„Kanada nem tekint Kínára ellenségnek” – mondja a nagykövet
„Kanada nem tekint Kínára ellenségnek” – mondja a nagykövet
Kanada kínai nagykövete szerint Ottawa „összetett” kapcsolata Pekinggel azt jelenti, hogy a kapcsolat egyes oldalai előrehaladnak, míg mások megfordulnak – de megjegyzi, hogy Kínát nem tekintik ellenfélnek.
„Az analógia, amelyet folyamatosan használok, amikor a Kínában üzletelni kívánó kanadai vállalatoknak tanácsolom, a sárga lámpa” – mondta Jennifer May francia nyelvű beszédében a héten.
May a Montreali Külkapcsolatok Tanácsának azt mondta, hogy Kanada már nem nézi a „szokásos üzletmenet” zöld lámpáját Kínával, de túl van a 2018-as vöröslámpás forgatókönyvön is, amikor Kína őrizetbe vette Michael Kovrig és Michael Spavor kanadai állampolgárokat. .
Peking 1019 napos börtönbüntetésre ítélte a párost, miután az Egyesült Államok kérésére letartóztatták és őrizetbe vették a Huawei vezetőjét, Meng Vancsout Vancouverben. Azóta a kanadaiak továbbra is azt mondják a felmérésekben, hogy aggódnak amiatt, hogy önkényesen letartóztatják őket Kínában.
2022 végén Ottawa kiadta indo-csendes-óceáni stratégiáját, amely szerint Kína „egyre jobban bomlasztó globális hatalom”.
May hétfői beszédében azt mondta, ez nem jelenti azt, hogy Kanada ne tudna együttműködni Pekinggel.
„Kanada nem tekinti Kínára ellenségnek” – mondta. „Inkább egy olyan ország, amely egyszerre kínál olyan kihívásokat és lehetőségeket, amelyek gondos irányítást és stratégiai gondolkodást igényelnek.”
May elmondta, hogy a kanadai energiavállalatok betörnek Kínába, míg más ágazatokban, például a mezőgazdaságban, úgy találják, hogy blokkolják magukat Peking önkényes intézkedései miatt. Megjegyezte, hogy több mint két évig tartó korlátozások vonatkoznak bizonyos típusú kanadai marhahús és csirkét tartalmazó takarmány behozatalára.
Ebben a hónapban Kína panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez, és saját dömpingellenes vizsgálatot indított a kanadai repceimporttal kapcsolatban. Ez Kanadának a kínai elektromos autókra kivetett vámok emeléséről szóló augusztusi döntésére reagált. Ottawa most további tarifákat fontolgat az energiatermékekre, például az akkumulátorokra.
May kijelentette, hogy a viszály „rávilágít a Kínában működő kanadai vállalatok előtt álló kockázatokra”, valamint a más országokba irányuló export diverzifikálásának szükségességére. Ottawa szerint saját korlátozásai célja, hogy megvédjék Kanadát azoktól a támogatásoktól, amelyek aláássák a hazai termelést, és összhangban vannak a hasonló országokkal.
Szerezd meg a legfrissebb országos híreket
A Kanadát és a világ minden táját érintő hírekért iratkozzon fel a legfrissebb hírekre, amelyeket közvetlenül Ön kap, amikor azok történnek.
A nagykövet megjegyezte, hogy Kína „hevesen védi” érdekeit nemzetbiztonsági okokból bevezetett kereskedelmi korlátozásokkal. „A különbség az, hogy átlátszóak vagyunk” – ragaszkodott hozzá. „Gondoskodunk arról, hogy a kanadai és kínai érdekelt felek tudják, hol a határ.”
Elmondta, hogy a kínai tisztviselőket irritálja a külföldi beavatkozásokkal kapcsolatos, folyamatban lévő vizsgálat, amelynek célja a kanadaiak számára rendkívül fontos aggályok kezelése.
„A kínai tisztviselőkkel folytatott megbeszéléseim során, valamint nyilvános felszólalásaim során világossá tettem, hogy ezek a meghallgatások továbbra is kellemetlenségeket okoznak a kínai kormánynak” – mondta.
A meghallgatásoknak és annak a döntésnek, hogy megakadályozzák bizonyos kínai intézmények együttműködését a kanadai akadémikusokkal „nem az volt a célja, hogy konfrontálódjanak, hanem a demokratikus társadalmunkat megalapozó elvek védelmére törekedjenek” – mondta May.
Kanada nem tagadhatja le a valódi nézeteltéréseket az értékekről és a gazdasági intézkedésekről – mondta –, de nem szabad mindig a frontvonalra helyezni.
Hasonlóképpen, a közelmúltbeli tarifák is feszültséget okoznak, de „nem szabad azt mondani, hogy ez az egész kapcsolatnak ártani fog” – mondta.
Nyilatkozata egybecseng a magas rangú kínai tisztviselők január óta ismételt kérésével, miszerint Kanada „ne hagyja, hogy a nézeteltérések uralják a kétoldalú kapcsolatokat”, hanem inkább a „mindenki előnyös együttműködésre” összpontosítson.
May azzal érvelt, hogy Kanada többet nyerhet azzal, ha „pragmatikusan” kapcsolatba lép Kínával, mint a kapcsolatok megszakításával.
„Megközelítésünk az, hogy lehetőség szerint megtaláljuk a közös nevezőt, miközben határozottak maradunk a kanadaiak számára fontos kérdésekben” – mondta.
Azt mondta, Kínában való tartózkodása lehetőséget adott neki, hogy ellátogasson a Hszincsiang régióba, ahol az Egyesült Nemzetek Szervezete 2022-ben megállapította, hogy Kína súlyos emberi jogi megsértéseket követett el az ujgurok és más muszlim kisebbségek ellen, amelyek „nemzetközi bűncselekménynek minősülhetnek, különösen az emberiség elleni bűncselekményeknek”. Peking határozottan vitatja ezeket az állításokat, de May azt mondta, hogy képes volt közvetlenül felvetni az emberi jogi aggályokat kínai tisztviselőkkel.
May kijelentette, hogy hasonlóképpen Kína támogatását kérheti az orosz hadiipari komplexum iránt, amely elősegítette Ukrajna invázióját.
Így Kína „bonyolult táncpartner” Kanada számára, az országok előre, hátra és körbe haladva „ami miatt időnként rálépünk egymás lábujjára”.
Felhívta a figyelmet a Kínával folytatott együttműködésre olyan kérdésekben, mint a környezetvédelem, és 2022-ben mindkét ország ad otthont a biodiverzitásról szóló csúcstalálkozónak Montrealban.
May azt is elárulta, hogy Mélanie Joly külügyminiszter és kollégája, Wang Yi találkozója Pekingben tavaly júliusban öt órán át tartott.
„Joly miniszter közelmúltbeli látogatása megmutatta, hogy elkötelezettek vagyunk a Kínával való együttműködés mellett, hogy egészséges és stabil kétoldalú kapcsolatokat alakítsunk ki, amelyek pragmatikusan előmozdítják érdekeinket, hozzájárulnak a biztonsághoz és a stabilitáshoz, valamint megerősítik mély és történelmi emberek közötti kapcsolatainkat” – mondta.
„Wang Yi miniszter több alkalommal is nyitott volt az általunk megvitatott kérdésekben.”
Azt mondta, hogy ez olyan nehéz kérdéseket is tartalmaz, mint a kanadai konzuli kérdések, a mérgező kábítószer-összetevők áramlása és az emberi jogok.
„Szakítottak időt arra, hogy megvizsgálják, milyen most a kapcsolatunk, mi az érdeke mindkét félnek, és hol és hogyan léphetünk tovább” – mondta.
May szerint Kína gyorsan változik. Leírta Peking átállását a szmogos fővárosból a tiszta levegőjű és zöld fákkal rendelkező fővárosba, valamint a készpénzről a mobilfizetésre való gyors átállást. Ugyanakkor a szólásszabadság és a nemzetbiztonsági törvények ellenőrzése óriási mértékben bővült – mondta.
A változás eme üteme látható Kína közelmúltbeli gazdasági lassulásában, amely szerinte inkább aggasztja nagykövetségét, mint a kétoldalú kapcsolatok állapotát.
„Ez az első alkalom, nem csak egy generáción belül, hanem több generáción keresztül, hogy Kína növekedési sebességének csökkenését tapasztaljuk” – mondta, amit a nagykövetség helyi alkalmazottai első kézből éreznek.
„Ez az első alkalom, amikor azt látják, hogy a barátok elveszítik a munkájukat… hogy nem látják, hogy a lakásaik feljebb, feljebb, felértékelődnek.”
