Izrael első nyílt támadása Irán ellen rakétatelepeket céloz meg, nyilvánvalóan kíméli az olajat és az atomenergiát – Nemzeti
Izrael első nyílt támadása Irán ellen rakétatelepeket céloz meg, nyilvánvalóan
Izrael szombat hajnal előtt légicsapásokkal támadt katonai célpontokra Iránban, megtorlásul az Iszlám Köztársaság által a hónap elején Izraelre lőtt ballisztikus rakéták miatt. Ez volt az első alkalom, hogy Izrael hadserege nyíltan megtámadta Iránt.
A légicsapások után az iráni külügyminisztérium kijelentette, hogy joga van az önvédelemhez, és „igazoltnak tartja magát, és köteles megvédeni magát a külföldi agresszióval szemben”. Abbász Aragcsi külügyminiszter azt mondta, Iránnak „nincs korlátja” érdekeinek védelmében.
De szombaton későn az iráni hadsereg gondosan megfogalmazott nyilatkozatot adott ki, amelyben azt sugallja, hogy Izraelnek a Gázai övezetben és Libanonban folytatott szárazföldi offenzívájában a tűzszünet minden lehetséges megtorló csapást megelőz.
Ez Irán helytérképe Teherán fővárosával. (AP fotó).
Az izraeli hadsereg azt mondta, hogy Irán által az Izraelre kilőtt rakéták gyártásához használt létesítményeket, valamint föld-levegő rakétatelepeket vettek célba. Nem volt azonnali jele annak, hogy olaj- vagy nukleáris létesítményeket sújtottak volna, ami sokkal komolyabb eszkalációt jelentett volna.
Az iráni állami hírügynökség, az IRNA azt közölte, hogy négy ember halt meg, mindannyian az ország katonai légiereje. Nem közölték, hogy hol helyezkednek el. Az iráni hadsereg azt közölte, hogy a támadások Ilam, Huzesztán és Teherán tartományokban lévő katonai bázisok ellen irányultak, részletek nélkül. Az Iszlám Köztársaság szerint a támadások „korlátozott károkat okoztak”.
A támadások azt kockáztatják, hogy az ősellenség közelebb kerül a teljes háborúhoz a közel-keleti erőszak spirál idején, ahol az Irán által támogatott militáns csoportok – köztük a gázai Hamász és a libanoni Hezbollah – már háborúban állnak Izraellel.
Joe Biden amerikai elnök azt mondta újságíróknak, hogy Izrael felhívta a figyelmet a csapások előtt, mondván, úgy tűnik, hogy „nem találtak mást, csak katonai célpontokat”. Azt mondta, éppen most fejezte be a titkosszolgálatokkal folytatott beszélgetést.
„Remélem, ez a vég” – mondta.
Izrael első nyílt támadása Irán ellen
Napi nemzeti híreket kaphat
Naponta egyszer megkapja a nap legjobb híreit, politikai, gazdasági és aktuális híreket a postaládájába.
Irán az 1980-as évek Irakkal vívott háborúja óta nem szembesült tartós tűzzáporral külföldi ellenségtől. Teheránban napkeltéig robbanásokat lehetett hallani.
Október 1-jén Irán legalább 180 rakétát lőtt ki Izraelre, megtorlásul a Hezbollah elleni pusztító csapásokért. Minimális károkat és néhány áldozatot okoztak. Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint Irán „nagy hibát követett el”.
A széles körben elterjedt elképzelések szerint Izrael is egy korlátozott légicsapás mögött áll áprilisban egy jelentős iráni légibázis közelében, amely egy orosz gyártmányú légvédelmi üteg radarrendszerét érte. Irán áprilisban rakéta- és drónhullámot lőtt Izraelre, minimális károkat okozva, miután két iráni tábornok életét vesztette egy iráni diplomáciai posta ellen Szíriában végrehajtott látszólagos izraeli légicsapásban.
„Irán kétszer támadta meg Izraelt, beleértve a polgári lakosságot is fenyegető helyeket, és megfizette az árát” – mondta Rear Adm izraeli katonai szóvivő. Hagari Dániel. Hozzátette: „Ha az iráni rezsim elköveti azt a hibát, hogy új eszkalációt indít el, kötelesek leszünk válaszolni.”
Az izraeli hadsereg által közzétett képeken a tagok az Egyesült Államokban gyártott F-15-ös és F-16-os harci repülőgépekkel készülnek indulni a csapásokra.
Az iráni katonai nyilatkozat szerint Izrael harci repülőgépei könnyű rakétákat lőnek ki az iráni határtól 100 kilométeres távolságra. Az iráni hadsereg szerint a rakéták légvédelmi radarállomásokat találtak el, amelyek egy része már javítás alatt áll.
Az iráni félkatonai Forradalmi Gárda azonban – amely a ballisztikus rakéták hatalmas arzenálját felügyeli – hallgat a támadás óta, és kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy találtak-e valamit a bázisán. A Gárda az egyik fő hatalmi központ az iráni teokrácián belül, mivel reguláris hadseregét az 1979-es iszlám forradalom óta elzárták.
Az izraeli csapás nem távolította el azokat a jól látható vagy szimbolikus létesítményeket, amelyek jelentős választ válthattak volna ki Iránból – mondta Yoel Guzansky, a Tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének kutatója, aki korábban az Izraeli Nemzetbiztonsági Tanácsnak dolgozott.
Ez Izraelnek is teret ad az eszkalációra, ha szükséges, a légvédelmi rendszerek célba vétele pedig gyengíti Irán védekezési képességét a jövőbeli támadásokkal szemben – mondta, hozzátéve, hogy ha van iráni megtorlás, azt korlátozni kell.
Izrael ismét megmutatta katonai pontosságát, és képességei felülmúlják Iránét – mondta Sanam Vakil, a londoni székhelyű Chatham House agytröszt közel-keleti és észak-afrikai programjának igazgatója.
„Azzal, hogy katonai helyszíneket és rakétalétesítményeket céloz meg a nukleáris és energiainfrastruktúra felett, Izrael azt is üzeni, hogy egyelőre nem törekszik további eszkalációra” – mondta Vakil. „Ez annak a jele, hogy a diplomácia és a sztrájk mérséklésére irányuló erőfeszítések sikeresek voltak.”
Biden kormánya október közepén kapott biztosítékot Izraeltől, hogy nem csap le nukleáris létesítményekre és olajlétesítményekre.
A sztrájkok után az iráni főváros utcáin nyugodtak voltak, a gyerekek iskolába jártak, üzletek nyíltak. Hosszú sorok voltak a benzinkutaknál – ez rendszeres jelenség Teheránban, amikor a katonai erőszak fellángol, ahogy az emberek felhalmozzák az üzemanyagot. Néhány teheráni lakos azonban aggódónak tűnt, és kerülte a beszélgetést az Associated Press riporterével.
Vegyes reakciók itthon és külföldön
Jair Lapid, Izrael ellenzéki vezetője bírálta a „stratégiai és gazdasági célpontok” elkerülésére vonatkozó döntést, és az X-en azt mondta, hogy „sokkal magasabb árat követelhettünk és kellett volna Irántól”.
Az Egyesült Államok további megtorlásra figyelmeztetett, Nagy-Britannia és Németország pedig azt mondta, Iránnak nem kellene válaszolnia. „Minden eszkalációs cselekmény elítélendő, és véget kell vetni” – mondta az ENSZ-főtitkár szóvivője.
Szaúd-Arábia egyike volt azoknak a térségbeli országoknak, amelyek elítélték a támadást, és azt Irán „szuverenitásának, valamint a nemzetközi törvények és normák megsértésének” nevezték.
A Hezbollah és a Hamász is elítélte Izrael támadását, és a Hezbollah szerint ez nem érinti Teherán támogatását az Izraellel harcoló libanoni és palesztinok számára.
A regionális feszültségek meredeken emelkedtek az elmúlt hetekben.
Libanonban több tucatnyian meghaltak és ezrek megsebesültek szeptemberben, amikor a Hezbollah által használt személyhívók és rádiós rádiótelefonok felrobbantak az Izraelnek tulajdonított támadásokban. Egy hatalmas izraeli légicsapás a következő héten Bejrút előtt megölte a Hezbollah régi vezetőjét, Haszan Naszrallahot.
Izrael szárazföldi inváziót indított Libanon déli részén. Több mint egymillió libanoni kényszerült elhagyni otthonát, és a halálos áldozatok száma meredeken emelkedett a légicsapások következtében Bejrútban és környékén.
Ellenségek évtizedek óta
Izrael és Irán az 1979-es iszlám forradalom óta elkeseredett ellenségek. Izrael Iránt tekinti a legnagyobb fenyegetésnek, hivatkozva vezetőinek Izrael megsemmisítésére, az Izrael-ellenes fegyveres csoportok támogatására és az ország nukleáris programjára.
Évekig tartó árnyékháborújuk során egy feltételezett izraeli merényletben vezető iráni nukleáris tudósok haltak meg, és iráni nukleáris létesítményeket feltörtek vagy szabotáltak.
Eközben Iránt vádolják a közel-keleti hajózás elleni támadásokért, amelyek később a jemeni huthi lázadók támadásaivá fajultak a Vörös-tengeri folyosón áthaladó hajózás ellen.
Az árnyékháború egyre inkább előkerült 2023. október 7. óta, amikor a Hamasz és más fegyveresek megtámadták Izraelt. 1200 embert, főként civileket öltek meg, és mintegy 250 túszt ejtettek Gázába. Válaszul Izrael pusztító légi és szárazföldi offenzívát indított a Hamász ellen, és Netanjahu megfogadta, hogy folytatja a harcot, amíg az összes túszt ki nem szabadítják. Körülbelül 100-an maradtak, körülbelül egyharmaduk halottnak tekinthető.
Több mint 42 000 palesztint öltek meg a nagymértékben elpusztított Gázában a helyi egészségügyi tisztviselők szerint, akik nem tesznek különbséget civilek és harcosok között, de azt mondják, hogy több mint fele nő és gyermek volt.
Gambrell Dubaiból, az Egyesült Arab Emírségekből, Schreck pedig Jeruzsálemből jelentett. Az Associated Press írói, Amir Vahdat Teheránban, Iránban; Abby Sewell Bejrútban; Lolita C. Baldor, Farnoush Amiri és Zeke Miller Washingtonban; David Rising Bangkokban; és Aamer Madhani (Wilmington, Delaware) hozzájárult ehhez a jelentéshez.
