Oroszország megvétózta az ENSZ-határozatot, hogy megakadályozza a nukleáris fegyverkezési versenyt az űrben – Nemzeti

Oroszország megvétózta az ENSZ határozatot, hogy megakadályozza a nukleáris fegyverkezési versenyt
Oroszország szerdán megvétózta az Egyesült Államok és Japán által támogatott ENSZ-határozatot, amely felszólítja az összes nemzetet, hogy akadályozza meg a veszélyes nukleáris fegyverkezési versenyt a világűrben, és „piszkos látványosságnak” nevezte a tömegpusztító fegyverek kivételét az összes többi fegyver közül, amelyet szintén kellene. tiltott.
A 15 tagú Biztonsági Tanácsban 13 igen szavazott, Oroszország ellenezte, Kína pedig tartózkodott.
A határozat felszólított volna minden országot, hogy ne fejlesszenek vagy telepítsenek nukleáris vagy egyéb tömegpusztító fegyvereket az űrbe, amint azt az Egyesült Államokat és Oroszországot is magában foglaló 1967-es nemzetközi szerződés tiltja, és fogadják el a megfelelés ellenőrzésének szükségességét.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok nagykövete a szavazás után kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, Moszkvának nem áll szándékában nukleáris fegyvereket helyezni az űrbe.
„A mai vétó felveti a kérdést: Miért? Ha betartja a szabályokat, miért nem támogatna egy határozatot, amely megerősíti azokat? Mit titkolhat? – kérdezte. „Ez zavaró. És szégyen.”
Vaszilij Nebenzia orosz ENSZ-nagykövet „teljesen abszurdnak és átpolitizáltnak” minősítette a határozatot, és azt mondta, hogy az nem megy elég messzire ahhoz, hogy minden típusú fegyvert betiltson az űrben.

Oroszország és Kína olyan módosítást javasolt az amerikai-japán tervezethez, amely felszólít minden országot, különösen azokat, amelyek jelentős űrképességekkel rendelkeznek, „örökké akadályozzák meg a fegyverek világűrben való elhelyezését és az erő alkalmazásának veszélyét a világűrben”.
A szavazáson 7 ország igen, 7 nem, egy tartózkodás mellett a módosító indítványt elutasították, mert nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges minimum 9 igen szavazatot.
A legfrissebb híreket Kanadából és a világ minden tájáról küldjük el az Ön e-mailjére.
Az Egyesült Államok ellenezte a módosítást, és a szavazás után Nebenzia az amerikai nagykövethez fordult, és azt mondta: „Bármilyen fegyverek világűrben való elhelyezésének tilalmát akarjuk, nem csak tömegpusztító fegyvereket (tömegpusztító fegyvereket). De te nem akarod, és hadd tegyem fel ugyanezt a kérdést.
Azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Japán intézkedéseinek nagy része világossá válik, „ha emlékszünk arra, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei egy ideje bejelentették, hogy fegyvereket helyeznek el … a világűrben”.
Nebenzia azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy 2008 óta blokkolja az orosz-kínai javaslatot a fegyverek világűrbe helyezését tiltó szerződésre.
Thomas-Greenfield azzal vádolta Oroszországot, hogy aláássa a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó globális szerződéseket, felelőtlenül „veszélyes nukleáris retorikára” hivatkozva, több fegyverellenőrzési kötelezettsége alól is kilépett, és megtagadta a részvételt „a fegyverzetellenőrzésről vagy a kockázatcsökkentésről szóló érdemi megbeszéléseken”.
A szerdai szavazást „igazi elszalasztott lehetőségnek nevezte a fegyvertartási kötelezettségek iránti, oly nagyon szükséges bizalom újjáépítésére”.

Thomas-Greenfield március 18-i határozati bejelentése a Fehér Ház februári megerősítését követte, miszerint Oroszország „zavaró” műholdellenes fegyverkezési képességre tett szert, bár ilyen fegyver még nem működik.
Putyin később kijelentette, hogy Moszkvának nem áll szándékában nukleáris fegyvereket telepíteni az űrbe, azt állítva, hogy az ország csak az Egyesült Államokhoz hasonló űrkapacitásokat fejlesztett ki.
Thomas-Greenfield a szavazás előtt azt mondta, hogy a világ csak most kezdi megérteni „egy nukleáris robbanás katasztrofális következményeit az űrben”.
Megsemmisítheti „a világ országai és vállalatai által üzemeltetett műholdak ezreit – eltörölheti azokat a létfontosságú kommunikációs, tudományos, meteorológiai, mezőgazdasági, kereskedelmi és nemzetbiztonsági szolgáltatásokat, amelyektől mindannyian függünk” – mondta.
Az elbukott határozattervezet szerint „a fegyverkezési verseny megakadályozása a világűrben elhárítaná a nemzetközi béke és biztonság súlyos veszélyét”. Felszólította volna az összes világűr feltárásával és felhasználásával foglalkozó országot, hogy tartsa be a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát.
A tervezet megerősítette volna, hogy az 1967-es Világűr-szerződést ratifikáló országoknak be kell tartaniuk kötelezettségeiket, hogy ne állítsanak pályára tömegpusztító fegyverekkel ellátott „tárgyakat”, illetve ne helyezzenek el „égitestekre vagy helyezzenek el ilyen fegyvereket a világűrben”.
A mintegy 114 ország – köztük az Egyesült Államok és Oroszország – által ratifikált szerződés megtiltja „nukleáris vagy egyéb tömegpusztító fegyverek” pályára állítását, illetve „fegyverek állomásoztatását a világűrben bármilyen más módon”.

Az állásfoglalás-tervezet hangsúlyozta, hogy „további intézkedésekre van szükség, ideértve a politikai kötelezettségvállalásokat és a jogilag kötelező erejű eszközöket, amelyek megfelelő és hatékony ellenőrzési rendelkezéseket tartalmaznak annak érdekében, hogy minden szempontból megakadályozzák a világűrben zajló fegyverkezési versenyt”.
Megismételte, hogy a genfi székhelyű ENSZ leszerelési konferencia elsődleges felelőssége a világűrben zajló fegyverkezési verseny megakadályozását célzó megállapodások tárgyalása.
A 65 országból álló testület keveset ért el, és nagyrészt olyan hellyé fejlődött, ahol az országok bírálhatják mások fegyverprogramjait, vagy megvédhetik sajátjukat. A határozattervezet felszólította volna a konferenciát, hogy „egy kiegyensúlyozott és átfogó munkaprogramot fogadjon el és hajtson végre”.
António Guterres ENSZ-főtitkár az Egyesült Államok-Japán kezdeményezés márciusi ülésén arra figyelmeztetett, hogy „a geopolitikai feszültségek és a bizalmatlanság miatt az atomháború veszélye az elmúlt évtizedek legmagasabb pontjára nőtt”.
Elmondása szerint az „Oppenheimer” című film, amely Robert Oppenheimerről szól, aki az atombombát kifejlesztő második világháborús amerikai projektet vezette, „a nukleáris világvége zord valóságát milliók életére hozta világszerte”.
„Az emberiség nem élheti túl Oppenheimer utódját” – mondta az ENSZ-főkapitány.
© 2024 The Canadian Press