A gazdaság gyengülése az Európai Központi Bankot újabb – Nemzeti – kamatcsökkentésre készteti
A gazdaság gyengülése az Európai Központi Bankot újabb Nemzeti
Az Európai Központi Bank csütörtökön ismét csökkentette a kamatokat az infláció mérséklődése és a gazdasági növekedés lanyhulása miatt, de nem adott komoly támpontot a következő lépéshez, még akkor sem, ha a befektetők a következő hónapokban a lazításra fogadtak.
Az EKB egy széles körben táviratozott lépéssel 25 bázisponttal 3,50%-ra csökkentette betéti kamatát, amely hasonló júniusi csökkentést követett, mivel az infláció már a 2%-os célon belül van, és a hazai gazdaság recesszió felé közeledik.
Mivel a csökkentés széles körben várható, a befektetők figyelme máris arra terelődött, hogy mi következik, és hogyan alakítja majd az EKB döntéseit az amerikai jegybank széles körben várt saját kamatcsökkentésének jövő héten történő megkezdése. De az EKB, az eurót osztozó 20 ország központi bankja semmit sem adott.
„Nem vállalunk előre egy bizonyos kamatpályát” – mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke egy sajtótájékoztatón, a bank „adatvezérelt”, értekezletről-találkozóra vonatkozó politikai megközelítésének szokásos képletével.
„Egész mutatószámot vizsgálunk” – mondta, megjegyezve, hogy a szeptember valószínűleg alacsony inflációt eredményez, pusztán a statisztikai bázishatások miatt.
Az euróeszközöket keveset változtatta a lépés, illetve a kamatlábak jövőbeli pályájával kapcsolatos nyomok hiánya, amit az elemzők az EKB óvatosságának bizonyítékaként értelmeztek.
„Tekintettel arra, hogy az EKB infláció előrejelzése terén meglehetősen gyenge eredményeket ért el, az EKB teljes biztonságban akar lenni, mielőtt agresszívebb kamatcsökkentésbe kezd” – mondta Carsten Brzeski, az ING makrogazdasági részlegének globális vezetője.
Lagarde vegyes képet festett: az eurózóna inflációját továbbra is az emelkedő bérek támogatják, még akkor is, ha az általános munkaerőköltség-nyomás enyhült, és a vállalkozások elnyelték.
Az EKB álszentebb döntéshozói, főként az eurózóna déli részéről, azzal érveltek, hogy a recesszió kockázata nő, és a magas EKB-kamatok most a szükségesnél sokkal jobban korlátozzák a növekedést, növelve annak kockázatát, hogy az infláció elmarad a céltól.
Szerezd meg a legfrissebb országos híreket
A Kanadát és a világot érintő hírekért iratkozzon fel a friss hírekre, amelyeket közvetlenül Önnek küldenek, amikor azok történnek.
Az inflációtól óvakodó sólymok azonban – továbbra is többségben – azt mondják, hogy a munkaerőpiac továbbra is túl forró ahhoz, hogy az EKB hátradőljön, és hogy a mögöttes árnyomás, amit a makacs szolgáltatási költségek is bizonyítanak, növelik annak a kockázatát, hogy az infláció ismét emelkedhet.
Az új gazdasági előrejelzések nem sokat segítettek a vitában.
Az EKB szakértőinek negyedéves előrejelzései szerint az idei növekedés valamivel elmarad a júniusban várttól, miközben az infláció továbbra is csak a jövő év második felében éri el a célt.
Ez azt jelenti, hogy valószínűleg kevés politikus érvel a további lazítás ellen, és a legfontosabb különbség az, hogy az EKB-nak milyen gyorsan kell haladnia.
A Hawkish döntéshozók egyértelművé tették, hogy megfelelőnek látják a negyedéves kamatcsökkentést, mivel a kulcsfontosságú növekedési és bérmutatókat – amelyek az EKB saját előrejelzéseit szolgálják – háromhavonta állítják elő.
A befektetők is megosztottak, december előtt egy újabb csökkentés a pénzügyi piacokon teljesen beárazott, de az októberi átmeneti mozgás esélye 30% és 50% között mozog.
A csütörtöki lépéssel az EKB betéti kamata 25 bázisponttal 3,5%-ra csökken. A refinanszírozási kamatlábat azonban jóval nagyobb mértékben, 60 bázisponttal 3,65%-ra csökkentették egy hosszú ideig tartó technikai kiigazítás során.
A két kamatláb közötti különbséget 2019 szeptembere óta 50 bázispontban határozták meg, amikor is az EKB élénkítő hatást gyakorolt a gazdaságba, hogy elhárítsa a defláció veszélyét.
Márciusban bejelentette, hogy a csütörtöki üléstől 15 bázispontra szűkíti a folyosót, hogy ösztönözze a bankközi hitelezés esetleges újraindítását.
Az újjáéledés még évekre van hátra, így az EKB lépése a működési keret megelőző kiigazítása.
A bankok egyelőre 3 billió eurónyi többletlikviditáson ülnek, amelyet egyik napról a másikra helyeznek el az EKB-nál, így a betéti kamatláb a legfontosabb politikai eszköz.
Idővel ennek a likviditásnak csökkennie kell, és arra kényszeríti a bankokat, hogy ismét hitelt vegyenek fel az EKB-tól a refinanszírozási kamatláb, amely hagyományosan a jegybanki irányadó kamatláb.
Amikor ez megtörténik, az alapkamat visszanyeri fő státuszát, míg a szűkebb kamatfolyosónak segítenie kell az EKB-nak a piaci kamatlábak jobb kezelésében.
A ritkán használt eszköznek számító marginális kamatlábat is csökkentették 60 bázisponttal 3,90%-ra.
