Trudeau arra kéri Izraelt, hogy reagáljon a Ciszjordániában, a gázai övezetben hozott ENSZ-bírósági döntésre

Trudeau arra kéri Izraelt, hogy reagáljon a Ciszjordániában, a gázai
Justin Trudeau miniszterelnök felszólította Izraelt, hogy „érdemben válaszoljon” az ENSZ legfelsőbb bíróságának nemrégiben kiadott tanácsadói véleményére, miszerint Izrael jelenléte a megszállt palesztin területeken illegális, és véget kell vetni.
A Nemzetközi Bíróság múlt héten közzétett, nem kötelező erejű véleménye példátlan, elsöprő elítélése volt Izrael uralmának az 57 évvel ezelőtt meghódított területek felett.
Trudeau a bíróság tanácsára Kanada, Ausztrália és Új-Zéland pénteki közös nyilatkozatának részeként reagált a ciszjordániai települések áthelyezésére.
A Miniszterelnöki Hivatal által kiadott nyilatkozat felszólítja Izraelt, hogy „biztosítsa elszámoltathatóságát a szélsőséges telepesek palesztinok elleni erőszakos cselekményei miatt, fordítsa meg a ciszjordániai telepek rekordterjedését, amelyek a nemzetközi jog szerint illegálisak, és tegyen erőfeszítéseket a kétállapotú megoldás.”
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök gyorsan elítélte a múlt heti, nem kötelező erejű nyilatkozatot, és kitart amellett, hogy a területek a zsidó nép történelmi hazájának részét képezik.

Írásbeli beadványában Izrael azt mondta, hogy a bírósághoz intézett kérdések nem veszik figyelembe az izraeli biztonsági aggályokat. Izraeli tisztviselők szerint a bíróság beavatkozása alááshatja a több mint egy évtizede stagnáló békefolyamatot.
Az e-mail, amelyre szüksége van a mai nap legfontosabb híreihez Kanadából és a világ minden tájáról.

Napi nemzeti híreket kaphat
Naponta egyszer megkapja a nap legjobb híreit, politikai, gazdasági és aktuális híreket a postaládájába.
„A zsidó nép nem hódító a saját földjén – nem örök fővárosunkban, Jeruzsálemben, sem ősapáink földjén, Júdeában és Szamáriában” – mondta Netanjahu hivatala múlt héten kiadott közleményében, a Nyugat bibliai kifejezéseivel élve. Bank.
„Semmilyen hamis hágai döntés nem fogja elferdíteni ezt a történelmi igazságot, és az izraeliták betelepítésének törvényessége sem kérdőjelezhető meg hazánk minden területén.”
A bíróság szerint Izraelnek nincs joga a szuverenitáshoz a területeken, megsértette a nemzetközi törvényeket az erőszakos területszerzés ellen, és akadályozta a palesztinok önrendelkezési jogát.
Azt mondta, hogy más nemzetek kötelesek nem „nyújtani segélyt vagy segítséget Izrael jelenlétének fenntartásához” a területeken.
Kanada, Ausztrália és Új-Zéland nyilatkozata nem ígért semmilyen konkrét lépést vagy változtatást saját politikájukban vagy Izraellel való kapcsolataikban.
„Izraelnek meg kell hallgatnia a nemzetközi közösség aggodalmait” – áll a közleményben.
A bíróság tanácsát nyilvánosságra hozták, mivel Izraelnek egyre nagyobb globális kritikával kell szembenéznie az Izrael és a Hamász közötti konfliktus által sújtott Gázai övezetben több ezer palesztin halála és szenvedése miatt.
„A civilek védelme a legfontosabb, és a nemzetközi humanitárius jog követelménye. A palesztin civileket nem lehet rákényszeríteni arra, hogy megfizetjék a Hamasz legyőzésének árát. Ennek véget kell vetni” – áll az országok közleményében.

Kanada, Ausztrália és Új-Zéland megismételték az azonnali tűzszünetet, és kijelentették, hogy ők állnak a Joe Biden amerikai elnök által felvázolt és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott megállapodás mögött.
„Felszólítjuk a konfliktusban részes feleket, hogy fogadják el a megállapodást. Bármilyen késedelem csak további életek elvesztéséhez vezet” – mondták.
Kanada, Ausztrália és Új-Zéland szerint a Hamásznak le kell tennie a fegyvert és szabadon kell engednie az összes izraeli túszt, és nem látják a Hamasz szerepét Gáza jövőbeli kormányzásában és egy lehetséges kétállami megoldásban.
Izrael kanadai nagykövete, Iddo Moed szerint a kétállami megoldásra irányuló felhívás jelenleg nem esik egybe a térség valóságával, és nem kínál gyakorlati segítséget a palesztinoknak.
A gázai hadműveletek befejezésének feltétele, hogy a Hamász több mint 100 túszt szabadítson fel, tegye le fegyvereit, és ne használja tovább a palesztin polgári pajzsokat – mondta pénteki közleményében.
„Izrael továbbra is megvédi magát az ellenséges támadásokkal szemben hét fronton, és mindegyiket Irán irányítja a régióban lévő meghatalmazottjain keresztül” – mondta Moed a nyilatkozatában.
„Felszólítjuk Kanadát, mint egy nemzetet, amely értékeli a nemzetközi jogot és az azt fenntartó intézményeket, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a globális rend megzavarására törekvők ne érjék el céljaikat.”
A gázai konfliktus azután kezdődött, hogy a Hamász október 7-én terrortámadást indított Izraelben, amelyben becslések szerint 1200 ember halt meg. A Hamász által vezetett gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 39 100 palesztin vesztette életét a konfliktusban.
A közös nyilatkozatban a három ország aggodalmának adott hangot a konfliktus eszkalálódása és kiszélesedése miatt az Izrael elleni iráni és husik támadások következtében, valamint az Izrael és a Hezbollah terrorszervezet közötti libanoni határon kialakult ingatag és egyre ellenségesebb helyzet miatt. . .
© 2024 The Canadian Press