Lemondott Banglades miniszterelnöke, és elmenekült az országból a halálos kormányellenes tüntetések közepette
Lemondott Banglades miniszterelnöke, és elmenekült az országból a halálos kormányellenes
Banglades miniszterelnöke hétfőn lemondott, és elmenekült az országból, miután hetekig tartó tiltakozások az állami állások kvótarendszere ellen erőszakossá váltak, és szélesebb körű kihívássá váltak 15 éves kormányzásával szemben. Tiltakozók ezrei rohamozták meg hivatalos lakhelyét, valamint a pártjával és családjával kapcsolatos egyéb épületeket.
Sheikh Hasina miniszterelnök távozása azzal fenyeget, hogy még nagyobb instabilitást kelt az indiai határon fekvő, sűrűn lakott nemzetben, amely már most is számos válsággal néz szembe, a magas munkanélküliségtől és a korrupciótól a klímaváltozásig. Biztonsági aggályok miatt a főváros, Daka fő repülőtere felfüggesztette működését.
Miután a televízióban látták a háború alatt álló vezetőt, amint egy katonai helikopterre száll fel nővérével, az ország katonai főnöke, Waker-uz-Zaman tábornok megpróbálta megnyugtatni a nyugtalankodó nemzetet, hogy helyreáll a rend. Közölte, hogy találkozik ellenzéki politikusokkal és civil társadalmi vezetőkkel, és kikéri az elnök útmutatásait az ideiglenes kormány megalakításához.
Megígérte, hogy a katonaság vizsgálatot indít a diákok által vezetett tüntetések halálos leverésével kapcsolatban, amelyek az 1971-es függetlenségi háború óta az ország legrosszabb vérontásához vezettek, és felháborodást szított a kormány ellen. Hozzátette: megparancsolta a biztonsági erőknek, hogy ne lőjenek a tömegre.
„Bízz a katonaságban, kivizsgálunk minden gyilkosságot, és megbüntetjük a felelősöket” – mondta.
A hadseregnek jelentős politikai befolyása van Bangladesben, ahol több mint 20 puccsot vagy puccskísérletet hajtottak végre. De nem volt világos, hogy Hasina lemondása vagy a katonai főnök nyugalomra szólítása elég lesz-e a zavargások megszüntetéséhez.
Waker-uz-Zaman megszólalása után is folyamatosan özönlöttek az emberek Hasina hivatalos rezidenciájába, bútorokat vittek el és nyers halat húztak ki a hűtőkből.
Tömegek dúlták fel Hasina családjának ősi otthonává vált múzeumát is, ahol apját, Mujibur Rahman sejket – az ország első elnökét és függetlenségi vezetőjét – meggyilkolták. Felgyújtották a kormánypárt főbb irodáit és az ország két vezető kormánypárti televízióját – mindkettőt kiszorították az éterből.
Máshol békésen zajlottak a tüntetések, hétfő este több ezren gyűltek össze az elnöki palota előtt, ahol a katonai főnök, az ellenzéki politikusok és az ország vitézkedő elnöke találkozott.
Hasina eközben egy indiai városban landolt a Banglades határán, egy névtelenül nyilatkozó katonai tisztviselő szerint, mert nem volt felhatalmazása arra, hogy az információkat a médiának kiadja. Nem volt világos, merre megy tovább.
A tiltakozások békésen kezdődtek a múlt hónapban, amikor csalódott diákok követelték a kormányzati állásokra vonatkozó kvótarendszer megszüntetését, amely szerintük a miniszterelnök Awami Liga pártjához kötődő személyeket részesítette előnyben, de a tüntetések ezután példátlan kihívássá váltak Hasina és a párt számára.
Az e-mail, amelyre szüksége van a mai nap legfontosabb híreihez Kanadából és a világ minden tájáról.
Napi nemzeti híreket kaphat
Naponta egyszer megkapja a nap legjobb híreit, politikai, gazdasági és aktuális híreket a postaládájába.
A 76 éves nőt zsinórban negyedik alkalommal választották meg egy januári szavazáson, amelyet legnagyobb ellenfelei bojkottáltak.
Több ezer ellenzéki tag került börtönbe a szavazás előtt, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság pedig elítélte, hogy az eredmény nem hiteles, bár a kormány megvédte.
Hasina kapcsolatokat ápolt erős országokkal, köztük Indiával és Kínával. Ám alatta az Egyesült Államokkal és más nyugati nemzetekkel fennálló kapcsolatok feszültté váltak, mivel aggodalmukat fejezték ki az emberi jogok megsértése és a sajtószabadság miatt a 170 millió lakosú, túlnyomórészt muszlim országban.
Politikai ellenfelei korábban azzal vádolták, hogy egyre inkább autokratikussá válik, és a zavargásokért a tekintélyelvű sorozatot okolták. Összességében több mint 20 évet töltött be, hosszabb ideig, mint bármely más női kormányfő.
Ali Riaz, a bangladesi politika szakértője, aki politológiát oktat az Illinois Állami Egyetemen, azt mondta, hogy az ország hosszú út előtt áll, miközben a politikusok és a katonai harc a nyugalom helyreállításáért, miközben megnyugtatja a különböző táborokat és megfékezi a számlák rendezésére irányuló kísérleteket.
„Tehát a folyamat előtt álló kihívások ijesztőek” – mondta, hozzátéve, hogy a megfigyelők figyelni fognak arra, hogy a hadsereg közvetítői szerepe megmaradjon, tekintettel a hadsereg hatalomátvételeinek történetére.
A tiltakozások még azután is folytatódtak, hogy a Legfelsőbb Bíróság a múlt hónapban úgy döntött, hogy drasztikusan meg kell csökkenteni a kvótarendszert – amely a kormányzati állások akár 30%-át a Pakisztán elleni bangladesi függetlenségi háborúban harcoló veteránok családtagjai számára biztosította. A kormány erőszakkal próbálta elfojtani a tüntetéseket, így július közepe óta közel 300 ember halt meg.
Az ország vezető bengáli nyelvű napilapja, a Prothom Alo szerint legalább 95 ember, köztük legalább 14 rendőr halt meg vasárnap a fővárosban lezajlott összecsapásokban. Több százan megsérültek.
Az elmúlt hetekben legalább 11 ezer embert tartóztattak le. A zavargások iskolák és egyetemek bezárásához is vezettek országszerte, és a hatóságok egy ponton kijárási tilalmat rendeltek el.
A hatóságok vasárnap a mobilinternetet is leállították a zavargások csillapítása érdekében, hétfőn pedig rövid időre megszakadt a szélessávú internet, de a nap folyamán helyreálltak a szolgáltatások.
A hétvégén a tüntetők „együttműködés megtagadására” szólítottak fel, és felszólították az embereket, hogy ne fizessenek adót vagy közüzemi számlát, és ne jelenjenek meg a munkában vasárnap, Banglades munkanapján. Irodák, bankok és gyárak nyíltak meg, de Dakában és más városokban az ingázók nehezen jutottak el munkahelyükre, mivel a tömegközlekedést leállították az erőszaktól való félelem közepette.
Hasina felajánlotta, hogy szombaton beszél a diákvezetőknek, de egy koordinátor visszautasította, és lemondását követelte.
Hasina megismételte ígéretét, hogy kivizsgálja a haláleseteket és megbünteti az erőszakért felelősöket. Azt mondta, kész leülni, amikor a tüntetők akarják. Korábban azt mondta, hogy a tüntetők, akik „szabotázst” és pusztítást folytattak, már nem diákok, hanem bűnözők, és az embereknek vaskézzel kell bánniuk velük.
