Oroszország nagy légicsapást mér Ukrajnára, megsemmisítve a kritikus infrastruktúrát – Nemzeti
Oroszország nagy légicsapást mér Ukrajnára, megsemmisítve a kritikus infrastruktúrát
Oroszország vasárnap az elmúlt csaknem három hónapja legnagyobb légicsapási hullámát indította Ukrajna ellen, 120 rakétát és 90 drónt lőtt ki egy átfogó támadásban, amelyben legalább hét ember meghalt, és „súlyos károkat” okozott az energiarendszerben – közölték tisztviselők.
Az ukránok hetek óta készülnek a megbénult energiarendszer elleni támadásra, félve a pusztító károktól, amelyek a tél beálltával hosszú áramszüneteket okoznak, és növelik a pszichológiai nyomást az Oroszország által 2022 februárjában indított háború kritikus szakaszában.
A több régióban rendkívüli áramkimaradáshoz vezető sztrájkok Donald Trump e havi amerikai elnökválasztási győzelmét követték, akinek ígérete, hogy véget vet a háborúnak anélkül, hogy elmondaná, miként növelte a tárgyalások megkezdésének lehetőségét.
„Oroszország végrehajtotta az egyik legnagyobb légicsapást: drónokat és rakétákat a békés városok, alvó civilek, kritikus infrastruktúra ellen” – írta Andrii Sybiha külügyminiszter X.
Az éjszaka folyamán hallani lehetett, ahogy a légvédelem drónokat csap fel a főváros felett, és hangos robbanások sorozata dördült a belváros felett, amikor reggel megkezdődött a rakétacsapás.
A kijevi légierő közölte, hogy a hadsereg 120 rakétából 104-et semmisített meg, és 90 drónból 42-t semmisített meg.
Napi nemzeti híreket kaphat
Naponta egyszer megkapja a nap legjobb híreit, politikai, gazdasági és aktuális híreket a postaládájába.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy hatalmas támadást indított az ukrán hadiipari komplexumot ellátó energetikai létesítmények ellen.
„Súlyos károk Ukrajna energiarendszerében, beleértve a DTEK erőműveket is. Ezek a támadások ismét rávilágítanak arra, hogy Ukrajnának további légvédelmi rendszerekre van szüksége szövetségeseink részéről” – mondta Maxim Timchenko, a DTEK, Ukrajna legnagyobb magánenergia-szolgáltatója vezérigazgatója.
Az elektromos hálózat elleni ismételt orosz támadások után a tisztviselők keveset árulnak el az energiainfrastruktúra állapotáról, és ritkán tesznek közzé részletes információkat a sztrájkok kimeneteléről.
A tisztviselők megerősítették a „kritikus infrastruktúra” sérüléseit, vagy áramkimaradásokról számoltak be a nyugati Volintól, Rivnétől, Lvivtől a délkeleti Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja régiókig. A DTEK az energiahatóságok utasítására vészhelyzeti áramszüneteket rendelt el a dél-odeszai régióban.
Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy a „masszív kombinált támadás Ukrajna minden régióját célozta”.
A déli Mikolajivban az éjszaka folyamán két ember meghalt egy dróntámadásban – mondta a kormányzó. Két ember meghalt és hárman megsérültek egy vasúti raktár elleni támadásban Dnyipropetrovszk régióban – közölték a vasúti hatóságok.
Lviv régióban, a lengyel határon egy autóban ülő nő életét vesztette – közölte a kormányzó. További két embert öltek meg Odesa régióban.
Kijevben a tető kigyulladt a lehulló törmelék miatt, és legalább ketten megsérültek – közölték a város illetékesei a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A hatalmas sztrájkhullámra akkor került sor, amikor a háború közeledik az e heti 1000. nap Oroszország teljes körű inváziója óta.
Oroszország utoljára augusztus 26-án hajtott végre jelentős rakétatámadást Kijev ellen, amikor tisztviselők szerint több mint 200 drónt és rakétát lőtt ki országszerte, hét ember halálát okozva.
A nyugatról Ukrajnával határos, NATO-tag Lengyelország közölte, hogy elővigyázatosságból a támadás során összerántotta légierejét légterében, amely állítása szerint cirkálórakétákat, ballisztikus rakétákat és drónokat használt.
Az orosz offenzíva nagyobb nyomást gyakorol Ukrajnára, mivel a moszkvai csapatok 2022 óta a leggyorsabb harctéri előrenyomulást hajtják végre keleten, amikor a súlyos veszteségek ellenére a teljes ipari Donbász-régiót elfoglalják – állítja Kijev és a Nyugat.
Eközben az ukrán katonák megpróbálják megtartani azokat a területeket, amelyeket augusztusban elfoglaltak az oroszországi Kurszk régióban, ami Kijev szerint alkupozícióként szolgálhat a sorban.
Sybiha szerint a sztrájk Moszkva „igazi válaszának” tűnt a Vlagyimir Putyin elnökkel kommunikáló vezetők számára, ami nyilvánvalóan megsértette Olaf Scholz német kancellárt, aki 2022 vége óta először hívta fel az orosz vezetőt pénteken.
Bár Scholz sürgette Putyint, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából, ahol az ország ötödét elfoglalják, Kijev visszafogta a felhívást, amely szerinte csökkentette a Kreml vezetőjének elszigeteltségét.
