyagok, köztük energiatermékek és katonai alkatrészek behozatalára és exportálására irányuló képességét célozzák – működnek, és ezeket meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni.
A Kanadai Pénzügyminisztérium egyik tisztviselője, aki a Global Newsnak nyilatkozott az előzményekről, más jelekre is rámutatott, amelyek arra utalnak, hogy „Oroszország gazdasága bajban van”, beleértve az emelkedő inflációt, amely az orosz központi bank szerint pénteken nőtt a júniusi 8,6 százalékról és a 2023-as 7,4 százalékról.
Kanada úgy véli, hogy a szankciók hatékonyak, és „mindent megtesznek”, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra, hogy vessen véget inváziójának, és „biztosítsa Ukrajna győzelmét” – mondta Chrystia Freeland pénzügyminiszter szóvivője.
„Ezek a szankciók gazdaságilag elzárták Oroszországot a globális gazdaság nagy részétől, és valódi és tartós hatást gyakorolnak az orosz gazdaságra” – mondta Katherine Cuplinskas a Global Newsnak egy e-mailben.

Kanada több mint 3000 entitást és személyt szankcionált Oroszországban, Ukrajnában, Fehéroroszországban és Moldovában, amiért támogatták az orosz inváziót – közölte a Global Affairs Canada szóvivője.
„Kanada továbbra is alkalmazza a gazdasági intézkedéseket partnereivel, köztük a G7-ekkel együttműködve” – mondta Charlotte MacLeod közleményében.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU kínai, iráni és észak-koreai entitásokat is célba vett a szankciók állítólagos kijátszásának és a háború anyagi támogatásának visszaszorítása érdekében.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy az orosz pénzintézetekkel szembeni amerikai szankciókkal való fenyegetés rontja az ország azon képességét, hogy megszerezze az ország Ukrajna elleni háborújához szükséges árukat.
Yellen azt is elmondta, hogy szerinte az orosz bevételeket más szankciók és az orosz olajexport árplafonja korlátozta.
A G7 a múlt hónapban jóváhagyott egy tervet, amely az országaikban lévő befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd dolláros hitel támogatására fordítja. Kanada 5 milliárd dollárral járul hozzá a tervhez, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök „lopásnak” minősített.
A Nemzetközi Valutaalap ebben a hónapban azt jósolta, hogy Oroszország GDP-je idén 3,2 százalékkal nő, 2025-ben azonban 1,5 százalékra csökken.
Oroszországnak sikerült életben tartania gazdaságát a megerősített kereskedelmi, energetikai és biztonsági partnerségek révén olyan országokkal, mint Kína, India, Brazília és Vietnam, annak ellenére, hogy Ukrajna és nyugati szövetségesei nyomást gyakoroltak ezekre az országokra, hogy megszakítsák kapcsolataikat Moszkvával.

Nyugati tisztviselők és szakértők azonban azt mondják, hogy az orosz hadigépezetre fordított kiadásokra való folyamatos összpontosítás más szektorokat sebezhetővé tesz.
Az inflációt leszámítva Oroszország belépett a bérnövekedési spirálba, amelyet az Ukrajnában harcoló önkénteseknek és a védelmi dolgozóknak nyújtott bőkezű kifizetések táplálnak. Emellett számos ágazatban akut munkaerőhiánnyal küzd.
A munkaerő tinédzsereket, idős embereket, sőt foglyokat is igénybe vett ezeknek a hiányosságoknak a pótlására, és a jelentések szerint egyesek munkájuk révén elkerülhetik a mozgósítást vagy a börtönt.
Becslések szerint több mint egymillió ember hagyta el Oroszországot az ukrajnai háború kezdete óta, vagy a csapatok 2022 szeptemberében elrendelt részleges mozgósítása miatt, vagy azért, mert fiatal férfiak menekültek az országból, hogy elkerüljék a toborzást.
A jegybank politikája segített Oroszországnak megbirkózni a szankciók következményeivel, de a kritikusok azt állítják, hogy a szabályozó megfojtja a gazdasági növekedést, amely éppen most állt vissza öt százalékra.
Az orosz törvényhozók csütörtökön előzetesen jóváhagyták azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a külföldi bankok számára, hogy fiókokat nyithassanak Oroszországban, és a pénzügyminisztérium reményei szerint enyhíteni fogja a határokon átnyúló elszámolásokkal kapcsolatos problémákat.
A nemzetközi elszámolások gondot okoztak Moszkva számára, miután a szankciók megakadályozták a nagy orosz bankok hozzáférését a globális SWIFT fizetési rendszerhez.
„A települések a gazdaság láncszemei” – mondta Alekszej Szazanov pénzügyminiszter-helyettes a törvényhozóknak, amikor bemutatta a törvényjavaslatot, amelyet az Állami Duma, a parlament alsóháza első olvasatában fogadott el.
– Települések nélkül nem lehetséges a gazdaság működése.
— a Reuters fájljaival