Trudeau a G20-ak brazíliai csúcstalálkozójára tart. Itt van a napirenden – Országosan
Trudeau a G20 ak brazíliai csúcstalálkozójára tart. Itt van a napirenden
Justin Trudeau miniszterelnök ma reggel indul Peruból a G20-ak brazíliai csúcstalálkozójára, miközben Ottawa keresi a helyét az Egyesült Államok és a fejlődő világ fellendülő gazdaságai közötti szakadásban.
A 20-ak csoportja egy kormányközi fórum, amelynek vezetői a régi szövetségesektől, mint például Emmanuel Macron francia elnöktől a populista tüzesekig, mint például Javier Milei argentin elnökig.
Rio de Janeiróban találkoznak, hogy megpróbáljanak közös nevezőt találni a globális éhínség megoldásától a digitális valutákkal kapcsolatos szabályok megállapításáig.
A csúcstalálkozóra alig két héttel azután került sor, hogy az amerikai szavazók úgy döntöttek, hogy Donald Trumpot jövőre visszaküldik a Fehér Házba. Trump a kampány során megígérte, hogy kivonja az Egyesült Államokat a globális intézményekből, és megemeli a külföldi árukra kivetett vámokat.
John Kirton, a G20 kutatócsoport vezetője szerint a fórum a legfontosabb eszköz, amellyel az országok felkészülhetnek a második Trump-elnökségre.
„Valójában arra van szükség, hogy a világ legerősebb országainak legerősebb vezetői beszéljenek egymással – mert csak ők tudják, milyen egy azonos kategóriájú vezetővel bánni” – mondta.
Trudeaunak a csúcson eltöltött idejének nagy része valószínűleg informális csevegésből áll majd különböző vezetőkkel, bár várhatóan néhány hivatalos megbeszélésre is sor kerül.
Vasárnap délután részt vesz a Global Citizen szegénységellenes csoport rendezvényén a csúcstalálkozó mellett. Szombat estig Trudeau irodája nem részletezte, hogy mely vezetőkkel fog találkozni a G20-kon.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök részt vesz a csúcstalálkozón, amely hivatalba lépése óta először találkozhat Trudeau-val. Mindkét országnak 2026-ban kell felülvizsgálnia a Kanada-USA-Mexikó megállapodást, és mindkét vezetőt az éghajlatváltozás elleni küzdelem ígéretei alapján választották meg.
„Aggályok vannak a mexikói kínai befektetések szintjével kapcsolatban, amelyeket kezelni kell, de remélem, hogy képesek leszünk konstruktívan dolgozni a következő hónapokban” – mondta Trudeau egy szombati limai sajtótájékoztatón, és hozzátette: Mexikó „szilárd partner” Kanadának.
Napi nemzeti híreket kaphat
Naponta egyszer megkapja a nap legjobb híreit, politikai, gazdasági és aktuális híreket a postaládájába.
Trudeau valószínűleg találkozik a csúcs házigazdájával, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel, akit általában Lulának hívnak.
Kirton elmondta, Trudeau összefonódott Lula három legfontosabb prioritásával a csúcstalálkozón, amelyek a gazdasági egyenlőség, amely magában foglalja az őslakosokat, a klímaváltozás és a tiszta energia, valamint a szegénység és az éhezés csökkentése.
Lula hozzáadott egy negyedik prioritást, a mesterséges intelligenciát – Trudeau ezt támogatta, amikor Kanada adott otthont a G7-csúcstalálkozónak 2018-ban, és Trudeau szerint ez lesz a Kanada G7 házigazdájaként betöltött hivatalának központi fókusza jövőre.
„Nehéz elképzelni egy G20-csúcstalálkozót, ahol a házigazda és a kanadai miniszterelnök prioritásai ilyen jól összehangoltak” – mondta Kirton. „Sokat tehetünk azért, hogy segítsünk Lulának elérni, amit akar.”
Egy másik kiigazítási pont Lula globális kormányzati reform iránti vágya, amit Ottawa szorgalmazott a G7 és az ENSZ között.
Az olyan országok, mint például Brazília, azt állítják, hogy nincs kellő hangjuk a második világháború végén kialakított intézményekben, amikor Európa és Washington meghatározó szerepet játszott a katonai ügyek, a kereskedelem és a szuverenitás szabályainak alakításában.
Az olyan régiók országai, mint a Karib-térség, ugyanazok a panaszok az évtizedek óta kialakított pénzintézetekkel szemben. Arra panaszkodnak, hogy nem tudnak elegendő forráshoz jutni ahhoz, hogy infrastruktúrába fektessenek be, hogy enyhítsék a klímaváltozás hatásait, amelyet nagyrészt az iparosodott országok okoznak.
Ehelyett hatalmas kamatot fizetnek a magas infláció idején. 2023 júliusában egy ENSZ-jelentés megállapította, hogy a világ lakosságának csaknem fele olyan országokban él, amelyek többet költenek adósságkamatokra, mint oktatásra vagy egészségügyre.
Brazília büszke arra, hogy demokráciája a diplomácia általa pragmatikusnak nevezett megközelítésben gyökerezik, bár mindketten nyomás alatt állnak.
Lula az éghajlatváltozást tette az egyik fő célpontjává. Brazíliában nagyszabású városi áradások és rekordméretű erdőtüzek tapasztalhatók olyan döntő fontosságú területeken, mint az Amazonas, ahol konfliktusok zajlottak a természeti erőforrásokkal kapcsolatos projektekkel kapcsolatban.
A szomszédos Venezuela diktatúrája gazdasági fájdalmat és állami erőszakot okozott népére, menekülthullámokat küldve Brazíliába.
2023 elején Brazília megdöbbent, amikor Lula elődjének, Jair Bolsonaronak a hívei megrohamozták az ország elnöki palotáját, a parlamentet és a Legfelsőbb Bíróságot, sokak a 2021. január 6-i washingtoni eseményekhez képest.
Azóta Brazília megpróbálta kiszűrni a téves információkat, és öt hétre blokkolta a hozzáférést az X platformhoz, amikor a cég megtagadta a bírósági végzések teljesítését.
Mindeközben az ország tagja a feltörekvő gazdaságok BRICS-klubjának, amelyek nagyobb befolyásra törekedtek a világban olyan országok számára, mint Kína és Dél-Afrika, valamint hogy véget vessenek az Egyesült Államok dominanciájának olyan területeken, mint például a tartalékvaluta.
Vina Nadjibulla, az Asia Pacific Foundation kutatási alelnöke arra buzdította a kanadaiakat, hogy „ne tévedésből vonják be Brazíliát az Oroszország, Kína, Irán és mások által képviselt Nyugat-ellenes blokkba a BRICS-en belül”.
Azt mondta, Ottawának ehelyett a Brazíliával közös prioritásokra kellene összpontosítania, mint például a szabad kereskedelemre, a demokráciára és a globális szabályok tiszteletben tartására – beleértve azokat az intézkedéseket is, amelyek célja, hogy ezek a szabályok jobban működjenek azokban az országokban, ahol a világ lakosságának többsége él.
„Fontos, hogy a nemzetközi kapcsolatok ebbe a sokkal változékonyabb, kiszámíthatatlanabb időszakába lépünk, hogy árnyalt, intelligens megközelítéseket és politikákat tartsunk fenn az olyan feltörekvő és középhatalmakkal szemben, mint Brazília” – mondta.
Nadjibulla szerint a megfelelő egyensúly megtalálása kihívást jelent, de szerinte ennek elmulasztása olyan bomlasztó hatalmak karjaiba taszítaná az olyan partnereket, mint Brazília, mint Oroszország és Kína, és fokozná a Nyugat-ellenes hangulatot.
„Sokkal előkelőbbnek kell lennünk abban, hogy ezeket a globális intézményeket a célnak megfelelővé tegyük” – mondta.
„Igazán nehéz lesz a következő Trump-kormány, amely nagyon korlátozottan elkötelezett a multilateralizmus és a globális intézmények mellett, és sokkal inkább elszigetelődő tendenciákkal rendelkezik.”
A legutóbbi két G20-csúcshoz hasonlóan Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tartózkodik Rióban Vlagyimir Putyin orosz elnök helyett, aki ellen 2023 márciusa óta elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság az ukránok kitoloncolásában játszott szerepe miatt. gyermekek.
Ukrajna teljes körű orosz inváziója nyomást gyakorolt a legutóbbi két csúcstalálkozón, bár a vezetőknek sikerült megegyezniük abban, hogy 2022-ben Oroszországot „agressziónak” nevezzék, és a 2023-as közleményben „erő alkalmazását a területszerzés érdekében”.
Kiron kíváncsi, hogy az idei közös nyilatkozatban szó lesz-e arról a háborúról, valamint az Izrael-Hamász háborúról, amely a legutóbbi újdelhi csúcstalálkozó után kezdődött. Lula februárban vitákat váltott ki, amikor Izrael gázai háborúját a holokauszthoz hasonlította.
