Irán háborút akar? A legutóbbi izraeli támadás után ez következhet – a nemzeti

Irán háborút akar? A legutóbbi izraeli támadás után ez következhet
Irán Izrael elleni közvetlen támadása ezen a héten ismét felkeltette a félelmet egy szélesebb körű közel-keleti háborútól – egy olyan háborútól, amely immár közvetlenül érintheti a régió két legfelfegyverzettebb nemzetét.
Izrael és az Egyesült Államok „következményekre” figyelmeztetett Iránra, miután legalább 180 ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre. A gátat többnyire Izrael hatalmas légvédelmi rendszere és az Egyesült Államok haditengerészeti rombolói tartóztatták fel.
Még mindig nem világos, hogy ezek milyen következményekkel járnak. Irán azonban kijelentette, hogy Izrael minden válaszát „erősebb és erősebb” természetbeni megtorlás fogadja.
További kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy merre vezet a cickányok – és vajon Irán felkészült-e arra, hogy mi történik akkor, ha Izrael elleni következő támadása valóban átjut és elér egy izraeli lakossági központot.
„Nagyon heves reakcióra kell számítaniuk, nemcsak Izraeltől, hanem az Egyesült Államoktól is. És Irán tudja ezt” – mondta Hagar Chemali, a terrorizmus elleni küzdelem szakértője, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának egykori libanoni és szíriai igazgatója.
Irán régóta támogatja a jelenleg Izraellel harcoló különféle militáns csoportokat: a gázai Hamaszt, a libanoni Hezbollahot, újabban pedig a jemeni hutikat, valamint számos egyéb szíriai és iraki meghatalmazottat.
E csoportok közül sokat és másokat Kanada, az Egyesült Államok és más szövetségesei terrorista szervezetnek minősítettek, csakúgy, mint az iráni Forradalmi Gárda. Mindannyian ellenzik Izrael közel-keleti létezését.

A Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni halálos támadása óta, amelyet Izrael gázai katonai offenzívája indított el, Irán támogatja a Hamásszal szolidáris támadásokat – például a Hezbollah határokon átnyúló rakétacsapásait és a Vörös-tengeren hajókat ért huthi támadásokat. , miközben elkerüli, hogy közvetlenül maga Izrael ellen lépjen fel.
De ez a hátsó megközelítés egyre nehezebbé válik, mivel Izrael e proxy támogatás miatt és magában Iránon belül célozza meg az iráni eszközöket a régióban.
Áprilisban izraeli csapás érte a szíriai damaszkuszi iráni konzuli épületet, több mint tucat ember halálát okozva, köztük Mohammad Reza Zahedi, az IRGC vezérőrnagya és helyettese.
A támadás következtében Irán még abban a hónapban először intézett közvetlen támadást Izrael ellen, drónok és rakéták záporához, amelyeket vagy elfogtak, vagy nem érték el céljukat. Egy hétéves kislányt Izraelben súlyosan megsebesítettek a repeszek, más civilek pedig könnyű sérüléseket szenvedtek.
Azóta Izrael csak merészebb lett. Júliusban a Teherán szívében végrehajtott légicsapás megölte a Hamász politikai vezetőjét, Ismail Haniyeh-t.

Napi nemzeti híreket kaphat
Naponta egyszer megkapja a nap legjobb híreit, politikai, gazdasági és aktuális híreket a postaládájába.
„Az izraeliek alapvetően azt mondták Iránnak: „Nézd, mi nem akarunk ezzel a játékkal játszani. Mi téged tekintünk (e proxycsoportok) anyahajójának” – mondta Alex Vatenka, a Közel-Kelet Intézet iráni programjának igazgatója. Washingtonban.
„Irán jelenleg alapvetően a sarokban van.”
A múlt hónapban Libanonban az elektronikai berendezések egymásnak ellentmondó tömeges robbanásai több száz halálos áldozatot követeltek, köztük a Hezbollah harcosai. Libanoni tisztviselők és több amerikai médiában amerikai tisztviselőkre hivatkozó jelentés szerint a támadásokat az izraeli Moszad hírszerző szolgálat és az izraeli hadsereg hajtotta végre.

Múlt hétvégén a Hezbollah bejrúti főhadiszállása ellen végrehajtott légicsapás megölte a csoport vezetőjét, Haszan Naszrallahot – a teheráni „Ellenállási tengely” egyik leghatalmasabb alakját Izrael és az Egyesült Államok közel-keleti érdekei ellen. Azóta több Hezbollah parancsnok életét vesztette.
Irán bosszút ígért, ami kedden várható.
A Pentagon szerint az Izrael elleni keddi támadás „kétszer akkora” volt, mint áprilisban, és fejlettebb ballisztikus rakétákat tartalmazott, amelyeket nehezebb elfogni.
Milyen képességekkel rendelkezik Irán?
Az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Igazgatói Hivatala szerint Iránban van a legtöbb ballisztikus rakéta a Közel-Keleten.
Ezek a rakéták hagyományos robbanóanyagot vagy potenciálisan biológiai, vegyi vagy nukleáris lőszert tartalmazó robbanófejeket szállítanak a rakéta típusától függően változó távolságra és sebességgel.
Ezeknek a tartományoknak a becslései eltérőek. Az Arms Control Association, egy washingtoni székhelyű nem kormányzati szervezet szerint az iráni ballisztikus rakéták hatótávolsága akár 1000 km, de a fejlesztés alatt álló többi rakéta 2500 km-re is elérheti a célpontokat. Az iráni állami média azt állítja, hogy ezek a nagyobb hatótávolságú rakéták már rendelkezésre állnak.

Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah az 1990-es években fatwát adott ki, amely betiltotta az atomfegyverek kifejlesztését és használatát.
Az iráni hírszerzési miniszter azonban arra figyelmeztetett, hogy az álláspont megváltozhat, ha „megfordítják”, és a nemzetközi közösségben attól tartanak, hogy Irán továbbra is használhatja atomprogramját egy ilyen fegyver viszonylag gyors előállítására.
Izraelről is széles körben úgy tartják, hogy nukleáris fegyverekkel rendelkezik, de nincs konkrét bizonyíték, és az ország nem ismerte el és nem is tagadta ezek létezését.
Vatenka szerint az iráni légierő meglehetősen gyenge az elavult haditengerészettel, így rakétaprogramja és regionális meghatalmazottjai maradnak Izrael megtámadásának két fő eszközeként.
Az Iránon belüliek azonban azt mondják, hogy az 1980-as évek iráni-iraki háborúja óta, amely elpusztította az iráni társadalmat, és Szaddám Husszein idején az irakiak széles körben alkalmazták a vegyi hadviselést, az ország régóta a védelem felépítésére összpontosít.
„A legfontosabb dolog a túlélés ebben a régióban” – mondta Hamidreza Gholamzadeh, az Ázsiai Polgármesterek Fórumának főtitkára és a teheráni székhelyű House of Diplomacy agytröszt igazgatója.
„Irán nagyon jól felszerelt vele, és kész megvédeni ezt a vörös vonalat, ezt a komoly vörös vonalat biztonsága és stabilitása érdekében.”

Gholamzadeh hozzátette, hogy az iráni-iraki háború az iráni népet is megacélozta az Izraellel való közvetlen konfliktus lehetőségére.
„Még ha ez meg is történik, és óriási károkat okoznak Iránnak, a helyzet nem lenne rosszabb, mint akkor” – mondta. – És túléltük azt az időt.
Irán maga is régóta jótékony kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával, közösen ellenzi az Egyesült Államok vezette nyugati szövetségeket. De a Közel-Keleten viszonylag elszigetelt.
Vatenka szerint más arab országok nem állnak olyan nem állami szereplők mellé, mint a Hezbollah és a Hamász, amelyek saját monarchiájukat is veszélyeztetik. És bár Irán szállította Oroszországot drónokkal és egyéb anyagokkal Moszkva Ukrajna elleni háborújához, Irán nem számíthat arra, hogy Oroszország viszonozza.
„Igazán nem tudok egyetlen olyan országot sem megjelölni, amelyről most biztosan megmondhatnám, és amely Irán segítségére lesz” – mondta. – Irán sok szempontból egyedül van.
Masúd Pezeskian Irán új elnöke szerdán Katarba látogatott, amely ország régóta közvetítő szerepet tölt be a regionális vitákban, beleértve a gázai tűzszüneti tárgyalásokat is. Gholamzadeh azonban azt mondta, Irán arra összpontosít, hogy az arab országok ne támogassák Izraelt a konfliktus következő szakaszában, és nyomást gyakorol az Egyesült Államokra és más nyugati szövetségesekre, hogy kivonuljanak.

Az iráni rezsim gyenge hazai helyzete – legutóbb a Mahsa Amini halála miatt kiváltott tömegtüntetésekben – és a megbénító szankciók miatti gazdasági küzdelmek ellenére az Izrael elleni keddi támadást ünnepléssel köszöntötték Teherán utcáin.
Ezeket a megmozdulásokat Gholamzadeh szerint az iráni nép mélységes gyűlölete Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és kormánya iránt, valamint a nemzeti büszkeség, amely minden belpolitikai kérdést elnyom.
„Sok ember elégedetlen a rossz gazdasággal” – mondta. „Sokan vannak, akik ellenzik a hidzsábot. De komolyan gondolják saját hazájuk védelmét.”
– az Associated Press és a Reuters további fájljaival