Joly felszólítja az ENSZ-t, hogy törekedjen konszenzusra és ellensúlyozza a globálisan – nemzeti szinten – növekvő polarizációt
Joly felszólítja az ENSZ t, hogy törekedjen konszenzusra és ellensúlyozza a
Mélanie Joly külügyminiszter arra kéri az ENSZ tagjait, hogy ellensúlyozzák a külföldön tapasztalható növekvő politikai polarizációt, miközben itthon a konzervatív retorikát is lemérik.
Joly a nők jogait és a nemzetközi jogot helyezte az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése előtti beszédének középpontjába, ami lehet a Trudeau-kormány utolsó beszéde a vezetők és miniszterek éves találkozóján New Yorkban.
„A leghangosabb hangok közül azok, akik a szabadságért beszélnek, azok, akik megpróbálják újrafogalmazni ezt a szót saját céljaik érdekében” – mondta a hétfő reggeli összejövetelen.
„A szó mögé bújnak, hogy közöljék velünk, hogy minden elromlott” – mondta, és a konzervatív vezető, Pierre Poilievre nyelvezetét visszhangozta anélkül, hogy megnevezte volna.
Joly felhívta azokat a vezetőket, akik korlátozni akarják az emberek LMBTQ+ jogait, reproduktív választási lehetőségeit „vagy akár azt, hogy mit viselhetnek”, bár nem határozott meg korlátozásokat a vallási szimbólumokra vonatkozóan Quebecben vagy Franciaországban.
„Látjuk hazánkban; ezt látjuk szerte a világon” – mondta az egybegyűlteknek, mielőtt belemerült egy sor konfliktusba, amelyeket szerinte csak olyan országok tudnak megoldani, amelyek betartják a szuverenitás és az emberi jogok szabályait.
Szerezd meg a legfrissebb országos híreket
A Kanadát és a világ minden táját érintő hírekért iratkozzon fel a legfrissebb hírekre, amelyeket közvetlenül Ön kap, amikor azok történnek.
Azt mondta, ez azt jelenti, hogy meg kell támadni a tálibok „nők és lányok elleni embertelen szabályait” Afganisztánban, amelyek korlátozzák az oktatást és a nyilvános terekhez való hozzáférésüket. Ez azt is jelenti, hogy több ország támogatja Haitit, miközben megpróbál véget vetni annak, amit a bandauralma katasztrofális helyzetének nevezett.
A Közel-Keleten az erőszak ciklusa „mindkét féltől valós erőfeszítéseket követel” az Izrael és a Hamász között csaknem egy éve tartó háború befejezése érdekében. Hangsúlyozta az ENSZ fontosságát a konszenzus keresésében és a mély nézeteltérések elsimításában.
„A polarizáció valós probléma, a megosztottság pedig valóságos. Kollektív felelősségünk, hogy összehozzuk az embereket” – mondta.
„Az embereknek joguk van békésen tiltakozni, de senkinek nincs joga megfélemlíteni másokat.”
Hasonlóan úgy fogalmazta meg Oroszország ukrajnai invázióját, hogy Moszkva kiforgatja a szabadság fogalmát, hogy igazolja a nemzetközi jog aláásását.
„Egyetlen országnak sincs joga és szabadsága arra, hogy megtámadja szomszédját, és nincs szabadsága ráerőltetni akaratát másokra” – mondta.
Hozzátette: „Az ukrán népnek joga van ahhoz, hogy mentes legyen a félelemtől és az agressziótól”.
Beszédében felhívta a figyelmet Kanada támogatására az Egyesült Nemzetek Szervezetének reformjára tett erőfeszítések iránt, miközben az országok azzal érvelnek, hogy a nyugati nemzetek túlméretezett hatalmat birtokolnak, ami nem tükrözi több állam népességét és gazdasági növekedését.
Megismételte a női külügyminiszterek egy csoportjának a hónap elején azt a felhívását, hogy a következő főtitkár az ENSZ csaknem nyolc évtizedes fennállása során először nő legyen, amit „elfogadhatatlannak” minősített.
A hétfői beszéd Kanadának az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában való részvételéért folytatott harca során hangzott el, és egy éven belül a valószínű országos választások után, ahol a liberálisok heves szavazási számokkal néznek szembe.
Joly beszéde azzal zárult, hogy megjegyezte, hogy a nők jogai visszaszorultak, beleértve a biztonságos abortuszhoz és a fogamzásgátláshoz való hozzáférést.
A beszédben nem esett szó a klímaváltozásról, de elmondták, hogy a világnak számos problémája van, amelyeket csak közös munkával lehet megoldani.
„Kanada együttműködik partnereivel, hogy túljusson ezen a válságos pillanaton” – mondta.
© 2024 The Canadian Press
