Az ukrán erők behatoltak Oroszországba. Segíthet-e befejezni a háborút? – Nemzeti
Az ukrán erők behatoltak Oroszországba. Segíthet e befejezni a háborút?
Mivel Ukrajna továbbra is több területet követel Oroszországon belül egy héttel a háború legnagyobb, határokon átnyúló betörése után, számos kérdés megválaszolatlan marad – többek között, hogy mi lehet a végcél.
Kijev rövid távon egy „ütközőzóna” létrehozására törekszik a Kurszk régióban, amely azon számos határterület egyike, ahonnan Oroszország rakétacsapásokat indított Ukrajnát sújtva.
Elemzők szerint azonban a meglepetésszerű művelet arról is szólhat, hogy Ukrajna megnyugtatja nyugati szövetségeseit, hogy a túlerő és a túlerő ellenére továbbra is képes Oroszország ellen harcolni. Egyes szakértők szerint ez akár abban is segíthet, hogy Moszkvát tárgyalóasztalhoz ültesse az ukránok számára kedvezőbb feltételekért.
„Ez nem változtatta meg a háború menetét, mert (az ukránoknak) egyszerűen hiányzik a katonai erejük ehhez” – mondta Andrew Rasiulis, a Kanadai Globális Ügyek Intézetének munkatársa. – De javíthatják alkupozíciójukat.
Hasonló megjegyzéseket tett Vlagyimir Putyin orosz elnök is, bár ő és a Kreml még nem állapodott meg a tűzszüneti tárgyalásokról.
Közben Putyin megfogadta, hogy kiszorítja az ukrán csapatokat Kurszkból, de a napok óta tartó heves harcok mindeddig nem tudták elmozdítani őket.
Az ukrán erők először augusztus 6-án léptek be a Kurszk régióba Ukrajna északkeleti Szumi régiójából, és a jelek szerint mind a Nyugatot, mind a Kreml meglepte.
Az orosz tartomány messze északra fekszik a háború frontvonalának számító területtől, Ukrajna délkeleti Donbas régiójától, amelyet Oroszország 2022 őszén annektált, hónapokkal azután, hogy megkezdte teljes körű invázióját.
A körülbelül 1000 kilométer hosszú frontvonal jórészt egy éve patthelyzetben van. Egy tavalyi ukrán ellentámadásnak nem sikerült jelentős területet visszaszereznie, és a katonaság azóta megküzdött mind a csapatok fogyatkozásával – ami miatt egy vitatott hadkötelezettségi törvény meghozatalára van szükség –, másrészt pedig az Egyesült Államok, a legnagyobb nyugati beszállítója által nyújtott katonai segélyek lelassulásával.
Az elmúlt hónapokban Oroszország összehangolt behatolást hajtott végre Donyeck térségében, tüzérséggel, rakétákkal és bombákkal döngölte az ukrán falvakat és városokat, visszavonulásra kényszerítve a védőcsapatokat.
A lassú, de könyörtelen haladásnak ára van. A brit védelmi minisztérium szerint a moszkvai hadsereg naponta több mint 1000 veszteséget szenvedett májusban és júniusban, amikor Donyeckre ereszkedett. De Oroszország továbbra is munkaerőelőnyben van, és egy-egy kilométerrel egyre nagyobb teret hódít.
Elemzők szerint Ukrajna képes volt kihasználni azt, hogy Oroszország intenzíven összpontosít a frontvonalra, és célba vette a viszonylag gyengén őrzött Kurszkot.
Az e-mail, amelyre szüksége van a mai nap legfontosabb híreihez Kanadából és a világ minden tájáról.
Napi nemzeti híreket kaphat
Naponta egyszer megkapja a nap legjobb híreit, politikai, gazdasági és aktuális híreket a postaládájába.
„Ez azt mutatja, hogy Ukrajna továbbra is harcban áll, és még mindig képesek stratégiai meglepetésre és nagyszerű tervezésre” – mondta Joseph Varner, a Conference of Defense Associations Institute igazgatóhelyettese, aki a volt védelmi miniszter vezető tanácsadójaként és politikai igazgatójaként szolgált. Peter Mackay.
Ukrajna régóta panaszkodik, hogy akadályozzák az Egyesült Államok orosz rakétatámadásai elleni védekezésben és a szövetségesek utasításaiban, hogy ne használjanak Nyugattól származó fegyvereket Oroszország hagyományos határain belüli területek támadására. Az Egyesült Államok csak korlátozott számú csapást engedélyezett az észak-ukrajnai Harkovtól északra eső területen, hogy kivédje a sűrűn lakott régiót ért támadásokat.
Kijev szerint a kurszki offenzíva, amelyet Ukrajna csak a hét elején kezdett megerősíteni, egy másik módja a határokon átnyúló bombázásnak.
Ukrajna legfőbb katonai parancsnoka, Olekszandr Szirszkij tábornok a Volodimir Zelenszkij elnök Telegram csatornáján csütörtökön közzétett videón azt mondta, hogy csapatai azóta a Kurszk régió több mint 1150 négyzetkilométeres területére nyomultak előre, bár ezt az állítást nem lehetett önállóan ellenőrizni.
Ha igaz, akkor ez azt jelentené, hogy Ukrajna mindössze egy hét alatt majdnem annyi földet – 1175 négyzetkilométert – foglalt el, mint amennyit az orosz erők elfoglaltak idén január és július között a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War számításai szerint. gondolkodó. tartály.
A videón Szirszkij elmondta, hogy a kijevi erők az elmúlt héten 35 kilométerre haladtak Kurszk felé, és 82 település felett vették át az irányítást, amelyekről úgy vélik, hogy falvak és falvak.
„Előre haladunk a Kurszk régióban” – írta Zelenszkij csütörtökön a Telegramon.
Moszkva megpróbálta kisebbíteni a behatolást, mondván, Ukrajna állításai eltúlzottak. Ennek ellenére a hatóságok körülbelül 132 000 embert evakuáltak Kurszkból és a közeli belgorodi régiókból, és további 59 000 embert terveznek evakuálni.
Az ukrán csapatok több mint 100 orosz katonát is foglyul ejtettek – mondta Szirszkij. Zelenszkij azt mondta, hogy végül kicserélik őket ukrán hadifoglyokra.
Elemzők szerint a behatolás nem valószínű, hogy megváltoztatja a konfliktus dinamikáját.
„Oroszország továbbra is a maga oldalán áll a számokkal” – mondta Varner, hozzátéve, hogy támaszkodhat az országon belüli hadkötelezettségre, és Ukrajna kevésbé intenzív területeiről vonzhat harcosokat Kurszkba anélkül, hogy frontcsapatokra támaszkodna.
A kurszki ellentámadás „brutálisnak” bizonyulhat – tette hozzá, amint ezek a további erők és fegyverek megérkeznek.
„Nem tudjuk, honnan jöttek ezek az ukrán egységek, mennyire erősek, és mi a képességük, hogy ellátják őket” – mondta. – Szóval nem tudjuk, meddig bírják.
Lehet, hogy hosszú távon nem számít. Zelenszkij kedden kijelentette, hogy a kurszki hadművelet célja az ország moráljának emelése is a 900 napos háború után, és nyomatékos nyilatkozatot tenni Ukrajna katonai képességeiről.
Az is elképzelhető, hogy Ukrajna kiterjesztheti lábnyomát Oroszországban. A Kurszk mellett fekvő Belgorod régióban szerdán regionális vészhelyzetet hirdettek erős ukrán lövöldözés hatására, a régió kormányzója pedig evakuálást jelentett be a „rendkívül nehéz és feszült” helyzet közepette.
Maga Zelenszkij utalt csütörtöki nyilatkozatában „az agresszor állam területén végrehajtott egyéb akciókra”, valamint a „következő lépések” előkészítésének szükségességére Kurszkban, de nem részletezte.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője kedden kijelentette, hogy Kijevnek nem áll szándékában elfoglalni az általa ellenőrzött orosz területeket.
Rasiulis kijelentette, hogy Ukrajna továbbra is bármilyen befolyást be fog használni, hogy Oroszországot tárgyalóasztalhoz kényszerítse, és más elemzők szerint valószínűleg ez az egyetlen hely, ahol véget érhet a háború.
Zelenszkij novemberben Oroszországot is magában foglaló béketárgyalásokat javasolt, miután az országot nem hívták meg egy korábbi, júniusi svájci csúcstalálkozóra. A Kreml azonban azt mondta, hogy a tárgyalások lehetőségét „hosszú szünetre” helyezte a kurszki hadművelet.
A Fehér Ház, amely azt állítja, hogy Kijev nem értesítette előzetesen terveiről, és ügyelt arra, hogy ne kommentálja a műveletet, világossá tette véleményét arról, hogyan kellene Putyinnak reagálnia.
„Ez Putyin háborúja” – mondta John Kirby, a Fehér Ház szóvivője hétfőn újságíróknak. „És ha ez nem tetszik neki, ha ez egy kicsit kényelmetlenné teszi, akkor van egy egyszerű megoldás: kikerülhet a pokolba Ukrajnából, és felhívhatja egy nap.”
– az Associated Press és a Reuters fájljaival
