Kanada a 7. helyen áll a külföldi segélyek kiadásaiban a leggazdagabb nemzetek között – országosan
Kanada a 7. helyen áll a külföldi segélyek kiadásaiban a
Míg Kanada a világ leggazdagabb országai közül az egyik legnagyobb külföldi segélybefizető, a kiadások egyötöde soha nem hagyja el Kanada határait.
A tavalyi évben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek bejelentett kanadai segélyek mintegy 19 százaléka a Kanadában élő menekülteket és ukránokat szolgálta.
„A legtöbb kanadai nem gondolná, hogy ez számít, mert amikor a külföldi segélyekre gondolunk, arra gondolunk, ami más országokban történik, nem pedig az itt felmerülő költségekre” – mondta Elise Legault, a szegénység elleni One Campaign kanadai igazgatója. érdekvédelmi csoport. .
Kanada a hetedik helyen áll a külföldi segélyekre költött dollárok tekintetében az OECD, a többnyire gazdag országokat tömörítő csoport szerint.
A múlt hónapban a szervezet közzétette a 2023-as segélykiadások elemzését.
Ez azt mutatja, hogy Kanada valamivel több mint 8 milliárd dollárt költött tavaly segélyekre, ebből 1,5 milliárd dollárt a menekültek, menedékkérők és az orosz invázió elől menekülő ukránok támogatására fordítottak Kanadában töltött első évük során.
A táblázat tartalmazza a tartományi és szövetségi kiadásokat ezen a területen, és kiemeli azokat az ukránokat, akik sürgősségi vízummal érkeztek Kanadába, hogy kivárják a háborút, de gyakorlatilag nem menekültek.
A kiadások Kanada külföldi segélyeinek 19 százalékát teszik ki, míg más OECD-országok átlagosan 13,8 százalékát teszik ki.
Az USA segélyköltségvetésének 9,7 százalékát költi el saját határain belül, míg az Egyesült Királyság 28 százalékát belföldön.
Más országokkal ellentétben Legault szerint a menekültekkel kapcsolatos kiadások nem emésztik meg Kanada alapvető külföldi segélyköltségvetését.
Az e-mail, amelyre szüksége van a mai nap legfontosabb híreihez Kanadából és a világ minden tájáról.
„Eddig nem rabolták ki Petert, hogy fizessen Paulnak” – mondta.
„Más országok, például Nagy-Britannia és Svédország átvizsgálták a külföldi segélyek költségvetését, hogy fedezzék az országba érkező menekültek költségeit, és szerencsére Kanada elkerülte ezt az utat.”
Sokan szorgalmazzák, hogy ezeket a költségeket évek óta külön jelentsék be, annak ellenére, hogy hosszú évek óta kombinálják őket.
Christina Clark-Kazak, az Ottawai Egyetem professzora azzal érvelt, hogy ezek kombinálásának van némi értelme. Szakterülete a migráció és a fejlesztéspolitika.
„Akár egy menekülttáborban segítünk, akár Kanadában segítünk egy menekültnek, a pénzt továbbra is nem kanadaiakra költik” – mondta.
– Ezért van így csapdában.
A kiadások egy viharos korszakot tükröznek, amikor világszerte történelmileg sok ember kényszerült elhagyni otthonát fegyveres konfliktusok és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó természeti katasztrófák miatt – mondta.
A menekültekre költött pénz nagy része részben a speciális letelepítési programoknak köszönhető, mint például Ottawa ígérete, hogy 40 000 afgánt hoz Kanadába, valamint egészségügyi ellátás és ideiglenes menedéket nyújtanak a Kanadában menedéket kérőknek.
Ami a külföldön elköltött részt illeti, jelentős források jutnak a szudáni konfliktusra és a haiti éhezésre, 21,4 százalék pedig Ukrajnába, főként hitelek formájában.
A segélyszektor hangosan tiltakozott a Kanadán kívül elköltött külföldi segélyek 15 százalékos csökkentése ellen a 2023-as költségvetésben, annak ellenére, hogy a liberálisok vállalták, hogy minden évben növelik a segélyek finanszírozását.
A kormány azzal érvelt, hogy egyszerűen visszatérnek ahhoz a fajta kiadáshoz, amely megelőzte a segélydollárok történelmi fellendülését a COVID-19 világjárvány és az ukrajnai orosz invázió idején.
Míg Kanada a hetedik legnagyobb adományozó az OECD-országok között a tavaly elköltött nyers dollárt tekintve, jóval a tizedik hely alatt van, ha a pénzt Kanada gazdaságának relatív méretéhez viszonyítjuk.
Legault szerint mégis ez volt a legtöbb kanadai külföldi segélyre fordított összeg bruttó hazai termékéhez viszonyítva 1995 óta.
A kormány becsületére legyen mondva, Kanada reagált az elmúlt évek során kirobbant számos válságra – mondta.
Mivel a kormányok felkészültebbek a vészhelyzetekre való reagálásra, úgy tűnik, kevésbé hajlandók befektetni olyan proaktív fejlesztési projektekbe, amelyek célja az országok ellenállóbbá tétele, mondta.
Lester Pearson volt miniszterelnök célul tűzte ki a gazdag országok számára, hogy a bruttó hazai termék 0,7 százalékát fordítsák külföldi segélyekre. Kanada tavaly csak 0,38 százalékot ért el.
Clark-Kazak szerint fontos, hogy a külföldi segélyekre ne tekintsünk „zéró összegű játéknak”, ahol a dollárok a tengerentúlra áramlanak a kanadaiak segítése helyett.
Azzal érvelt, hogy a kanadai menekültek finanszírozása segít felkészíteni őket arra, hogy munkaerőhiány idején a társadalom produktív tagjai legyenek, adót fizessenek és támogassák a gazdaságot.
Mindkét segélyszakértő azt mondta, hogy Ottawának jobban fel kellene szólnia a kanadaiaknak arról, hogyan és hová költi el a kormány a segélypénzeket. A jelenlegi állapot szerint a költségeket többféle formátumban jelentik, és a terminológia nem egységes.
A tavaszi költségvetés nem tartalmazott konszolidált adatot arról, hogy Ottawa mennyit tervez segélyekre költeni. Ahmed Hussen fejlesztési miniszter és osztálya szintén nem közölt konkrét számot közvetlenül a költségvetés után.
Az elemzők számára nehéz nyomon követni, hogy Kanada valóban betartja-e a világszínvonalon tett ígéreteit, mondta Legault.
„Az átláthatóság nagyon fontos a kormány részéről, különösen olyan kérdésben, mint a külföldi segélyek” – mondta.
„A kanadaiaknak joguk van tudni, mennyit tervezünk költeni, mennyit költöttünk és mire.”
