A kutatók szerint az egyiptomi múmia „fájdalomtól üvöltve” halhatott meg

A kutatók szerint az egyiptomi múmia „fájdalomtól üvöltve” halhatott meg

A kutatók szerint az egyiptomi múmia „fájdalomtól üvöltve” halhatott meg

Körülbelül 3500 éven keresztül egy ókori egyiptomi nő maradványai megőrizték azt, ami a halál előtti utolsó arckifejezése lehetett: egy gyötrő sikoly.

A „Sikító nő” néven ismert múmia 1935-ös felfedezése óta heves kíváncsiság tárgya. Szája tátva lóg, többnyire ép felső fogaival, mintha üvöltene a fájdalomtól. Beesett szemei ​​és fekete, bőrszerű bőre megdöbbentő megjelenését erősíti.

Míg a nő személyazonosságát elvesztette az idő, egyiptomi kutatók igyekeznek minél többet megtudni a maradványaiból – és úgy vélik, feltörték a zavaró arckifejezését.

Sahar Saleem, a Kairói Egyetem radiológiai professzora és a tanulmány társszerzője, Samia El-Merghani, az Egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztériumtól CT-vizsgálatok segítségével „virtuális boncolást” végeztek a múmiáról. Kutatásuk eredményeit pénteken tették közzé a Frontiers in Medicine folyóiratban.

A történet a hirdetés alatt folytatódik

Úgy vélik, hogy a sikoltozó nő arca így torzul el a rigor mortis ritka formája, az úgynevezett holttestgörcs miatt, amely a halál előtti utolsó aktus során lefagyaszthatja az ember testét.

„Súlyos fizikai vagy érzelmi tevékenység után következik be, ami azonnali halálozás utáni merevséghez vezet, mivel az összehúzódott izmok közvetlenül a halál után megmerevednek, és nem tudnak ellazulni” – olvasható a tanulmányban.

Ha igaz, hogy a nő arckifejezése holttestgörcs eredménye, ez arra utal, hogy „sikoltozva halt meg a fájdalomtól vagy a kíntól” – írja a tanulmány. Balzsamozógépek mumifikálhatták a nő testét, mielőtt a rigor mortis beállt volna, örökre megőrizve utolsó sikolyát.

Fekete-fehér képek, amelyek a „Screaming Woman” múmia elülső és oldalsó profilját mutatják.

Sahar Saleem/Frontiers in Medicine

A kutatók elismerik, hogy a holttestgörcs nem teljesen érthető. A jelenség leginkább a törvényszéki patológiában figyelhető meg, és csak egy izomcsoportot érint, nem az egész testet.

A történet a hirdetés alatt folytatódik

Nem minden kutatót győz meg ez az elmélet. A tanulmány megjegyzi, hogy más akadémikusok feltételezték, hogy a bomlási folyamat vagy a balzsamozáshoz használt csomagolóanyagok összenyomó ereje befolyásolhatta az arcvonásait. Vagy talán a balzsamozói elhanyagolták a száj lezárását a mumifikációs folyamat előtt.

A legfrissebb híreket Kanadából és a világ minden tájáról küldjük el az Ön e-mailjére.

A Kanadát és a világ minden táját érintő hírekért iratkozzon fel a legfrissebb hírekre, amelyeket közvetlenül Ön kap, amikor azok történnek.

Szerezd meg a legfrissebb országos híreket

A Kanadát és a világ minden táját érintő hírekért iratkozzon fel a legfrissebb hírekre, amelyeket közvetlenül Ön kap, amikor azok történnek.

E-mail címének megadásával Ön elolvasta és elfogadta a Global News Általános Szerződési Feltételeit és Adatvédelmi szabályzatát.

A kutatók azonban az utóbbi érvelést valószínűtlennek tartják a nő sírkamrájában hagyott nyomok miatt. Bizonyíték van arra, hogy a nő balzsamozói drága, importált összetevőket használtak fel testének előkészítésére a temetésre, köztük borókaolajat és tömjéngyantát. Ezen kívül finom ékszerekkel temették el – két aranyból, ezüstből és jáspisból készült szkarabeusz bogárgyűrűvel –, és balzsamozók egy fényűző, datolyapálma rostokból készült, hosszú szőrű parókát tettek a fejére.

Mindezek a bizonyítékok arra utalnak, hogy a sikoltozó nő gazdag egyén volt, akit gondosan mumifikáltak. Ahelyett, hogy egyszerűen elmulasztotta volna bezárni a nő száját, a kutató azt sugallja, hogy a balzsamozók nem tudták bezárni a nő izmai merevsége miatt.

Vannak azonban ellentmondó bizonyítékok. A nő balzsamozói nem távolították el belső szerveit a mumifikálási folyamat során – ellentétben az akkori tipikus gyakorlattal. A múmiák sértetlen szerveivel való megtalálása gyakrabban fordul elő olyan személyeknél, akik az ókori egyiptomi társadalom közép- vagy alsó osztályába tartoztak.

De a nő temetkezési helyének elhelyezkedése további bizonyítékot ad az elmélethez, miszerint magas rangú személy volt.

A történet a hirdetés alatt folytatódik

Maradványait egy régészeti expedíció során találták meg 1935-ben a Luxor melletti Deir el-Bahariban, Théba ősi városának helyén. Egy Senmut nevű magas rangú tisztviselő sírjában temették el, egy építész, aki a királyi munkákat felügyelte, és Hatsepszut királynő elismert szeretője volt, aki uralkodott az ókori Egyiptom csillogó Újbirodalom időszakában.

A nő koporsóját Senmut családi sírja alatti sírkamrában találták meg.

„Valószínűleg egy közeli családtag volt, akit el kell temelni, és meg kellett osztoznia a család örök nyughelyén” – mondta Saleem a Reutersnek.

Ennek ellenére sok kérdés megválaszolatlan maradt a rejtélyes nővel kapcsolatban. Nemcsak a személyazonosságát, hanem a halálának okát is.

„Gyakran nem tudjuk meghatározni a múmia halálának okát, hacsak nincs CT bizonyíték a halálos traumára” – mondta Saleen.

A CT-felvételek azonban azt mutatják, hogy a nő körülbelül 48 éves volt, amikor meghalt. Valószínűleg enyhe ízületi gyulladással élt a gerincében, és elvesztette néhány fogát.

A tanulmány szerint nem a sikoltozó nő az egyetlen múmia, akit sikolyra emlékeztető arckifejezéssel találtak.

A sikoltozó múmia másik példája Pentawere herceg, III. Ramszesz fáraó fiának maradványai, akit azért öltek meg, mert az apja meggyilkolására készült.

A történet a hirdetés alatt folytatódik

„Pentawere testét alig balzsamozták be, ami arra utalhat, hogy a balzsamozók elhanyagolták a száj zárva tartását” – áll a tanulmányban.

— a Reuters fájljaival

© 2024 Global News, a Corus Entertainment Inc. részlege.