Ukrajnának jobb légvédelemre van szüksége – mondja Zelenszkij az orosz dróntámadás után
Ukrajnának jobb légvédelemre van szüksége – mondja Zelenszkij az orosz
Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap kijelentette, hogy Ukrajnának meg kell erősítenie védelmét, hogy megvédje az embereket, miután légvédelmi egységei számos régióban lelőttek 50-et a 73 orosz drónból.
„A héten szinte naponta adtak ki légiriadót Ukrajna-szerte” – mondta Zelenszkij a Telegram Messengeren.
Az elmúlt hét során Oroszország több mint 800 irányított légibombát, körülbelül 460 támadó drónt és több mint 20 különféle típusú rakétát használt, mondta Zelenszkij.
„Ukrajna nem a fegyverek kísérleti terepe. Ukrajna szuverén és független állam. Oroszország azonban továbbra is folytatja erőfeszítéseit népünk megölésére, félelmet és pánikot terjeszt, valamint meggyengít minket” – tette hozzá.
Az ukrán hadsereg korábban vasárnap közölte, hogy a légvédelmi egységek több mint 10 orosz drónt semmisítettek meg Kijev ellen egy éjszakai csapás során.
A támadásból származó károkról vagy sérülésekről nem érkezett azonnali jelentés – jelentette be a kijevi katonai kormányzat a Telegramon.
A Reuters szemtanúi robbanásokat hallottak Kijevben a légvédelmi egységekben.
„Az UAV-k (pilóta nélküli légi járművek) különböző irányokba repültek Kijev felé” – mondta Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője.
– Több mint három órán át tartott a légiriasztás a városban.
Oroszország egyelőre nem kommentálta a támadást, bár az Ukrajnával határos régió kormányzója vasárnap azt mondta, hogy két ukrán rakétát és 27 drónt semmisítettek meg az orosz Kurszk régió felett.
Azonnal nem derült ki, hogy mely rakétákat semmisítették meg, és Alekszej Szmirnov kurszki régió kormányzója nem közölt további részleteket a Telegram csatornáján.
Az ukrán hadsereg később a Telegramon közölte, hogy erői megsemmisítettek egy orosz S-400-as légvédelmi rakétarendszert Kurszkban.
A Reuters önállóan nem tudta megerősíteni a jelentést.
A légvédelem évek óta kiemelt kérése volt az ukránoknak, a NATO-szövetségesek pedig fokozták e rendszerek szállítását, bár azok csak lassan érkeztek meg.
Kanada pénteken bejelentette, hogy az amerikai gyártókon keresztül vásárolt légvédelmi rakétarendszer végül Ukrajnában került a földre, csaknem két évvel az első megrendelést követően.
Heves harcok Kurszkban, miközben Moszkva küzd a felépülésért
Az ukrán csapatok augusztus 6-án átrohantak Oroszország nyugati határán Kurszkba, és elfoglalták a terület egy részét.
Napi nemzeti híreket kaphat
Naponta egyszer megkapja a nap legjobb híreit, politikai, gazdasági és aktuális híreket a postaládájába.
Moszkva ellentámadási hullámokat indított, és azóta az elfoglalt területek legalább 40 százalékát visszafoglalta, de Kijev továbbra is a térség mintegy 800 négyzetkilométerét tartja ellenőrzése alatt – közölte vasárnap egy magas rangú ukrán katonai forrás.
Kijev célja az volt, hogy visszafogja az orosz támadásokat Kelet- és Északkelet-Ukrajnában, rákényszerítse Oroszországot a keleten fokozatosan előrenyomuló erők visszavonására, és további befolyást ad Kijevnek a jövőbeni béketárgyalások során.
De az orosz erők továbbra is előrenyomulnak Ukrajna keleti donyecki régiójában.
Zelenszkij szerint úgy véli, Vlagyimir Putyin orosz elnök fő célja az volt, hogy elfoglalja Donbászt, amely Donyeck és Luhanszk régióból áll, és kiutasítsa az ukrán csapatokat a Kurszk régióból.
„Putyin számára az a legfontosabb, hogy kiszorítson minket a Kurszk régióból. Biztos vagyok benne, hogy még január 20-a előtt kiszorít minket” – mondta Zelenszkij a médiának, utalva arra, amikor Donald Trumpot amerikai elnökké avatják.
„Nagyon fontos számára (Putyin), hogy bebizonyítsa, hogy ura a helyzetnek.”
Az ukrán vezérkar forrása megismételte, hogy körülbelül 11 000 észak-koreai katona érkezett a Kurszk régióba Oroszország támogatására, de haderejük zöme még mindig befejezi a kiképzést.
Az orosz védelmi minisztérium nem reagált azonnal a Reuters kommentárkérésére. A Reuters nem tudta önállóan ellenőrizni a közölt számadatokat vagy leírásokat.
Az Ukrajna mintegy ötödét elfoglaló Moszkva nem erősítette meg vagy cáfolta az észak-koreai erők jelenlétét a Kurszk régióban.
Kijev megpróbálta megzavarni az orosz logisztikát és ellátási láncokat azzal, hogy orosz fegyver- és lőszerraktárakat, repülőtereket és más katonai célpontokat vett célba Oroszországon belül.
Első pillantás az új orosz ballisztikus rakéták törmelékére
Miután Joe Biden amerikai elnök megengedte Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú rakétákat lőjön ki az Egyesült Államokból Oroszország mélyén lévő célpontokra, Ukrajna a múlt héten amerikai ATACMS és brit Storm Shadow cirkálórakétákat lőtt ki Oroszországba.
Ukrán nyomozók egy új, közepes hatótávolságú orosz ballisztikus rakéta törmelékét vizsgálják, amelyet csütörtökön lőttek ki Dnyipro városára. Ez volt az első alkalom, amikor ilyen erős fegyvert használtak a háborúban, és válaszul Biden döntésére.
A Reuters és az Associated Press az újságírók azon kis csoportja közé tartozott, akik vasárnap hozzáfértek a rakéta roncsaihoz. Az újságírókat arra kérték, hogy biztonsági okokból ne fedjék fel a helyszín pontos helyét.
A megégett és szétmorzsolódott törmelékdarabokat a fegyverek vizsgálatát végző létesítmény fogasába fektették.
A Dnyiprot november 21-én eltaláló rakéta töredékei egy kriminalisztikai elemzési központban láthatók egy ismeretlen helyen, Ukrajnában, 2024. november 24-én, vasárnap (AP Photo/Evgeniy Maloletka).
Ukrán szakértők tanulmányozzák az ilyen törmeléket, hogy betekintést nyerjenek az orosz katonai ellátási láncokba, a termelésbe és az ellenintézkedések kidolgozásába.
Oroszország a rakétát Oreshnik-nek (Mogyorófa) nevezte el, és azt mondta, hogy légvédelemmel lehetetlen elfogni. Ukrajna tájékoztatása szerint a fegyver több mint 13 000 km/órás végsebességet ért el csütörtökön Dnyipro felé tartva.
A közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták hatótávolsága akár 5500 kilométer is lehet.
Az amerikai hadsereg szerint a rakéta tervezése a nagyobb hatótávolságú RS-26 Rubezh interkontinentális ballisztikus rakétán (ICBM) alapul. Az új rakéta kísérleti jellegű volt, és Oroszország valószínűleg csak egy maroknyi birtokában volt belőlük.
Putyin pénteken kijelentette, hogy Moszkva folytatja a rakéta harci tesztelését, és készen áll a rakéta felhasználásra.
Jelenleg még sok minden nem tisztázott, beleértve a rakéta által okozott kár mértékét is. Ukrajna ritkán fedi fel a katonai célpontokat ért károkat, attól tartva, hogy az ilyen információk segíthetnek Moszkvában.
– A Global News további fájljaival
