„Gyorsan fogy az idő” a COP29 klímafinanszírozási megállapodásról: Guilbeault – National
„Gyorsan fogy az idő” a COP29 klímafinanszírozási megállapodásról: Guilbeault –
Kanada környezetvédelmi és éghajlati minisztere bírálta az azerbajdzsáni vezetést az ENSZ klímacsúcsán, amikor az új pénzügyi megállapodásról szóló feszült tárgyalások tetőre zárultak.
Steven Guilbeault csütörtökön későn közölte, hogy eddig „csalódott” volt az Azerbajdzsán által szervezett tárgyalásokon, hozzátéve, hogy az idő „gyorsan fogy”.
Mivel a COP29 néven elhíresült konferencia túlórára nyúlik, a tárgyalók még mindig azon gondolkodnak, hogy a gazdagabb – és történelmileg nagyobb kibocsátású – országok mennyi pénzt ígérnek fejlesztési partnereiknek a globális felmelegedés elleni küzdelemben.
A legutóbbi, pénteken közzétett tárgyalási szövegtervezet 250 milliárd dollárt ígért 2035-ig, ami több mint kétszerese a 15 évvel ezelőtt kitűzött korábbi célnak, de kevesebb mint a negyede annak, amit a fejlődő országok kértek.
Catherine Abreu, egy vezető kanadai klímapolitikai elemző „a legalacsonyabb közös nevezőre” nevezett ajánlatnak nevezte.
Abreu a bakui konferencián pénteken azt mondta, hogy a fejlődő országoknak, például Kanadának „nagyon gyorsan” kell beszélniük, hogy a megállapodást ambiciózusabbá tegyék.
Számos független szakértő felvetette, hogy a fejlődő országoknak akár 1 billió dollárra is szükségük lehet a fosszilis tüzelőanyagoktól való átálláshoz, a várható éghajlati hatásokhoz való alkalmazkodáshoz és a szélsőséges időjárás által már okozott károk megtérítéséhez.
Csütörtökön Guilbeault azt mondta, Kanada „természetesen nem tárgyal arról, hogy 2030-ra elérjük az 1 billió dollár körüli összeget”.
Napi nemzeti híreket kaphat
Naponta egyszer megkapja a nap legjobb híreit, politikai, gazdasági és aktuális híreket a postaládájába.
„A kérdés az, hogyan. Nem lesz minden közpénz. Nem történik meg” – mondta egy csütörtök esti interjúban.
Guilbeault bírálta Azerbajdzsánt, amiért a hét elején olyan tárgyalási szövegeket terjesztett elő, amelyek nem ismerték el a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését és az energiahatékonyság növelését célzó korábbi nemzetközi megállapodásokat.
„Ezekben a dolgokban már megegyeztünk” – mondta. – Ezek nem számíthatnak.
A korábbi, 2009-ben elfogadott klímafinanszírozási cél évi 100 milliárd dollárra kötelezte az országokat 2020-ig. Ezt a célt két év késéssel érték el, és az országok megállapodtak abban, hogy 2025-ig új célt tűznek ki a COP29 felállításával, mint a lemondás fóruma. a részleteket.
Guilbeault azt mondta, hogy a dollárszám rögzítése nem mehet annak rovására, hogy a pénz átláthatóbbá és elérhetőbbé váljon a fejlődő országok számára.
Kanada azt is szorgalmazta, hogy Kína és Szaúd-Arábia is felkerüljön a klímafinanszírozást támogató országok közé, elismerve növekvő gazdaságukat és kibocsátásuk arányát.
„2009-ben Koppenhágában előterjesztettek egy számot anélkül, hogy belegondoltak volna egy jó pénzügyi csomag általános felépítésébe” – mondta.
„Ez az ötlet, hogy egy szám mindent megold – ott voltam, megcsináltam, megvettem a pólót, nem működött.”
Julie Segal, az Environmental Defence munkatársa szerint az új, 250 milliárd dolláros javaslat „közeli”, és az inflációval kiigazítva „alapvetően a status quo, ha nem kevesebb” lenne.
„A gazdag országok jelenlegi javaslata sok lyukat rejt magában, és az igényekhez képest elfogadhatatlan” – mondta egy pénteki interjúban.
Caroline Brouillette, a Climate Action Network Canada ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy még soha nem vett részt az ENSZ klímatárgyalásain ilyen bizonytalanul, ilyen közel a határidőhöz.
„Tekintettel arra a tényre, hogy az eddigi legforróbb év kellős közepén vagyunk, és hogy ez a COP kulcsfontosságú az éghajlati multilateralizmus egésze szempontjából, (ez) egy igazán ijesztő és veszélyes hely” – mondta egy interjúban. Azerbajdzsán csütörtök késő este. .
— Az Associated Press fájljaival.
© 2024 The Canadian Press
