Oroszország szerint az Egyesült Államok rakétával kapcsolatos döntése növelheti az ukrajnai háború tétjét – National

Oroszország szerint az Egyesült Államok rakétával kapcsolatos döntése növelheti az
Joe Biden elnök azon döntése, hogy megengedi Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú rakétákkal megtámadja Oroszországon belüli célpontokat, Moszkva baljós figyelmeztetéseket, Kijev fenyegetés jelzéseit és néhány nyugati szövetséges jóváhagyó bólintását fogadta.
Biden politikaváltása egy bizonytalan, de potenciálisan döntő új tényezőt adott a háborúhoz az 1000 napos mérföldkő előestéjén.
Biden változásának híre azon a napon érkezett, amikor egy kazettás lőszert szállító orosz ballisztikus rakéta egy észak-ukrajnai város, Sumy lakónegyedébe csapódott, 11 ember életét vesztette, köztük két gyerek, és 84 ember megsebesült.
Hétfőn újabb orosz rakétatámadás robbant ki két lakótömbben a dél-ukrajnai Odesában. Legalább nyolc ember meghalt, 18-an pedig megsebesültek, köztük egy gyerek – közölte Oleh Kiper regionális kormányzó.
Washington enyhíti a határait, hogy Ukrajna mit támadhat meg amerikai gyártmányú fegyverekkel – közölték amerikai tisztviselők vasárnap az Associated Press-nek, miután hónapokig kizárták az ilyen lépést a konfliktus eszkalációjától, valamint Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontációtól való félelem miatt.
Az új tüzelési irányelvek hatálya nem világos. A változás azonban azután következett be, hogy az Egyesült Államok, Dél-Korea és a NATO a közelmúltban közölte, hogy észak-koreai csapatok tartózkodnak Oroszországban, és láthatóan azért vetik be őket, hogy segítsenek az orosz hadseregnek kiűzni az ukrán csapatokat az orosz kurszki határrégióból.

Oroszország lassan visszaszorítja Ukrajna túlerőben lévő hadseregét is a keleti donyecki régióban. Pusztító és halálos légi hadjáratot is folytatott Ukrajna polgári területei ellen.

Napi nemzeti híreket kaphat
Naponta egyszer megkapja a nap legjobb híreit, politikai, gazdasági és aktuális híreket a postaládájába.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptemberi nyilatkozatára hivatkozott, amelyben azt mondta, hogy ha Ukrajna megtámadhatja Oroszországot, az jelentősen növelné a konfliktus tétjét.
Ez drámaian megváltoztatná „a konfliktus természetét” – mondta Putyin akkor. „Ez azt jelenti, hogy a NATO-országok – az Egyesült Államok és az európai országok – háborúban állnak Oroszországgal.”
Peszkov azt állította, hogy a nagy hatótávolságú fegyvereket szállító nyugati országok célzási szolgáltatásokat is nyújtanak Kijevnek. „Ez alapvetően megváltoztatja a konfliktusban való részvételük módját” – mondta Peskov.
Tavaly júniusban Putyin arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nagy hatótávolságú fegyvereket szállíthat másoknak a nyugati célpontok megtámadására, válaszul arra, hogy a NATO szövetségesei megengedik Ukrajnának, hogy fegyvereiket orosz terület megtámadására használják. Azt is megerősítette, hogy Moszkva kész nukleáris fegyverek bevetésére, ha veszélyt lát szuverenitására nézve.
A körülbelül két hónap múlva hivatalba lépő Donald Trump megválasztott elnök bizonytalanságot szült azzal kapcsolatban, hogy kormánya továbbra is létfontosságú amerikai katonai támogatást nyújt-e Ukrajnának. Azt is megígérte, hogy gyorsan véget vet a háborúnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök halk választ adott a támogatásra, amelyet ő és kormánya több mint egy éve kér Bidentől.
„Ma sok szó esik a médiában arról, hogy engedélyt kaptunk a vonatkozó intézkedésekre” – mondta Zelenszkij vasárnap késő esti videobeszédében.
„De a sztrájkot nem szavakkal hajtják végre. Ilyen dolgokat nem hirdetnek. A rakéták magukért fognak beszélni” – mondta.
Orosz tisztviselők és a Kreml által támogatott média felháborította a Nyugatot a szerintük fokozódó lépés miatt, és Moszkva kemény válaszával fenyegetőzött.
„Biden nyilvánvalóan úgy döntött, hogy véget vet elnökségének, és „Véres Joe” néven vonul be a történelembe” – mondta Leonyid Szluckij vezető képviselő a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek.
Vlagyimir Dzsabarov szenátor a Tass állami hírügynökségnek nyilatkozva Biden döntését „nagyon nagy lépésnek nevezte a harmadik világháború kezdete felé”.

Az orosz lapok hasonló végzetjóslatokat közöltek. „Azok az őrültek, akik a NATO-t közvetlen konfliktusba sodorják országunkkal, hamarosan nagy fájdalmak lehetnek” – mondta olvasóinak a Rosszijszkaja Gazeta orosz állami lap.
Gabrielius Landsbergis, a NATO-tag Litvánia külügyminisztere azt mondta, egyelőre nem nyitotta ki a pezsgőt, mivel még mindig nem világos, hogy pontosan mely korlátozásokat oldották fel, és hogy Ukrajnának van-e elég amerikai fegyvere a változáshoz.
Margus Csahkna, Észtország külügyminisztere, egy másik balti ország, amely Oroszország katonai fenyegetésétől tart, azt mondta, hogy az Ukrajnára vonatkozó korlátozások enyhítése „jó dolog”.
„A kezdetektől fogva azt mondtuk, hogy nem szabad korlátozni a katonai támogatást” – mondta a magas rangú EU-diplomaták brüsszeli találkozóján. „És meg kell értenünk, hogy a helyzet súlyosabb (mint amilyen talán még néhány hónappal ezelőtt is volt.”)
Lorne Cook Brüsszelben közreműködött.
© 2024 The Canadian Press