Ezért fizetett többet a rizsért a nemzeti élelmiszerboltban
1699385115 Ezert fizetett tobbet a rizsert a nemzeti elelmiszerboltban
Ha úgy gondolja, hogy többet fizet a rizsért, mint korábban az élelmiszerboltjában, nem vagy egyedül.
Sel Vaheesan élelmiszer-nagykereskedő, a Scarborough, Ont.-i székhelyű CeyCan Agro Ltd. tulajdonosa azt mondta, hogy vásárlói érzik a csípést.
„Az ügyfeleim többnyire kis élelmiszerboltok a Greater Toronto Area-ban. Elmondhatom, hogy a rizs piaca jelenleg nagyon lassú” – mondta a Global Newsnak.
A világ rizsexportjának 40 százalékát adó Indiából származó exportkorlátozások sorozata az alapvető élelmiszer-gabona árának emelkedéséhez vezetett Kanadában. Három nappal azután, hogy Oroszország júliusban kilépett a fekete-tengeri gabonákról szóló megállapodásból, az indiai kormány bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállítja a nem basmati fehér rizs exportját.
Az ország Fogyasztói Ügyekért, Élelmiszerügyi és Közforgalmú Minisztériuma akkori közleményében arra hivatkozott, hogy „biztosítani kell a nem basmati fehér rizs megfelelő elérhetőségét az indiai piacon, és mérsékelni kell az árak emelkedését a hazai piacon”.
Ez a döntés azért született, mert az indiaiak magas élelmiszerárakkal küszködtek. A kormány tavaly szeptemberben 20 százalékos exportvámot vezetett be a rizsre, hogy csökkentse a hazai piaci árat. Ennek ellenére a rizs kiskereskedelmi ára emelkedett Indiában. A kormány tájékoztatása szerint az elmúlt évben 11,5 százalékkal, az elmúlt hónapban 3,0 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi ár.
„A nem basmati fehér rizs exportjának tilalma az árak csökkenéséhez vezet a fogyasztók számára az országban” – közölte a minisztérium.
Idén augusztusban az indiai kormány további 20 százalékos exportadót vetett ki az előfőzött, nem basmati rizsre. Vaheesan szerint ez kárt okozott a fogyasztóknak és a kereskedőknek Kanadában.
„Az embereknek már nincs ilyen vásárlóerejük” – mondta.
Vaheesan szerint júliusban eladna egy 8 kilós zsák párolt rizst körülbelül 6 dollárért. Ma azt mondta, hogy a nagykereskedelmi ár 9 és 9,50 dollár között ingadozik.
„A tilalom kezdeti napjaiban némi pánik volt a kisboltokban történő vásárlásnál. Most azonban az emberek más rizsfajtákra váltanak, mint például a Basmati” – mondta.
A basmati rizsre, amely a drágább rizsfajta a piacon, nem terjedt ki India tilalmára. A megnövekedett kereslet azonban nyomást gyakorolt a basmati árára is.
Siraj China, a Farah Impex Ltd. élelmiszer-nagykereskedő tulajdonosa. Scarborough-ban azt mondta, hogy a legújabb korlátozások előtt 10 dollárért adott el egy 10 kilós basmati rizst, ami most valahol 11-12 dollár között mozog.
A hatás a kiskereskedelmi árakon is látható. Egy 10 kilós basmati zacskót 21 és 22 dollár között lehet jegyezni az olyan alkalmazásokban, mint az Uber Eats.
Kína azt mondta, hogy az árak stabilizálódására számít a jövőben, de a fogyasztóknak rugalmasabbnak kell lenniük a vásárolt rizsfajták tekintetében, ha pénzt akarnak megtakarítani.
„Az ár kiegyensúlyozza magát. Az egyetlen dolog az, hogy előfordulhat, hogy nem azt kapod, amit akarsz (a változatosság szempontjából). Tehát ha nem kapsz Sona Masuri rizst, próbáld ki a Surti Kolamot. Ha nem kapsz Surti Kolamot, akkor próbáld ki a Bangladesh Kalijeerát. Ha nem kapod meg, válaszd a basmati-t. Még mindig kapsz rizst.”
Azt mondta, bár a basmati a rizs „prémium” fajtája, helyettesítheti az emberek által megszokott alapvető fajtákat.
„Csak a receptjeit kell hozzáigazítania a palettához” – mondta.
Egy 2022-es jelentés szerint a világ kalóriáinak kétharmada négy alapvető élelmiszerből származik: búzából, rizsből, kukoricából és szójababból. Ezeknek a növényeknek legalább 72 százalékát mindössze öt országban termesztik: Kínában, az Egyesült Államokban, Indiában, Brazíliában és Argentínában.
A jelentés szerint 2030-ra ötször nagyobb valószínűséggel, 2050-re pedig 25-ször nagyobb lesz a „globális kenyérkosár meghibásodása”. Ez a szélsőséges időjárási események intenzitásának és gyakoriságának növekedésével függ össze.
„A rizs és a kukorica meghibásodása – olyan események, amelyek ma „rendkívül valószínűtlenek” a globális kenyérkosár-régiókban – 2050-ig legalább minden második évben előfordulnak majd” – áll a jelentésben.
© 2023 Global News, a Corus Entertainment Inc. részlege.
